2019. október 21. hétfőOrsolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Medgyessy-bukta: ki jöhet utána?

Császár Melinda 2004. augusztus 23. 15:33, utolsó frissítés: 15:22

Medgyessy még lebegteti lemondását, pedig a koalíciónak a bizalmatlansági indítvány lenne kellemesebb. #b#Esélylatolgatás#/b# arról, Kiss vagy Gyurcsány lesz-e az új kormányfő, s arról, miért járhat mindkettő rosszul.






Az MSZP

Kovács László pártelnök EU-biztosi kinevezése után még inkább felerősödtek a júniusi Európai Parlament-választást vesztesként záró kormánypártban az MSZP-n belüli csoportosulások között a pártelnöki pozícióért folyó harcok.


Ugyanakkor, június 13-a után egyáltalán nem volt kizárható, hogy a párt az őszi kongresszust követően vagy a 2005-ös költségvetés elfogadása után meneszti a "külsős" Medgyessy Péter miniszterelnököt, és olyan új jelöltet állít a kormányrúd élére, aki kellően hiteles ahhoz, hogy segítségével a párt a 2006-os parlamenti választásokon is sikeresen szerepeljen.

"Sokszor jobban bízom a környezetben, pedig a politika a bizalmatlanságról szól, amit nem tudtam megszokni, gyárilag naiv vagyok" – Medgyessy Péter interjúja Friderikusz Sándornak


A pártvezetés belső hatalmi harcai mellett a szocialistáknak szembesülniük kellett az egyre csökkenő népszerűséggel és a választópolgárok növekvő elégedetlenségével is (a Medián július végi mérése szerint a Fidesz-MPSZ szavazótábora Magyarország lakosságának mintegy 37-39%-át teszi ki – ehhez képest az MSZP 22-24%-ot mondhat magáénak).


A koalíciós partner

Az SZDSZ jelenleg a párt történetének egyik legválságosabb időszakát éli. Demszky Gábor nyaralóvásárlásai és vagyoni helyzete, Wekler Ferenc parlamenti alelnök vállalkozásainak odaítélt tetemes összegű, vissza nem térítendő állami támogatás, az Oktatási Minisztérium támogatta "kakaóbiztos" számítógépek, illetve a három ügyet maszatolással kezelő pártvezetés miatt a pártból kilépő Eörsi István: ezek a fontosabb események, amelyek a liberálisok pártja körüli botrányokat fémjelzik.

Az ügynök-ügy kapcsán Medgyessynek bizalmat szavazó – és az MSZP-vel fennálló koalíció miatt egyébként is sokat támadott SZDSZ-vezetőség – nem adott érdemi választ a botrányokra, amit saját belső ellenzéke Kunczéék gyengeségeként, a szocialistákkal való megalkuvásként, a Medgyessy-kormánnyal való céltalan sodródásként fogalmaz meg. Vagyis vádol.


Egy kormányfőbuktatás története

Medgyessy Péter hatékonyabb kormányzás és a kedvezőtlen népszerűségi mutatók megfordítása jelmondattal kormányátalakítást hirdet meg, augusztus 18-án bejelentve többek között Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, illetve Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter menesztését.

Ezzel gyakorlatilag megpecsételi saját sorsát, és 48 óra alatt a kormányfő teljes mértékben megbukik. Bár látszólag Csillag miniszter személye a szakítópróbája az SZDSZ és a kormányfő kapcsolatának, a további forgatókönyvet a két koalíciós párt belső viszonyai határozzák meg.

A kormányválság elmélyülésében jelentős szerepe lehet azonban az M6-os autópálya megépítésére kiírt nemzetközi tender körül kialakult konfliktusnak: Medgyessy a Betonút Rt. konzorciumát, Csillag a M6 Duna Autópálya Konzorciumot (amely végül elnyerte a tendert) támogatta.

Az SZDSZ nincs abban a helyzetben, hogy engedhetne a kormányfőnek, és elfogadja minisztere leváltását, tehát kitart, és koalíciós tárgyalásokat kezdeményez az MSZP-vel. A koalíciós tárgyalások első fejezete után Kovács László, az MSZP és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke bejelentik, hogy mindkét kormánypárt elkötelezett a koalíció fenntartásában.

Időközben Medgyessy Péter kilátásba helyezi lemondását, amit az MSZP tudomásul vesz, és a továbbiakban már az utódlás körül zajlik a vita a párton belül.



A jelöltek

A kormányfő lemondását követő csütörtöki rendkívüli elnökségi ülésen a párt vezetősége egyhangúan megválasztja új miniszterelnök-jelöltnek Kiss Péter kancelláriaminisztert. A pártvezetőség önkényesként értelmezett döntése ellen aktivizálódva az MSZP-n belül több csoport Gyurcsány Ferenc vezetésével kongresszus összehívását szorgalmazza annak eldöntésére, hogy ki legyen az ország új miniszterelnöke.

Szombaton ülésezett az MSZP elnöksége és választmánya, és a két testület közösen összehívta a párt rendkívül kongresszusát, ahol immár két jelölt, Kiss Péter és Gyurcsány Ferenc közül kell megválasztani azt, aki szeptember 6-án konstruktív bizalmatlansági indítvány útján az ország új kormányfője lesz.

Úgy tűnik, Kiss Péter mellett elsősorban azok voksolnak, akik a megbízható, kiegyensúlyozott kormányzás hívei. Ugyanakkor esélyeit csökkenti, hogy túlságosan szürke, kevéssé karizmatikus személyiség, ami elsősorban akkor válhat szemponttá, ha az MSZP abban gondolkodik, hogy a 2006-os választások miniszterelnök-jelöltjét választja most kormányfővé.

Kiss Péter (balról) és Gyurcsány Ferenc egyaránt KISZ-vezetőként működtek 1989 előtt. Előbbit az MSZP elnöksége, utóbbit inkább a megyei szervezetek támogatjákKiss Péter (balról) és Gyurcsány Ferenc egyaránt KISZ-vezetőként működtek 1989 előtt. Előbbit az MSZP elnöksége, utóbbit inkább a megyei szervezetek támogatják


Mert a választókra nézve igencsak kínos lenne (és egyben remek fegyver az ellenzék számára 2006-ban), ha a szocialisták Kiss Pétert alkalmasnak tartanák ugyan egy húszhónapos kormányzásra, de 2006-ban egy új jelölttel próbálnának választásokat nyerni – négy év alatt gyakorlatilag a harmadikkal.

Gyurcsány Ferencnek a szocialisták körében sem egyértelmű a megítélése. A sajtó által megszellőztetett gazdasági ügyletei, szeszélyes, olykor szinte kiszámíthatatlan reakciói nem azt a típusú kormányfőt vetítik elő, akivel a párt belső csoportosulásai könnyedén együtt tudnának működni, ugyanakkor ő talán megtestesítheti azt az "új" vonalat, amely mentén az MSZP egyre inkább elköteleződni látszik.

Esélyeit növelheti, hogy úgy tűnik, igen erős a támogatottsága a párt alsóbb szintjein, aminek kapcsán már Gyurcsány-piramisról beszélnek: ez pedig magán a kongresszuson jelenthet kellő támogatottságot akkor is, ha a pártvezetés egyértelműen Kiss Pétert preferálja.


A lehetséges forgatókönyvek

A legvalószínűbb forgatókönyvnek jelenleg az tűnik, hogy szeptember 6-án konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal menesztik a jelenlegi kormányfőt, ami egyben az MSZP-kongresszuson "nyertes" jelölt megválasztását is jelenti.

Ez abban az esetben működhet így, ha Medgyessy Péter szeptember 6-ig nem nyújtja be lemondását, ami a dolgok jelenlegi állása szerint legkevésbé sem elképzelhetetlen. A szocialisták a legkisebb habozás nélkül feláldozták Medgyessyt a "koalíciós elköteleződés" nevében, ami nem lett volna feltétlenül szükségszerű (persze, ha az MSZP-nek Medgyessy további regnálásához fűződik érdeke).

Elképzelhetetlennek tűnik ugyanis, hogy az MSZP határozottabb kiállása a kormányfő mellett legalábbis alkudozásokra ne kényszeríthette volna Kunczét. Így nem kizárt a kormányfő lemondása, ami egyben azt is jelenti, hogy az államfő, Mádl Ferenc ad megbízatást kormányalakításra.

Bár ezzel a lehetőséggel senki sem számol komolyan, a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorában Medgyessy kifejtette: még nem döntötte el, hogy benyújtja-e lemondását a köztársasági elnöknek, vagy megvárja a koalíció konstruktív bizalmatlansági indítványát. Elmondása szerint: ismerve az államfő tisztességét, még ha nem is azonosak politikai nézeteik, lehetőséget ad arra, hogy a parlamenti többséget adó pártok tehessenek javaslatot az új miniszterelnök személyére.

Ami igencsak valószínű, hiszen abban az esetben, ha Mádl Orbán Viktornak adná a kormányalakítási megbízatást, a koalíció nagyon egyszerűen kivédheti ezt: megválasztja Orbánt, hogy aztán konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal saját jelölte legyen a kormányfő.

Az új kormánynak – kormányfőtől függetlenül – szűk lesz a mozgástere, mivel a költségvetés sarokszámai adottak. A 2002-es parlamenti választások kampányígéretei, majd ezek betartása az önkormányzati választások megnyerése érdekében túlköltekezéshez vezetett, ennek korrekciója pedig a mostani böjt.

Szeptember 6-án az MSZP-kongresszus új miniszterelnök-jelöltet választ. Bár ez egy új kezdet az MSZP-SZDSZ koalíció 2002 óta tartó kormányzásának időszakában, Magyarország 1989 utáni történetében egy korszakot zár: azt, amikor a kormányok minden belpolitikai válság dacára kitöltötték négyéves mandátumukat, ezzel is biztosítva a politikai rendszer és a kormányzás stabilitását.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS