Év végén felszámolhatják Kolozs megye legnagyobb állatmenhelyét. Katasztrófa következik?
Ambrus István 2016. december 07. 10:20, utolsó frissítés: 11:40A Radu Ţermure által működtetett állatmenhelyről közel ezer állatot kell elköltöztetni, a probléma az, hogy nincs hova.
Leginkább Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmjére emlékeztet az a menhely, amely Kolozsvártól néhány kilométerre, Fejérdi fogadók (románul Padureni, Kajántó község része) mellett található egy elhagyott gazdasági épületsorban, amely közel ezer gazdátlan állatnak adott otthont. A menhely működtetésében önkéntes fiatalok és állatorvosok segédkeznek, de a munka nagy részét a menhelyet működtető Radu Ţermure végzi, aki saját költségén bérli és tartja fenn azt.
Az ingatlanra vonatkozó a bérleti szerződés év végén lejár, az Agroindustrial Cluj SA tulajdonosai pedig nem hajlandóak meghosszabbítani azt, ezért az év végén el kell költöztetni a menhelyet, összes lakójával együtt. Az ügy megoldása érdekében gyűjtés is indult, a terv szerint az így befolyó összegből egy másik telket vásároltak volna a gazdátlan állatok számára, de nem gyűlt össze a tervezett 100 ezer euró.
A kutyák átmeneti szállása körüli problémák orvoslásában a polgármesteri hivatal is megoldást nyújthatna, de az intézmény és Ţermure nincs beszélő viszonyban egymással. „A polgármesteri hivatalt most személyesen nem kerestem fel, az elmúlt évek során voltak közös próbálkozásaink, de végül nem sikerült egyetértésre jutnunk. Sajnos az idő rövid, és eddig nincs semmilyen alternatíva a helyzet megoldására”- mondta el nekünk Ţermure. A kolozsvári önkormányzat egyébként létrehozott egy 200 férőhelyes menhelyet, amely a törvényes előírásoknak megfelelően működik, viszont ez telített, így nincs lehetőség az állatok átköltöztetésére.
Ţermure a jelenlegi menhely épületeit 2007-től bérli, akkor száz kutyával költözött oda, de idővel egyre több gazdátlan állatot szállítottak hozzá. Radu Ţermure a Transindexnek azt is elmondta, ha ezeket a kutyákat nem fogadná be a menhelyre, a pusztulás várna rájuk, ugyanis vagy leölnék őket, vagy pedig rövid időn belül elpusztulnának, ugyanis senki nem viseli gondjukat. Ezért is volt az állatok számára életmentő kezdeményezés a menhely létrehozása, mert a törvény szerint azokat a befogott gazdátlan állatokat, amelyekért 7-14 nap elteltével nem jelentkezett senki, elaltatták.
“Utólag, amikor 2008-ban életbe lépett az egészséges állatok eutanáziáját tiltó törvény, az állatmenhelyeken országszinten lecsökkent a kutyákon végrehajtott eutanáziák száma, ennek következtében pedig nemcsak Kolozsvár környékéről, hanem más régiókból is egyre több kutya került ide, ugyanis a sajtó sokat foglalkozott akkoriban ezzel a menhellyel és az anyagi hátterével”– nyilatkozta a menedékhely tulajdonosa.
Radu Ţermure azt is elmondta, előfordult, hogy a kolozsvári munkahelyén kiskutyákat hagytak zsákba csomagolva, de az is megtörtént, hogy „oda kötötték a kapu bejáratához azokat az ebeket, amelyektől meg akartak szabadulni”. Gyakori jelenség, hogy 4-5 állatot is adoptálnak egy hét alatt, de pár nap elteltével ismét újabbakat szállítanak a menhelyre.
“Egyre nagyobb a ránk nehezedő nyomás, ami elsősorban anyagi természetű, de nehezebb azoknak az önkénteseknek a munkája is, akik besegítenek.” – meséli.
2001-ben a kormány sürgősségi kormányrendeletben döntött arról, hogy a helyi önkormányzatok hatáskörébe helyezi át a menhelyek működtetését. “Azóta 15 év telt el, a legtöbb önkormányzat pedig nem tett semmit az ügyben. “ Romániában nagyon kevés városban hoztak létre menhelyeket, sok esetben pedig rájöttek az illetékes személyek, hogy az állatok jogait garantáló törvény betartását senki nem ellenőrzi, nem monitorizálják ezeket a helyeket, és büntetéseket sem szabnak ki.
Ţermure 2007-ben személyesen a parlamenti képviselőkkel is konzultált a menhelyet és az állatvédelmi törvényt módosítását illetően. „Azt is hangsúlyoztam, hogy vegyék komolyabban a kutyák kasztrálását és mikrocsippelését, és szabjanak ki nagyobb büntetést, ha valaki nem tartja be a törvényt. „ Romániát még mindig elözönlik a kidobott állatok. A menhely fenntartását elsősorban belföldi magánszemélyek segítik, de akadnak külföldi támogatók is. Ennek ellenére az így befolyó támogatások sem fedezik az összes kiadást.
Az továbbra is kérdéses, hogy mi lesz az jelenleg ott élő állatok sorsa, ha költözni kell, bár úgy tűnik, hogy Ţermure optimista: “Még egyszer beszélek a tulajdonosokkal és megpróbálom meggyőzni őket, hogy hosszabbítsuk meg a szerződést és maradhassunk" - nyilatkozta.
A menhelyről bárki örökbe fogadhat állatokat, vagy önkéntesként is csatlakozhat ahhoz a lelkes, fiatal csapathoz, akik hétvégente foglalkoznak az állatokkal.