Hiperdrága ártámogatott gyógyszerek a feketepiacon: kereskedés élettel és halállal
2016. november 21. 15:38, utolsó frissítés: 15:38A gyógyszermaffia hatalmas károkat okoz az államnak: a Rise Project oknyomozó riportjából kiderül, hogyan.
A romániai egészségügyben egymást érik a botrányok: a fertőtlenítőszer-ügy után most következhet a gyógyszermaffia leleplezése. A Rise Project oknyomozó portál kétrészes riportban göngyölíti fel annak a hálózatnak a szereplőit, akik óriás értékben feketéznek krónikus és súlyos betegeknek ingyen járó, az egészségbiztosító által ártámogatott gyógyszerekkel. Az állam tehát olyan gyógyszereket fizet ki, amelyek soha nem jutnak el a valóban súlyos betegekhez – romániai rákbetegekhez, HIV-fertőzöttekhez –, ehelyett a riport szerint valójában a maffiahálózaton keresztül Nyugatra kerülnek, ahol a gyanú szerint ismét eladják őket.
A Rise szerint a haszonélvezők a lánc tagjai, amelyben orvosok, gyógyszerészek, csempészek is vannak, valamint maguk a gyártók, amelyek gyakorlatilag kétszer adják el ugyanazt a gyógyszert két ország kormányának. Olyan orvosságokról van szó, amelyek akár több ezer eurót érnek; a betegek elvileg csak nagyon szigorú procedúrát és ellenőrzést követően részesülhetnek belőle ingyenesen. Ám aki hozzáfér ezekhez a gyógyszerekhez, netán annak elosztását, kiadását is ellenőrzi, gyakorlatilag át tudja játszani az ellenőrzési mechanizmusokat.
A módszerek széleskörűek: hamis receptek, a beteg tudta nélkül számára felírt és mások által kivett gyógyszerek megszerzése, aláírás-hamisítás, kórtörténet-hamisítás is van a palettán.
„A kormány fizet ezer eurót Ion gyógyszereire. A gyógyszer nem jut el hozzá, hanem egy csempész teszi rá a kezét, aki továbbadja egy nagybani gyógyszerlerakatnak. Tovább a gyógyszerek eljutnak Jean-Pierre-hez, Franciaországba, ahol kétezer euróba kerülnek. A végén a gyártó nyer, vagyis egy vállalat, amely két kormánynak adta el ugyanazt a gyógyszert” – írja a Rise riportere, a mechanizmust magyarázva.
A riporterek többek között két doboznyi Tasigna nevű, leukémiás betegeknek kifejlesztett, közel ezer euróba kerülő gyógyszer útját követik. Egy Ropharma-gyógyszertárból származik, a recept, amivel kivették, egy Bákó megyei állampolgár nevére van kiállítva, egy bákói hematológus által. A beteg inkább eladja a gyógyszert a csempészeknek, hogy kiegészítse bevételeit. Azt mondja, a gyógyszer nem használ. Az orvos azt mondja, a beteg nem reagál a kezelésre, és ezzel az indokkal megnöveli a dózist. Így a beteg még több Tasignát kap, amit aztán eladhat.
Egy doboz a gyógyszertárban 3518,84 lej, amit ingyen kap meg, mert az egészségbiztosító kifizeti. Eladja féláron, 1750 lejért, a csempész rárakja saját nyereségét, 550 lejt, s továbbadja.
Betegből lett csempész
A Rise Project riportere felhívott egy internetes hirdetésen megadott számot, és két doboz Enbrelt ajánlott fel a csempésznek. Darabjáért 2500 lejt ajánlanak neki. A csempész azt mondja, tőle a gyógyszer egy holland lerakatba kerül.
A magát felfedő újságírót kioktatja, vele úgysem tehet semmit, mert papírja van róla, hogy Bechterew-kórban szenved, egy ízületi megbetegedésben, amire ezt a fajta gyógyszert adják. Egyébként több száz online hirdetése kering az interneten, leggyakrabban rákellenes gyógyszereket vagy autoimmun betegségekre való gyógyszereket keres. A riporternek azt meséli, szegény családban született, 15 évesen megtudta, hogy Bechterew-kóros. De nem kapott kezelést, azaz ingyenes Enbrelt, csak miután apja – aki akkor Németországban dolgozott – 20 ezer lejjel lefizette a reumatológust, legalábbis ezt állította a riporternek, ám nem akarta elárulni az orvos nevét.
„Az asszisztensnő azt mondta apámnak, ne aggódjon a pénz miatt, mert a befektetés megtérül az első hűlésemkor. Ha meghűlsz, nem adathatod be az Enbrelt, mert súlyosbítja a hűlést. Az Enbrel csökkenti az immunitást, és egy egyszerű hűlés tüdőgyulladássá súlyosbodhat” – magyarázta.
Az elején a saját gyógyszerét adta el, ha éppen nem volt rá szüksége, így szerzett zsebpénzt magának; aztán kiterjesztette az üzletet, csempésszé vált, és most már több személy is dolgozik neki. És nem ő az egyetlen.
A szigorú, mégis kijátszható rendszer
A szintén a reumatikus betegségek széles skálájára használatos Humira nevű gyógyszer hivatalos ára a gyógyszertárban 3910 lej, feketepiaci ára 1700 lej. A csempész, aki ennyiért átveszi, 2500 lejért adja tovább. Ahhoz, hogy ezt a gyógyszert fel lehessen írni, az orvosoknak teljes dossziét kell összeállítaniuk a betegről rengeteg dokumentummal és analízissel, amelyek igazolják, valóban reumatikus megbetegedésben szenved. Ez a dosszié kerül az egészségbiztosító pénztárhoz, amely az alapján dönt arról, hogy a beteg megkapja-e ingyenesen a gyógyszert.
A Rise által megkeresett reumatológusok egybehangzóan azt mondják, lehetetlen felírni Humirát egy egészséges személynek. Minden dossziét egy reumatológusokból álló bizottság elemez ki, pont azért, hogy elkerüljék a csalást a gyógyszerekkel.
Az egészségbiztosító, vagyis az állam által kifizetett, és a betegeknek ingyenesen biztosított gyógyszerek között a legdrágábbak a Humira, Enbrel, Sutent, Nexavar, Tarceva és a Tasigna. Egyedül az Enbrelre a román állam az utóbbi három évben több mint 120 millió eurót költött (mintegy 120.000 doboz gyógyszerre). Ennek egy része a feketepiacra jut. Egy-egy beszerző több mint száz dobozzal kereskedik feketén évente.
Nemcsak Romániában kiterjedt hálózat
A Rise szerint a gyógyszermaffia hálózatának hasonló szintjén áll a Steaua egyik volt sportolója, Andrei Dulcă is, akinek két „segédje” van, akik szintén online hajtják föl a megvásárolható gyógyszereket, egyenesen a betegektől vagy időnként akár a kórházakból. Olyan hét is volt, amikor több mint 25 ezer eurónyi forgalmat generáltak.
A Rise Project riporterei feltérképezték a hálózatnak egy részét, amelynek Bulgáriában is vannak kapcsolatai, bolgár, szerb, libanoni személyek és cégeik nevét azonosították be.
A maffiához kapcsolható egy kolozsvári „sejt” is, amelynek egy időben a Rise szerint egy kolozsvári egyetemi tanár és gyógyszerész is tagja volt a Iuliu Hațeganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemről.
Meghamisított kórtörténet, a beteg tudta nélkül
Az oknyomozó riport második részében egy fiatal nő kálváriáján keresztül lelepleződnek a rendszer működésének kulisszatitkai is. Alexandra légikísérőként dolgozott, amíg egy alkalommal behívatták a rendőrségre, ahol kiderült, a nevére több paksamétányi receptet hamisítottak.
Eredetileg őt magát gyanúsították illegális gyógyszerkereskedelemmel, de bebizonyosodott, a gyógyszerellátási rendszer különböző szintjein működő személyek visszaéltek a nevével, adataival és aláírásával, egész kórtörténetet hamisítottak neki, amelyben cukorbetegségtől hepatitiszig és HIV-fertőzésig minden megtalálható.
Egyetlen olyan betegsége van valójában, ami a kórlapján szerepel, és ez a Bechterew-kór, amire Enbrelt írtak fel neki éveken át. Havonta négy fiolányit kapott ingyen, ám mivel az injekciót hetente kell beadni, ezért a hiányzó napokból összeadódó hetekre nem volt gyógyszere, amit évente párszor meg kellett vennie.
Mint kiderült, gyakorlatilag a csalás egyik eszköze az volt, hogy az orvosa az év minden hetére felírta neki a gyógyszert, csak a recept nem jutott el hozzá. A betegeknek ugyanis felajánlják, hogy kikerülve a gyógyszertárakban való sorban állást és intézkedést, egy gyorsposta házhoz viszi nekik a szükséges gyógyszert, a recepteket így nagy részük nem is látja. Ez elvileg csak akkor lehetséges, ha a beteg felhatalmaz valakit arra, hogy kivegye a gyógyszerét.
A fiatal nő kikérte az összes nevére írt recept és dokumentum anyagát az egészségbiztosító pénztártól, illetve azoknak a személyeknek a nevét is, akik a nevében gyógyszert vettek ki, és többek között kiderült, olyan orvosok diagnosztizálták és írtak receptet a nevére, akikkel soha nem is találkozott, és olyan személyek vették ki a gyógyszereket, akiket szintén nem ismert.
Az ügyre 2011-ben derült fény, azóta öt év telt el, ám a volt légikísérőt azzal a hivatalos kórtörténettel, amelynek valójában 90%-a hamisítvány, már egyetlen légitársasághoz sem veszik fel – ahhoz igazolnia kellene, hogy egészséges, és semmissé nyilvánítani a hamisítványokat. Ám kevés előrelépés történt az ügyében, az igazi felelősök igazságszolgáltatás előtti felelősségre vonása terén. A teljes riport ezen a linken érhető el.
Címlapkép: a Rise Project eredeti riportjaihoz készített illusztráció