Gyermekvédelemre hivatkozva büntetnének az önkormányzatok, de nem tudnak
Ambrus István 2016. december 16. 10:43, utolsó frissítés: 16:01Megbüntetnék a külföldi munkát vállaló, gyerekeiket felügyelet nélkül hagyó szülőket, de még nem tudják gyakorlatban alkalmazni a törvényt.
A szülők hosszabb ideig tartó külföldi munkavállalása végett felügyelet nélkül hagyott gyermekek miatt büntetnének, azonban nem tisztázott, hogy melyik intézmény szabhatja ki a pénzbírságot, ugyanis a gyermekvédelmi törvény hatályba lépése óta egyetlen megyében sem alkalmazták. Az említett eseteket a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozó szociális osztályok térképezik fel, és a Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatósággal együttműködve oldják meg.
Az esetleges büntetések kiszabásának procedúrájáról több erdélyi, többségében magyarlakta megye önkormányzatát is megkérdeztük, de egyik intézmény szociális osztályon dolgozó alkalmazottja sem tudott konkrét információval szolgálni.
Kocsis Krisztina szociális asszisztens a maszol.ro–nak elmondta, jövő évtől kezdve ellenőrzik az érintett családokat a 272/2004-es gyermekvédelmi törvény alapján, amely szerint a kiszabható büntetés összege 500-tól 1000 lejig terjed.
Vass Mária, a Kovászna Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság vezetője a Transindex kérdésére elmondta, az érintett szülőknek első lépésként az önkormányzatnál be kell jelenteni az esetet, és meg kell neveznie azt a személyt, aki felügyeli a gyermekét, ezt közvetően pedig törvényszéki végzés által hivatalosítják a kiskorú gyámságát ellátó személy felelősségvállalását. A 272/2004-es törvény módosítása előtt elegendő volt az önkormányzatoknál bejelenteni az esetet, és kinevezni a gyermek gondozását végző személyt, most viszont ennek érvényesítéséhez törvényszéki végzés kell. Ez a procedúra az önkormányzaton keresztül történik. Vass Mária szerint „ezt a legtöbb esetben a szülők elmulasztják, ugyanis senki nem kéri tőlük számon. A határátlépéskor sem ellenőrzik, pedig a törvény szerint ezt a szülőknek 40 nappal az elutazásuk előtt kell teljesíteniük”.
Vass Mária úgy véli, a megállapított szociális esetek száma nem reális, főleg a nagyobb városokra jellemző, hogy nehezebben kerülnek a szociális osztály látókörébe a problémás ügyek. Az iskoláknak is van szerepük ilyen helyzetek feltárásában, ugyanis közvetlen kapcsolatban vannak a kiskorúakkal. Nekik kimutatást kell készíteniük a hátrahagyott gyermekekről, és azt is nyilvántartásba veszik, hogy hányan vannak megnevezett személynél, illetve elhelyezés alatt. Az önkormányzatok negyedévente jelentik a Gyermekvédelmi és Szociális Igazgatóságnak a külföldre utazott szülők számát és az otthon hagyott gyermekekét. Kovászna megye szintjén ezer gyermek van ebben a helyzetben, ebből 9 került speciális elhelyezés alá.
Az a is büntethető, aki úgy vállal gyámságot, hogy arról nem rendelkezik hivatalos végzéssel, ugyanis ha egy felnőtt oltalmazására bíznak egy kiskorút, az köteles 48 órán belül jelenteni az önkormányzat szociális osztályán, ellenkező esetben kihágást követ el a 271/2004-es törvény 16. cikkelyének alapján, amelyben a rendőrség az illetékes közbenjáró szerv, aki a büntetést is kiróhatja. Vass Mária szerint „nagyon kevés esetben született törvényszéki végzés, amelyben nevesítődött az a személy, akinél a szülő a gyermekét hagyta."
A szülők sokszor azért nem tesznek eleget ennek a kötelességüknek, mert nem átláthatóak az önkormányzatok sok esetben túlterhelt bürokratikus rendszerei, és visszariadnak a törvényszéki eljárás gondolatától is. Ezért vélik sokan úgy, hogy inkább nem hivatalosítják a kiskorú felügyeletét, ezért számos eset nem kerül a szociális munkások látókörébe.
Szilágyi Ágota, a Hargita Megyei Gyermekvédelmi Szociális Igazgatóság Esettanulmányi Osztályának alkalmazott pszichológusa a kérdésünkre elmondta, Hargita megyében is probléma ez a jelenség, a legtöbben Székelyudvarhelyről és környékéről keresik fel az illetékes önkormányzat szociális osztályát. Elmondta, ha a szülőt semmilyen módon nem sikerül elérni, az a gyermek elhagyását jelenti. „Ekkor megvizsgáljuk, hogy ki vigyáz a gyermekre, ugyanis elsősorban az a cél, hogy a kiskorú érdekei érvényesüljenek. Ha valamelyik hozzátartozó vállalja, hogy gondoskodik a gyermekről, akkor úgynevezett családi elhelyezés alá kerül, hivatalosítjuk a felelősséget vállaló személyt. Ha nincs, aki gondoskodjon a kiskorúról, az életkorától függően választunk számára egy elhelyező központot, vagy egy nevelőszülőt– mondta a szakember, aki hozzátette, ez lassú folyamat: a rendőrség és más érintett intézmények bevonásával elkezdődik a szülők felkutatása, a gyermek elhelyezésével kapcsolatban pedig a törvényszék dönt. Ha a gyermek nulla és három év közötti, nevelőszülőkhöz kerül, ha ennél idősebb, akkor családi típusú elhelyező központba.
Szilágyi Ágota pszichológus elmondta, ha a szülők hosszú ideig magára hagyják a gyermeküket, hatalmas törést okoznak a kiskorú életében. „Magatartási problémák, érzelmi zavarok jelentkezhetnek, a gyermek bezárkózik, csökken az önértékelése. Van olyan kiskorú is, aki erőszakosabbá válik, csúnyán kezd beszélni, nem tartja be a szabályokat, és olyan is van, aki elkezd alkoholt fogyasztani, dohányozni. Az elhagyás pszichológiai hatása a gyermek életkorától is függ, a leggyakoribb eset az, hogy önmagát kezdi vádolni, és úgy éli meg, hogy ő a hibás, amiért egyedül maradt. Ez pszichoszomatikus tüneteket is produkálhat, fej- és gyomorfájást, étvágytalanságot” – tette hosszá a szakember.