2018. szeptember 21. péntekMáté, Mirella
25°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Korodi: Trump is tudja, hogy elnökként már másak a játékszabályok

Kertész Melinda kérdezett: Kertész Melinda 2016. november 10. 14:33, utolsó frissítés: 2016. november 11. 02:39

Ha Trump figyel az igényekre, akkor győzelméből az amerikai társadalom akár nyerhet is rövid távon, globális viszonylatban nem biztos.


Hozhat-e Donald Trump megválasztása valamilyen változást az Egyesült Államok és stratégiai szövetségese, Románia kapcsolatában? Korodi Attilát, a képviselőház külügyi bizottságának volt elnökét kérdeztük a két állam viszonyának várható alakulásáról. A volt környezetvédelmi miniszter arról is beszélt, hogy Trump kivonhatja az Egyesült Államokat a Párizsi Klímacsúcson elfogadott klímaegyezményből.

Milyen következményei lehetnek Trump győzelmének Románia és az Egyesült Államok viszonyára nézve?

Korodi Attila: – Az Egyesült Államok elnöki tisztsége hatáskör szempontjából megfelel egy európai intézményi struktúrában értendő kormányfői és államfői tisztséggel. Ebből kifolyólag Trumpnak a külpolitika is a felelőssége lesz. A republikánus párt és Trump közötti megállapodás eredménye lesz az, hogy ki lesz a secretary of state, azaz a külügyminiszter.

Ha Romániát nézzük, várhatóak változások, mert Trump júliusban egyértelműen elmondta Washingtonban – és a republikánus politikai formálók is elmondták – hogy változtatni szeretne. Trump az Egyesült Államok belügyeire akar koncentrálni, és csak akkor venne részt külügyi témákban, ha az közös érdek. Ebből azt lehet kiolvasni, hogy ha nem lesz egy erős republikánus párti ráhatás, akkor az Egyesült Államok akár egy közép-európai vagy egy közel-keleti térségből is kivonulhat, leszámítva a terrorizmus elleni harcot.


Sikeresebb lehet Trump Obamánál az ígéretek megvalósítása szintjén? Mi sikerülhet abból, amit megígért, amivel kampányolt?

– Obamának egy republikánus, többségben lévő ellenzéke volt a kongresszusban. Itt pedig republikánus többség van mindkét házban. Úgyhogy a vita a republikánus párton belül lesz Trumppal. Viszont úgy gondolom, hogy külpolitikában Trump mozgástere nagyobb lesz, mint Obamának például az egészségügyi politikában. Ezt a republikánus párt is érzi.

Mit gondol, a republikánus párt mennyire fog tudni együtt dolgozni Trumppal, ha figyelembe vesszük azt, hogy az elitjének ellenérzései voltak Trumppal szemben?

– Nagyon nehezen, és lehet, hogy ez kétféleképpen lesz majd feloldva. Vagy a republikánus párt elitje változik meg, vagy Trumpot tudják intézményesen kordában tartani. Azt gondolom, hogy mind a két történet be van kódolva. A republikánus párton belül tudják jól, és el is mondták nyíltan, hogy az amerikai demokráciában a kongresszus egyértelműen ellensúlyoz egy államelnököt, és ez párton belül is így van.

Nehéz azt megmondani, hogy egy néhány éves idősávban ki fog győzni, a folyamatos kompromisszumok sora várható, és ez látszik a reggeli beszédében is, amikor a nemzetegyesítésről beszélt. Ami fontos volt, hogy tegnap reggel Trump egy előre megírt szöveget mondott el, pedig a kampányban majdnem végig szabadon beszélt.

Most már ő is tudja, hogy a játékszabályok másak, és ő a világ leghatalmasabb államának elnöke. Nem hiszem, hogy visszavesz az excentrikus magatartásából, de várhatóan ilyen megnyilvánulásokra ritkábban lesz példa. De azért nem szabad hátradőlni. Viszont, ha vannak is erősen populista hangulatú meglátásai, ezek mögött lehetnek társadalmi igények. Ha azonban ezekre az igényekre keresi a választ ahelyett, hogy a populizmus fenntartására koncentrálna, akkor az amerikai társadalom még akár nyerhet is belőle.

Globális viszonylatban azonban azt gondolom, hogy ha az amerikai társadalom most nyerhet is rövid távon, nem biztos, hogy jó lesz ez a nagyvilágnak. Tehát egy bezárkózó Egyesült Államok sok esetben újrarajzolhat geopolitikai térképeket, hatásokat.

Viszont Trump győzelmének van jó oldala is, ami kötődik a másik területhez, amivel szoktam foglalkozni: a fenntarthatósághoz és a környezetvédelemhez. Trump egyértelműen kimondja, hogy a nemzetközi egyezmények, a piac felszabadítása és az átjárhatóság ügyében visszafogott. Azt mondja, hogy várni kellene az aláírással, mert kell még elemezni. Ezt azért mondja, mert ő attól fél, hogy az amerikai piac szabályok nélküli megnyitása túl sok külföldi tudást, tőkét hoz, ami már nem termel a helyieknek. Ez egyébként Európára is érvényes: itt vannak a viták az amerikai-európai Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerséggel (TTIP). Ez ügyben a legnagyobb feszültségek éppen amiatt alakultak ki, hogy az amerikai fél a szabályok lazítását kérte egy amerikai beruházás esetében. Probléma volt az is, hogy az európai, vagy országról országra változó helyi tradíciók nem írhatják felül azt, hogy egy amerikai beruházó társaság meg akar jelenni azon a piacon. Ezek a dolgok nincsenek teljesen rendben, át kell még gondolni őket, ilyen szempontból lehet, hogy pozitívumot hozhat a Trump győzelme.

Viszont azért aggódom is. Az elmúlt három évben sikerült valamit elérni a globális felmelegedés témában: az Egyesült Államok belátta, hogy ez megállíthatatlan. Nem tudjuk, hogy Trump populista magatartásból kifolyólag, vagy meggyőződésből mondta-e azt, hogy ezt az álláspontot felül akarja írni, és azt szeretné, hogy nemzetközileg senki ne mondja meg Amerikának, hogy mennyit szennyezhet és hogyan fejlesztheti a gazdaságát. Itt gondok vannak, ez a negatív oldal. Sok olyan dolog elhangzott a Trump kampányában, ami a következő 2-3 évben globálisan egyértelmű változásokat fog hozni egy-egy nemzetközi egyezmény, megállapodás vagy geopolitikai helyzet megoldásában vagy feloldásában. Hogy jó, vagy rossz, vegyesek az érzelmek. Európai szemmel nézve több a rossz, mint a jó. De Trump reggeli beszédét hallgatva egyértelmű, hogy az a szokásostól eltérő diskurzus volt, ezért elképzelhető, hogy a trendek kiegyenlítettebbekké válnak akkor, amikor átveszi a mandátumát.

Megtörténhet, hogy rengeteg protestszavazat is hozzájárul Trump megválasztásához, ami jellemzően a rurális, alulfejlett államokból érkezett? Azoknak a protestszavazata, akik sok szempontból leszakadtak a hagyományosan demokrata párti szavazók által lakott nagyvárosoktól, központoktól, és akik elvárják, hogy az államelnök az ő igényeikre is figyeljen?

– Száz százalék, hogy a Trump győzelméhez protestszavazatok is hozzájárultak. Egyes államokban a részvétel a 70%-ot is elérte. A választás utáni reggeli statisztikákból az is kiderül, hogy a régebbi, demokrata bázisok, ahol a mára elavult ipari létesítmények voltak, most áttértek egy, a feszültséget megmutató szavazásra. Ez egy Amerikán belüli társadalmi probléma. Amúgy a republikánusok azt mondták a nyáron, hogy ma már nem igaz az amerikai álom, abból, aki beérkezik Amerikába, tehát a legszegényebből ma már nem lehet a leggazdagabb, és az emberek ettől idegesek, mert érzékelik, hogy a társadalmi szegmentáció berögzült.

Hogyan változhat az Egyesült Államok és az Oroszország közötti viszony?

– Ez az a legnagyobb téma, amit mindenki szemlél, és senki sem lát rendesen. Mert, ha számba vesszük azt, hogy kik dolgoztak a kampánystábjában, vagy hogy hogyan nyilatkozott, akkor egyértelműen az olvasható ki, hogy Trump közeledni akar Oroszországhoz, és lehet, hogy gyengülni fognak a Szíriával vagy Közép-Európával kapcsolatos amerikai álláspontok. Ki fog derülni az, hogy az amerikai kül- és geopolitikai védelmi rendszert hogyan látja, és mekkora befolyása lesz végül is ennek a korrekciójába – ez az a kérdés, ahol a legkevésbé lehet egy pontos jövőképet megfogalmazni.

De azt gondolom, hogy lesznek változások. Például az utolsó NATO-csúcson meghozott döntéseket is – legalábbis rövid távon – felülírhatja az Egyesült Államok.

Ha áttérünk Romániára, akkor itt két fontos téma lehet, amire befolyással lehet Trump megválasztása. Az egyik a deveselui rakétapajzs témája, a másik az Egyesült Államok által szorgalmazott korrupcióellenes harc. Ezekben a témákban várható-e valamilyen hozzáállásbeli változás?

– Nem hiszem, hogy a korrupcióellenes harchoz nyilatkozatok szintjén az amerikai külügy másként fog viszonyulni, viszont elképzelhető, hogy csökkenni fog az érdekeltség-intenzitás, ha a Trump-féle attitűd megjelenik a külpolitikában.

A deveselui rakétapajzs egy komplexebb történet, mert az egy NATO-bázis. Ott nem hiszem, hogy várható változás, vagy ha igen, akkor az felülírja a teljes közép-európai geopolitikai védővonal-témát. Az nemcsak Romániáról szólna, hanem Lengyelországról és a Baltikumról is. Mivel ez ügyben rengeteg orosz ellenvélemény volt, hajlamosak vagyunk azt Oroszországhoz viszonyítani, de ha visszamegyünk a Bush-kormányzat intencióihoz, akkor látnunk kell, hogy a deveselui támaszpont technológiailag kimondottan a közel-keleti, az iráni és más hasonló törekvéseknek a féken tartására volt kitalálva.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS