2019. október 23. szerdaGyöngyi
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Erdélyi zenész nyerte a World Soundtrack Academy filmzeneszerzői díját

Ambrus István 2016. november 01. 18:34, utolsó frissítés: 2016. november 03. 17:16

A Genti Filmfesztivál keretében zajló eseményen 80 pályakezdő közül lett az első Török Sándor.


A székelyudvarhelyi Török Sándor Svájcban él, szabadúszóként tagja a 21 Century Symphony Orchestra zenekarnak, amely csak filmzenéket játszik. Az élő koncertek ideje alatt a kivetített filmhez élőben játsszák a zenét. Sándor számára ez az élmény meghatározó volt, ezért döntött úgy, hogy ha már kedvtelésből zenét ír, benevez a nemzetközi versenyre, ahol előbb beválasztották az első három nyertes közé, majd a gálán kiderült, hogy övé a legjobb alkotás a mezőnyben.

A pályázati kiírás alapján a legendás The Saint című film főcíméhez komponált zenét három hét alatt, arra nem számított, hogy ő lesz a legjobb.

„A jelentkezők közül kiválasztottak hármat, akiket meghívtak személyesen a filmfesztiválra. Tulajdonképpen ez a verseny még nekem is nagyon új volt, még nem igazán vagyok benne a filmzenei körökben, de most kipróbáltam magam, és meg is nyertem. Ezzel pár rendezőnek remélhetőleg felhívom a figyelmét. A díjjal remélhetőleg könnyebb lesz kapcsolatokat építeni. Nagyon meglepődtem, mert a díjátadó előtt egy nappal részt vettünk a próbán, ahol meghallgattuk a három kiválasztott darabot. Nekem nagyon tetszett a másik két döntős zenéje. Nem hittem, hogy én fogok nyerni. Viszont a gálakoncert előtt, amikor megkaptuk a jegyeket, mindhárman egymás mellett ültünk, az én jegyem pedig a sor szélén lévő helyre szólt. Akkor már gyanítottam, hogy talán én leszek az első" - mesélte a Transindexnek Török Sándor.


The Saint - Mockup for the World Soundtrack Awards 2016 from Sandor Torok on Vimeo.



A filmzeneszerzői körökben elismert fesztivál hiánypótló, ugyanis kevés olyan rendezvény van a világon, amely a filmzenére összpontosít, pedig a mozgóképes hangulati elemek egyik legmeghatározóbb része a zene. A World Sound Academy-n belül több kategória van, a fiatal zeneszerzők mellett a szakma olyan nagyágyúi is kaptak elismerést itt, mint Hans Zimmer vagy Ryuichi Sacamotó, aki a Revenant (Visszatérő) című film zenéjét írta, és idén életműdíjat is kapott a fesztiválon.

„Engem az motivált, hogy gyerekkoromban láttam több epizódot ebből a filmből. Számomra kémkrimi hangulatú, és próbáltam ehhez megfelelően kicsit James Bond irányba terelni a hangzást, ami kissé jazzes, de szimfonikusan van hangszerelve. Valami hasonlót akartam én is. A legnehezebb az volt az elején, hogy megtaláljam a tempóját, hogy mennyire legyen gyors. Aztán készítettem egy vázlatot, hogy a ritmus és a harmóniák meglegyenek, ez egy hetembe került. Utána meghangszerelni, kottát írni zenekarra legalább 2 hétbe telt. Összesen három hetembe került, mire teljesen kész voltam, és elküldhettem a pályázatot. Ez amúgy viszonylag sok időnek számít a szakmában. Általában a zeneszerző csak egy zongorakivonatot készít, ezt hangszerelik át a zenekarra. Így az alkotó is sokkal gyorsabban tud haladni, a kreatív munkára több idő jut. Mindhármunk művét előadták élőben. Kivetítették a filmrészletet, amelyre megírtuk a zenét, ehhez szinkronban játszott a zenekar ” – tette hozzá a zenész.


Nincs olyan dallam, amit már ne kottáztak volna le

„Nagyon nehéz az internet térhódítása miatt újat kitalálni. Néha, amikor komponál az ember, nem szándékosan, de olyan dallamokat ír, amit valahol hallott, de nem tudja, hogy honnan van. Sokszor megtörténik. Az a kérdés, hogy ez probléma-e? Ha a rendezőnek az elvárása, hogy szóljon úgy a filmzene, mint Hans Zimmer, akkor megvannak a harmóniafordulatok, amitől úgy hangzik, ahogy. Kérdés, hogy mi az elvárás. Ha olyan dallamot írok, amit már valahol hallottam, akkor mindig megpróbálom úgy átírni, hogy a hangulata megmaradjon, de ne legyen felismerhető. Sokszor az is előfordul, hogy a gyártók tudják, milyen zenét szeretnének használni, de túl sokba kerülne azt megvásárolni, ezért egyszerűbb egy zeneszerzővel egy hasonló zenét komponáltatni „ – nyilatkozta Török Sándor.

Török Sándor a World Soundtrack Acadamy díjátadójánTörök Sándor a World Soundtrack Acadamy díjátadóján


Elmondása szerint a zeneszerzőnek sokszor nincs nagy szabadsága, ha filmzenét komponál, ez a folyamat inkább egyfajta közreműködés a zeneszerző és a rendező közt, aki a projektet irányítja. Mikor kész a film, a zeneszerző és a rendező megnézik, átbeszélik a jeleneteket, hogy hová kellene zene, és az milyen jellegű legyen. A filmben ebben a stádiumban sokszor már használnak szerzeményeket, ezeket úgy hívják, hogy tamp track, ideiglenes zene. Ez a vágónak segít, ritmust ad. Ezek a zenék már adhatnak ötletet az alkotóknak is.

„Van, amikor egy hangot is nehezen tud írni az ember, de vannak olyan momentumok, amikor megtalálok egy dallamot, és akkor nagyon gyorsan tudok haladni. Persze ez nem egy napi 8 órás munka, de ha valamit elkezdek és belejöttem, van ötletem, előfordul, hogy reggel négyig rajta vagyok, és dolgozom.

A legidőigényesebb a szimfonikus zene, rengeteg a zenei eszköz, azt meg kell hangszerelni, kottákat kell írni a különböző hangszerekre, de általában a zeneszerző az utolsó 3-4 hónapban csatlakozik a filmprodukcióhoz, ekkor már a film meg van vágva, tulajdonképpen a zeneszerző a végleges verziót kapja.

Minden zeneszerző másképp indul a szakmában. Legtöbbször zeneszerzőnek tanulnak, megpróbálnak fiatal rendezőkkel együttműködni. Ezekből nőnek ki olyan közreműködések, mint például a Spielberg és John Williams közötti, vagy jó példa a Tim Burton-Danny Elfman páros. Majdnem minden Burton-filmhez Elfman írja a zenét.”

A zeneszerző szerint ebben a szakmában a kitörési pontot nagyon sok gyakorlással lehet elérni. Ez manapság azért is nehezebb, mert más egyetemekhez hasonlóan, a zenei főiskolákra is jellemző a túlképzés.

„ Udvarhelyen elvégeztem a középiskolát, utána egy évig voltam Kolozsváron, ahol nagybőgőt tanultam, majd Magyarországon, Debrecenben folytattam 5 évig. Magyarországon jó a képzés a zeneelmélet terén. Műveket, harmóniákat kellett elemezni. Utána jöttem Svájcba. Kitartónak kell lenni, célirányosan nagyon sokat kell gyakorolni, mert nagyon nagy a konkurencia. Gyakorolni és kitartani, állandóan fejlődni. Ha ez megvan, és jön egy lehetőség, azt kihasználva előbb vagy utóbb sikerül” – mondta a díjnyertes Török Sándor, akit a rangos az elismerés átvétele óta egyre több szakember keres fel, elsősorban Angliából.

„Európában vannak lehetőségek, itt fogok én is próbálkozni. Hollywoodban nagyon nagy a konkurencia, számomra még nem merült fel Amerika, de nem is vágyom el Európából” - tette hozzá Török Sándor.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS