2019. szeptember 19. csütörtökVilhelmina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Székely István Gergő: Dragnea tart tőle, hogy Grindeanu nem lesz a bábja

Kertész Melinda kérdezett: Kertész Melinda 2017. január 09. 10:06, utolsó frissítés: 10:06

Az új kormányról, a Johannis-Dragnea csörte folytatásáról, a román-magyar kapcsolatokról és a magyar érdekérvényesítés esélyéről kérdeztük a politológust.


Noha Klaus Johannis államfő nem indokolta meg, hogy miért nem nevezte ki Sevil Shhaidehet miniszterelnöknek, a találgatások között az is szerepel, hogy Shhaideh Dragnea strómanja lett volna. Milyen szerepe, befolyása lehet Dragneának a kormányra?

– A kormánystruktúrából is le lehet vonni néhány következtetést. Az előző kormányhoz viszonyítva jelentősen megnőtt a kabinet tagjainak a száma. A kormánynak most 27 tagja lesz, a kormányfőt is beleértve. Ez a 22 tagú Ciolos-kormányhoz, vagy akár az utolsó Ponta-kormányhoz viszonyítva is plusz öt tagot jelent. Nem jellemző, hogy ekkora létszáma legyen a kormánynak Romániában, hasonlóan nagy létszám a második Ponta-kormányban és korábban a Năstase-kormány utolsó évében volt, de a nagy különbség az, hogy mindkét korábbi esetben nagyon sok, nyolc-kilenc tárca nélküli miniszter volt. Ebben az új kormányban csak három tárca nélküli miniszter lesz, ami azt jelenti, hogy nagyon nagy lesz a minisztériumok száma, ennyi minisztériuma soha nem volt Romániának.

Ez szerintem elsősorban azért van, mert ezzel Dragnea megpróbálja elejét venni annak, hogy bárki is túl erőssé válhasson a kormányon belül, például azáltal, hogy egy hatalmi erőtérnek számító minisztérium élére kerül. De ehhez azonnal kell fűzni egy lábjegyzetet, mert mégiscsak lesz egy „megaminisztérium”, a fejlesztési tárca, viszont ezt Dragneának egy bizalmasa fogja vezetni: ugyanarról a Sevil Shhaidehről van szó, aki elsőként merült fel kormányfőjelöltként.

Az a tény, hogy Sevil Shhaideh ennek a legfontosabb és legtöbb pénz felett gazdálkodó minisztériumnak az élére kerül, nemcsak arról szól, hogy Dragnea a háttérből kontrollálni tudja, hanem benne van az is, hogy Johannis ezzel kap egy fricskát Dragneától, aki ezzel azt üzeni, hogy „nem őt nevezted ki, de mégis odateszem a háttérből” – hiszen ez a pozíció egy államminiszteri tisztséget, kormányfő-helyettesi tisztséget is jelent. Az is arra utal, hogy mennyire kézi vezérléssel akarja bonyolítani Dragnea a dolgokat, hogy nagyon későre hozták nyilvánosságra a miniszterek listáját, hagyták, hogy menjenek a találgatások. Ez a gesztus is arról szólt, hogy Dragnea megmutassa, hogy hol a hatalom, és próbálta érzékeltetni, hogy tulajdonképpen ő a legfontosabb ember ebben a konfigurációban, még akkor is, ha nem tud hivatalosan tisztséget vállalni.


Carmen Dan kinevezése is egy érdekes dolog, mert őt úgy tartják számon, mint Dragnea felfedezettjét, bizalmasát. Egyébként a saját CV-je nem igazán predesztinálná a belügyminiszteri pozícióra, amely szintén egy nagyon fontos minisztérium.

Úgy foglalnám össze, hogy a kulcsminisztériumok élére Dragnea a nagyon közeli szövetségeseit, saját embereit állította, és emellett próbálta szétaprózni a kormánystruktúrát, hogy ezzel elejét vegye annak, hogy kinőhesse magát egy alternatív hatalmi centrum a PSD-n belül.

Itt továbbgondolva a dolgokat, a miniszterelnökről kell ejteni néhány szót. Sorin Grindeanu egy fokkal fajsúlyosabb figurának tűnik, önállóságát tekintve is, mint amilyennek Sevil Shhaideh tűnt. A kormányfő személyét illető második javaslat megtételekor Dragnea nem tudott előhúzni egy második nevet, amely beleillett volna ugyanabba a sablonba. Szerintem ezért is bízta Sevil Shhaidehre a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is, hogy ezzel is ellensúlyozza a kormányfőt, hogy az ne válhasson túlságosan önállóvá. Egyébként Sorin Grindeanuról a román politikai elemzők kiemelték, hogy egy sikeres területi pártvezető volt, a Temes megyei majd a temesvári PSD-t sikeresen átalakította, megreformálta, annak dacára is, hogy Temes megye és főleg Temesvár nem volt egy kimondottan kedvező terep a PSD számára a forradalom mítoszának köszönhetően. Grindeanu el tudta érni azt, hogy 2016-ban a PSD már elég magasan megnyerte ott a választást.

Az RMDSZ szempontjából van egy pozitív és negatív figura a kormányban. Az egyik a külügyminiszteri tisztségre kinevezett Teodor Meleșcanu, a másik a munkaügyi tárca élére került, magyarellenes kirohanásairól ismert Lia Olguța Vasilescu.

– Lia Olguta Vasilescu a PRM-ben kezdte pályafutását, és mikor a párt kezdett tönkremenni, akkor átigazolt a PSD-be. Nyilván, az RMDSZ nem volt olyan pozícióban, hogy megakadályozza olyan személyek bekerülését a kormányba, akiket nem tart kívánatosnak. Ha az RMDSZ bekerült volna a kormányba, akkor lehet, hogy ezt meg lehetett volna akadályozni.

Székely István GergőSzékely István Gergő

Ami Meleșcanu szerepét illeti, az ő feladata az lesz, hogy kimozdítsa a mélypontról a magyar-román kétoldalú kapcsolatot, hiszen az előző román külügyminisztereket, főleg a Ponta-kormány külügyminisztereit, Titus Corlățeant és Bogdan Aurescut nem „vádolhatjuk” meg azzal, hogy túlságosan magyarbarát módon viselkedtek volna. Az ő teljesítményükhöz képest valószínű, hogy Meleșcanu szerepvállalása csak pozitívabb lehet, hogy mennyire, az elválik. Talán a pozitív forgatókönyv mellett szól az, hogy a kormányprogramnak a szomszédokkal való viszonyra vonatkozó fejezetét Magyarországgal kezdik, és ez is a leghosszabb bekezdés. Ez jelezhet egyfajta prioritást, valószínűleg érzik azt, hogy lépni kellene, valamennyire javítani a kapcsolaton.

Kelemen Hunor szövetségi elnök azt nyilatkozta, hogy geopolitikai szempontból is fontos a közeledés, hiszen Románia tíz évvel az EU-ba való belépése után sem tudta leküzdeni másodrendű ország megítélését. Éppen ezért szövetségeseket kell keresnie az Európai Unió régi, erős tagjaival szemben. Képes lesz erre?

– Az új tagállamok csoportjában észlelhető, hogy Románia valamelyest magára maradt. Amennyiben a Visegrádi Négyekkel egy szorosabb közös fellépés premisszáit kívánja megteremteni, akkor tényleg nem marad más választás, mint közeledni Magyarországhoz, ugyanis az az elképzelés, amit a román külpolitika elég sokáig vallott, hogy egy lengyel-román tandemben kellene inkább gondolkodni, és ezáltal megpróbálni gyengíteni a visegrádi együttműködést is, úgy néz ki, kútba esett azóta, hogy Lengyelországban a Jog és Igazságosság jobboldali párt került kormányra.

Az RMDSZ javaslatára több, a nemzeti kisebbségek, az erdélyi magyarság számára fontos pont is bekerült a kormányprogramba. Mekkora az esélye annak, hogy az RMDSZ képes is lesz ezeket a pontokat érvényesíteni?

– Ahhoz képest, hogy az RMDSZ nincs benne a kormányban, mindenképpen figyelemre méltó, hogy a kormányprogramba bekerültek értékelhető, kisebbségi témákat érintő kijelentések vagy ígéretek. Másrészt van ott egy csomó minden, amihez nem fűznék túlságosan nagy reményt. Például már nem is tudom, hányadik alkalommal említik azt, hogy a kormány felvállalja a kisebbségi törvény elfogadását. Ez a történet idestova már 12 éve húzódik. Ha nem sikerült akkor, amikor kormányon volt az RMDSZ, nekem nagyon erős kételyeim vannak arra nézve, hogy sikerülhet-e akkor, amikor nincs kormányon, természetesen olyan formában, ami az RMDSZ-nek, vagy általában, magyar szempontból elfogadhatónak vagy kívánatosnak tekinthető.

Ami a területi-közigazgatási reformot illeti, van egyfajta status quo jellege annak, ami bekerült a kormányprogramba. Ez egy kicsit hasonlít is arra, ami akkor történt, amikor az RMDSZ a Ponta-kormányba lépett be. Ez igazából arról szólt, hogy biztosítékot kap az RMDSZ arra, hogy nem lesznek olyan változások, amelyek magyar szempontból visszalépést jelentenének. Tehát, nem előremutató fejlesztése a kisebbségi jogi rendszernek, hanem egy biztosítéka annak, hogy a status quo-t nem fogják megbolygatni anélkül, hogy az RMDSZ ebbe beleegyezne. Úgy fogalmaztak, hogy egy esetleges területi-közigazgatási átszervezés esetén figyelembe fogják venni az ország egyes területeinek a nyelvi és kulturális sajátosságait. Ez szerintem annyit jelent, hogy vállalják azt, hogy nem vágnak bele olyasmibe, amivel az RMDSZ nem ért egyet, vagyis legnagyobb valószínűséggel nem vágnak bele semmibe.

Az oktatás esetében a status quo-n túlmutató dolgok is felmerülnek, mégpedig az, hogy sikerül-e olyan jellegű problémákat megoldani, amelyek ott voltak a napirenden, és nem volt meg eddig a politikai akarat. Például a MOGYE ügye, aminek megoldása konkrétan nincs megemlítve a kormányprogramban, viszont bele lehet képzelni abba a passzusba, amely arra utal, hogy az oktatási törvényt követően elfogadásra kerülő joganyag kidolgozásakor (bármit is jelentsen ez) konzultálni fognak a kisebbségekkel. Megemlíti továbbá a kormányprogram a helyi közösségek szimbólumhasználatának szabályozását is, ami mindenképp pozitívumnak tekinthető, ám ha arra gondolunk, miként viszonyultak a prefektusok a korábbi PSD-kormányok alatt a székely zászló ügyéhez, elég nehezen hihető, hogy itt hirtelen áttörés következne be.

A kormányprogram alapján tehát mindenképpen levonható az a következtetés, hogy a PSD nem akar ellenségesen indítani magyar kérdésben. A nagy kérdés viszont az lesz igazából, hogy mit fog tudni nyújtani bármiért is cserébe az RMDSZ. Mi az, ami miatt mondjuk a kormány, vagy a PSD, vagy Liviu Dragnea motiváltnak érzi majd magát arra, hogy tegyen egy gesztust magyar irányba, vagy az RMDSZ irányába, például, hogy tovább fejlessze, bővítse a kisebbségi jogokat. Szerintem ez csak akkor reális, ha valahol szükség lesz az RMDSZ-re vagy azért, mert az ALDE esetleg drágább koalíciós partnernek bizonyul, vagy pedig azért, mert esetleg, akár a kétharmados többségig elmenően – például alkotmánymódosítás esetén – a PSD-nek szüksége lesz egy szupertöbbségre a parlamentben. Ez a két eset van, ami kapcsán én úgy látom, hogy az RMDSZ-nek lesz lehetősége valami érdemit kialkudni.

Van rá esély, hogy belevágnak az alkotmánymódosításba?

Ez egy eléggé megfoghatatlan kérdés, szerintem rövid távon semmi nem indokolja ezt. Hosszú távon is kétséges, hogy ezt meg tudják-e tenni vagy sem. Egyelőre nem látszik semmi, ami a jelenlegi alkotmányban radikális módosításra szorulna a PSD szempontjából. Felmerülhet esetleg az államfő jogköreinek a csökkentése, de ez egy olyan dolog, amit jelenleg nem lehet látni. A PSD számára ez akkor tűnhet kifizetődőnek, ha azt látják, hogy Johannis népszerűségi indexe ismét emelkedni kezd, és egyre inkább úgy kezd viselkedni, mint az ellenzék de facto vezére. Ebben az esetben, lehet, hogy a PSD elgondolkozik azon, hogy legalább egy sakkot adjon az államfőnek azzal, hogy az alkotmánymódosítást kilátásba helyezi.

Mekkora az esélye annak, hogy a kormányalakítás kapcsán Dragnea és Johannis közötti feszültség továbbéleződjön, és létrejöjjön egy párharc a két politikus között?


– Ez, ami most történt, tulajdonképpen a kormányalakítási játszmának az utolsó felvonása volt, hogy Johannis odaszúrt Dragneának több ízben is, egyrészt azzal, hogy honnan lesz annyi pénz, amennyit beígértek, másrészt azzal, hogy arra tett utalást, hogy tulajdonképpen ő a de facto miniszterelnök, az egyetlen, aki ismeri a kormányprogramot elejétől a végéig. Szerintem itt most lezárult egy folyamat, és az egy teljesen más történet, hogy innentől kezdve mit tud Johannis tenni. Persze, itt az is nagy kérdés, hogy a PSD, illetve Dragnea mit gondol arról, hogy a kormánynak meddig „kell” hivatalban maradnia, meg fognak-e próbálkozni azzal, hogy mégiscsak Dragnea legyen a miniszterelnök egy nem is olyan távoli jövőben, és meg fogja-e próbálni elhárítani ennek a jogi akadályait. Egyébként a Nép Ügyvédje már megfellebbezte ezt az ominózus törvényt az Alkotmánybíróságon, és azt is láthattuk, hogy Johannis ezt milyen hevesen ítélte el. Én nem értek az alkotmányjoghoz, de benne van a pakliban az, hogy alkotmányellenesnek minősül ez a törvény. Furcsa dolog ugyanis az, hogy valakinek úgy korlátozzák a politikai jogait, hogy választható ugyan, de nem tölthet be bizonyos politikai tisztségeket, nem lehet például kormányfő. Ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítéli meg a törvényt, akkor Liviu Dragnea úgy gondolhatja, eljött annak az ideje, hogy magához ragadja a kormányrudat. Ebben az esetben elképzelhető, hogy megint kirobban egy alkotmányos válság felé tendáló helyzet, amelyben a dolgok egy Johannis-Dragnea háború irányába is elmozdulhatnak – de szerintem nem prioritása az alkotmányos válság kirobbantása a PSD-nek.

Az elsődleges célja szerintem az lesz, hogy a választási ígéretekből minél többet tudjon beváltani, de főleg azokból, amelyek redisztributív jellegűek. Gyakorlatilag el fogják kezdeni a pénzosztást, már neki is fogtak, a kisnyugdíjak adómentesítése megtörtént, de még számos ilyen jellegű intézkedést terveznek. A kormány rövidtávú prioritása az osztogatás lesz, hogy ezzel a PSD népszerűségi indexét minél fennebb tornázzák. Amikor szolidnak érzik a támogatottságot, és a kormány társadalmi elismertségét, akkor lehet, hogy megpróbálkoznak intézményi jellegű módosításokkal. Itt elsősorban arra gondolok, hogy megpróbálják a DNA mozgásterét szűkíteni, ahol tudják. Ezt egyébként nem is rejtették véka alá, emellett egy szó sincs a korrupcióellenes harcról a kormányprogramban, bár az benne van, hogy az Európai Bizottsággal való Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (MCV) meg szeretnék szüntetni végre-valahára.

Elképzelhető az, hogy miniszterelnöksége alatt Sorin Grindeanunak sikerül annyira megerősödnie a PSD-n belül, hogy Dragnea ellenpólusaként tud majd fellépni? Milyen mozgástere lehet ebben a tekintetben a miniszterelnöknek?

– Könnyű dolga Dragnea mellett biztos nem lesz. De a történéseknek is a függvénye, mert ha Dragneát elítélik az ellene folyó perben, akkor abból már letöltendő börtönbüntetés lesz, hiszen ellene már hoztak egy jogerős felfüggesztett börtönbüntetést. Ebben az esetben Grindeanu előtt szabadabb lesz a pálya. De azzal is számolnunk kell, hogy Dragnea elkerülheti az újabb büntetést, vagy akár el is hárítja miniszterelnöksége jogi akadályait. Grindeanu egyébként azt már bebizonyította, hogy egy tehetséges politikus, Dragnea lépéseiből pedig arra következtethetünk, hogy ha nem is fél, de legalábbis tart tőle, és tudja, hogy Grindeanu nem fog feltétlenül teljesen bábuként viselkedni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS