2019. október 17. csütörtökHedvig
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Tényleg nincs 3,3 millió eurónk áldozatvédelemre?

2017. január 19. 13:35, utolsó frissítés: 2017. január 20. 11:24

Az előző kormányban elkaszálták a támogatást, márpedig segítő szolgáltatások kellenek, most - sürgetnek a családon belüli erőszak áldozataival foglalkozó szervezetek.


A leköszönő technokrata kormány pénzügyminiszterének egyik utolsó intézkedése az volt, hogy negatívan véleményezte és visszadobta a Munkaügyi, Családügyi, Szociális Védelmi és Idősekért Felelős Minisztérium által engedélyeztetésre előterjesztett kormányrendelet-tervezetet a családon belüli erőszak megelőzését és leküzdését szolgáló országos érdekeltségű programokról.

Az indoklás szűkszavú: túl sokba kerülnének ezek a programok, nincs rájuk keret a minisztérium 2017-re előirányzott költségvetésében.

Azt gondolhatnánk, a rövid mandátumú munkaügyi és szociális minisztérium valószínűleg nem tudott költségvetés szempontjából is megfelelően átgondolt tervezetet letenni az asztalra a rendelkezésére álló csekély időben – pedig nem erről van szó. A kormányrendelet tervezete az áldozatvédelemben dolgozó szakértők és civil szervezetek több éves munkájának eredménye, az ő kezdeményezésükre született, ezért nem csoda, hogy arculcsapásként fogadták a pénzügyi okokra hivatkozó elutasítást.

A nők elleni erőszak felszámolásáért küzdő civil szervezetek hálózata január elején tette közzé a pénzügyminisztériumi elutasításról szóló dokumentumot. Ennek kapcsán kiadott közleményükben leszögezik: az új kormánytól azt várják, elemezze a kialakult helyzetet, és találjon megoldást a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célzó közpolitikai programok finanszírozására. Mert szükséges ugyan a törvények módosítása és az áldozatok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének javítása, de nem elégséges: működő segítő szolgáltatásokra van szükség, ahhoz pedig pénzre.


Még mindig nagyon sok nő nem jelenti a rendőrségen, és nem fordul bírósághoz, ha bántalmazás éri, és ezen az állapoton csak az tudna változtatni, ha megfelelő támogatást kapna a közintézményektől – érvelnek.

Az országos érdekeltségű programok (Programe de Interes Național - PIN) között kiemelt fontosságú lett volna az áldozatoknak tanácsadó központok és menhelyek létrehozása, valamint az agresszorok kezelését célzó tanácsadó központok megalapítása. Mindkét program helyi szolgáltatások megalapozását/fejlesztését célozta volna, a családon belüli erőszakot elszenvedett nők és gyermekeik megfelelő védelmét, számukra információ, tanácsadás és menedék nyújtását, illetve az erőszakosan viselkedő családtagok számára nyújtott szakmai segítséget.

Az első PIN-re 2017-ben közel 2 millió eurót kellett volna szánni, míg a másodikra 1,3 millió eurót. Az áldozatsegítő szervezetek szerint több mint szomorú, hogy az Európai Bizottság által a nők elleni erőszak felszámolásáért folyó harc évének kinevezett 2017-es esztendőre a pénzügyminisztérium Romániában még ezt az összesen 3,3 millió eurót sem tudta kiszorítani. Pedig ezek nélkül valójában nem beszélhetünk funkcionális szolgáltatásokról a családon belüli erőszak áldozatai számára – szögezik le.

Évente több száz nő hal meg családon belüli bántalmazás következtében, és több ezren szorulnak orvosi és pszichológiai kezelésre – emeli ki a VIF Hálózat (Rețeaua pentru prevenirea și combaterea violenței împotriva femeilor). A legtöbb áldozat semmilyen támogatást nem kap a hatóságoktól, sem információt a jogairól, sem védelmet, sem menedékhelyet, ahol biztonságban érezheti magát.

Romániában a következő megyékben egyáltalán nincsenek menhelyek a családon belüli erőszak áldozatainak: Krassó-Szörény, Călărași, Konstanca, Mehedinți, Olt, Szatmár, Szilágy, Tulcea, Temes, Vrancea. Ugyanakkor a fővárosban a 2., 4. és 6. kerületben hiányzik ez a fajta szolgáltatás. Azokban a megyékben, ahol egyáltalán működik menhely, ezek „krónikus alulfinanszírozottságban” szenvednek, kevés férőhellyel rendelkeznek, ráadásul a helyi közösségek sokszor nem is tudnak létezésükről, nem népszerűsítik kellőképpen a szolgáltatást, így az áldozatok nem tudják, hova forduljanak.

A mostoha sorsú kormányrendelet

Az országos érdekeltségű programokról szóló rendelet első verzióját pont egy éve bocsátották közvitára. Az akkori miniszter, Ana Costea azonban áprilisban lemondott, a helyét pedig Dragoș Pîslaru vette át, aki eleinte nem sok figyelmet szentelt a területnek. 2016 júniusában azonban a VIF hálózat civil szervezetei nyílt levélben hívták fel a miniszter figyelmét a kormányzat adósságaira az áldozatvédelem területén – ezt követően a minisztériumban ismét elkezdtek foglalkozni a témával, és kidolgozták és jóváhagyták a kormányrendeletet, amely a PIN-eket engedélyezte volna.

A rendeletet szeptember elsején bocsátották közvitára. Elég idő lett volna elfogadni és a megfelelő forrásokat hozzárendelni, ám nem ez történt, hanem a rendeletet forráshiányra hivatkozva elkaszálták.

Van sürgősségi segélyhívó, de az nem elég

A Nők és Férfiak közti Esélyegyenlőségért Országos Ügynökség (Agenția Națională pentru Egalitatea de Șanse între Femei și Bărbați - ANES), amely a munkaügyi minisztérium fennhatósága alá tartozik, egy forró vonalat működtet a családon belüli erőszak áldozatai számára. A 0800 500 333 telefonszámot tárcsázva az áldozat segítséget kap, útbaigazítást, hogy hova fordulhat, a lakóhelyéhez legközelebb eső szolgáltatáshoz hogyan férhet hozzá, illetve szükség esetén hol kérhet sürgősségi elhelyezést. Ám a jelenlegi infrastruktúra elégtelen, és ismét: kevés a szolgáltatás, nincs is minden megyében menhely, és azok is, amelyek működnek, nehezen hozzáférhetőek.

Nyílt levél az új kormánynak

Az áldozatvédelemben dolgozó civilek most január 9-én újabb nyílt levelet írtak, ezúttal a Grindeanu-kormánynak. A Sorin Grindeanu kormányfőnek, Olguța Vasilescu munkaügyi miniszternek, Florin Iordache igazságügyi miniszternek, valamint Carmen Dan belügyminiszternek címzett, harminc szervezet által aláírt levélben többek között sürgetik az előző kormány pénzügyminisztériuma által elutasított, az országos érdekeltségű programokat szentesítő kormányhatározat elfogadását.

Emlékeztetnek arra, Romániában 2016. szeptember 1. óta érvénybe lépett az isztambuli egyezmény, amelyet az ország már korábban ratifikált. Eközben évről évre növekszik a családon belüli erőszak és a szexuális erőszak hivatalosan regisztrált áldozatainak száma, a statisztikák aggasztóak, ám az ilyen jellegű bűncselekmények büntetése továbbra is nagyon alacsony arányú. 2013-ban és 2014-ben a rendőrségen ilyen ügyekben tett feljelentéseknek csak 2%-a jutott el a tárgyalótermi szakaszba.

Amikor a távoltartás sem elég

A nyílt levélben idézett adatok közt szerepel, hogy az utóbbi 14 hónapban legkevesebb két olyan eset történt, amikor a családon belüli erőszakot elszenvedett nőt megölte az őt korábban bántalmazó volt partnere, annak ellenére, hogy távoltartási végzés volt ellene érvényben. Az országban 2015-ben történt gyilkosságok 27%-át családon belül követték el.

2014-ben 1459 személy került bíróság elé családon belüli erőszak miatt, azaz az összes vádlott 2,9%-a; 2015-ben ez a szám 1938 volt (3,2%). 2015-ben 15933 olyan esetet regisztráltak, amikor a családon belül vertek meg vagy más módon alkalmaztak erőszakot családtagok ellen. 2012 júliusától – a 2012/25-ös, a családon belüli erőszakot megelőző és megfékező 2003/217-es törvényt kiegészítő jogszabály életbe lépésétől – 2015 áprilisáig 7312 távoltartási végzést kértek az áldozatok jogi képviselői, ezekből 3045 kérést hagytak jóvá. A családon belüli erőszak eseteiben kért távoltartásoknak több mint 90%-át nők igényelték.

Négyből egy nőt fizikai vagy szexuális erőszak ért partnere részéről élete során legalább egyszer az EU Alapjogi Ügynöksége által végzett felmérés szerint. Az esetek 75%-ában ezekről az áldozatok nem beszéltek. Romániában 600.000 nő szenvedett el szexuális erőszakot élete során.

A nyílt levélben felhívják a figyelmet arra a tavalyi Eurobarométer-felmérésre is, amely világosan mutatja, a társadalom hogyan viszonyul a családon belüli és nemi alapú erőszak jelenségéhez (lásd erről korábbi cikkünket itt). A romániaiak 55%-a szerint a beleegyezés nélküli szexuális aktus bizonyos esetekben „igazolható” lehet. Csak 22% rendelkezett információkkal a családon belüli erőszak áldozatainak szánt szolgáltatásokról. 33% szerint pedig nem kellene törvénybe ütközőnek lennie, ha valaki a partnerének megtiltja a barátaival/családjával való kapcsolattartást, elveszi tőle a pénzét, mobiltelefonját vagy hivatalos dokumentumait.

Azonnali teendők

A szervezetek jónak nevezik az új kormányprogram családon belüli erőszakra vonatkozó kitételeit, ugyanakkor felsorolnak egy sor olyan sürgős intézkedést, amelyet az új kormánynak haladéktalanul meg kellene lépnie. Az országos érdekeltségű programok elindítása mellett a másik legfontosabb a romániai jogharmonizáció az isztambuli egyezménnyel; bár a szervezetek résztvettek az erre megalakult munkacsoportokban, és elkészítettek egy törvényjavaslatot, tényleges lépés mindeddig nem történt annak elfogadása felé.

A szakértők azt javasolják, hogy be kell vezetni az azonnali hatállyal a rendőr által kiadható távoltartási rendelet eszközét a bántalmazókkal szemben; jelenleg ugyanis a válsághelyzet konstatálásától számított 24 órán belül kiadandó távoltartás a gyakorlatban átlag 10 napon belül adható ki, miután az áldozat ezt kérte és a bíróság elbírálta. Emellett meg kell valósítani az agresszorok tényleges nyomonkövetését, hogy valóban betartják-e a távoltartási végzést. Az áldozathibáztatás, a megfélemlítés és bosszú ellen meg kell védeni az áldozatokat, és az agresszort felelősségre vonni – jelen pillanatban ugyanis az áldozatok fele visszavonja feljelentését. Végül, de nem utolsósorban: minden megyében legkevesebb egy menhelynek működnie kell.

A szervezetek azt remélik, a kormány gyors és hatékony lépéseket tesz a családon belüli és nemi alapú erőszak ellen, ők ehhez továbbra is felajánlják segítségüket – zárul a levél.

Címoldali fotó: violentaimpotrivafemeilor.ro

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS