2017. március 25. szombatIrén, Írisz
13°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Varga Attila alkotmánybíró: semmi nem indokolja a sürgősséget a közkegyelmi tervezet kapcsán

Ambrus István 2017. január 19. 16:54, utolsó frissítés: 16:54

A romániai börtönök túlzsúfoltságának problémája már évek óta megoldásra vár, az erre vonatkozó törvényt pedig a parlamentnek illene megszavaznia.


Sürgősségi kormányrendelet formájában léptetné érvénybe a kormány a közkegyelmi tervezetet, amelynek értelmében az öt évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítéltek egy részét szabadlábra helyeznék, arra hivatkozva, hogy javítsák a romániai börtönök túlzsúfoltságának helyzetét. A kormánynak ugyan jogában áll sürgősségi kormányrendeleteket hozni, azonban a közkegyelmi törvény organikus, ami azt jelenti, hogy a parlament mindkét házának tagjai többségének a szavazatával kell elfogadnia. Varga Attila alkotmánybíró a Transindex megkeresésére elmondta, még nem olvasta a közkegyelmi tervezetről szóló sürgősségi kormányrendeletet, de úgy véli, az ilyen jellegű törvényeket a parlamentben “illik” elfogadni.

Procedurálisan mi az eljárás egy ilyen sürgősségi kormányrendelet elfogadásakor, mint például a közkegyelmi törvény?

Varga Attila: – Ez attól függ, hogy mit tartalmaz az a kormányrendelet. Az alkotmányban elvben szerepel, hogy organikus törvényeket nem lehetne elfogadni, de vannak kivételek, a sürgősségi kormányrendeletek esetében. Egyszerű kormányrendeletben végképp nem lehet organikus törvényeket elfogadni. A törvény kezdeményezői valószínűleg megvizsgálták, hogy el lehet-e fogadni. Ez megtámadható az alkotmánybíróságon, de vagy egy konkrét per kapcsán, vagy közvetlenül a nép ügyvédje kezdeményezésére. Ezek már utólagos normakontrollt jelentenek. Tehát itt az a kérdés, hogy milyen bűncselekményekre terjesztik ki a közkegyelmet.

Mennyire szerencsés a közkegyelmi tervezetet sürgősségi kormányrendelet formájában elfogadni?


– Nem a legszerencsésebb. Nem indokolja semmi a sürgősséget, illetve ha mégis, akkor tegnap meg tegnapelőtt, és egy évvel ezelőtt is sürgős volt a büntetés-végrehajtási intézmények, a börtönök túlzsúfoltságának kérdése. Ez már egy évek óta tartó probléma. Ezeket azért illik szerintem törvényben elfogadni.

Mi történik abban az esetben, ha elfogadnak egy sürgősségi kormányrendeletet, az érvénybe is lép, és utólag vagy közben kiderül, hogy alkotmányellenes?

– Az alkotmányos rendelkezés az, hogy amikor egy sürgősségi kormányrendeletet elfogadnak, az hatályba lép, azonnal megküldik a parlamentnek, aztán a parlament sürgősségi eljárásban megvitatja. Nyilván itt is van elsőként megkeresett ház és döntő ház, amely a kormányrendeletet elfogadja, módosítja, vagy elutasítja. Ezt teheti a parlament.

Magát a kormányrendelet alkotmányossági óvását csak utólagos normakontroll keretében lehet egy per kapcsán felvetni. Ezen kívül van egy másik lehetőség: a nép ügyvédje megkereséssel fordulhat az alkotmánybírósághoz, hogy azt mondja, hogy egy sürgősségi kormányrendeletnek valamelyik cikkelye, vagy önmagában az egész alkotmányellenes. Emellett magát a törvényt is meg lehet támadni, amely a kormányrendelet elfogadását kezdeményezi; ezt lehet előzetes és utólagos normakontroll keretében is. De mindaddig, amíg ezek bekövetkeznek, a kormányrendelet hatályba lép attól a pillanattól kezdve, hogy megjelenik a Hivatalos közlönyben.

Tehát ha hatályba lép a kormányrendelet, alkalmazni kell azt. Mi az eljárási folyamat, amely során alkotmányellenesnek lehet nyilvánítani?

– Ha felmerül ez a kérdés. Nem biztos, hogy felmerül a kérdés, és nem biztos, hogy erre az eljárásra sor kerül. Sor kerülhet, de nem tudhatjuk most. Ami biztos az eljárásban az, hogy a parlamentnek vagy el kell fogadnia valamilyen formában, vagy el kell utasítania, vagy módosítania kell. Bármit tehet a parlament a kormányrendeletekkel. Még a sürgősségi kormányrendeletekkel is, ez kötelező procedúra. Az alkotmánybírósági megkeresés vagy megtörténik, vagy nem.

Általában véve, ha kiderül egy törvényről, hogy alkotmányellenes, érvénytelenné válik-e, és ha igen, milyen módon?

– Attól függ, hogyan minősítik. Lehet, hogy csak két cikkelyét minősíti az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek, de akár az egészet is annak minősítheti. Ilyenkor a parlamentnek meg kell feleltetnie, újra kell tárgyalnia az adott jogszabályt, és az alkotmánnyal összhangba kell hoznia. Abban az esetben, és különösen akkor, ha utólagos normakontrollról van szó, ha onnantól kezdve, hogy az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte, a parlament 45 napon belül nem hozza összhangba az alkotmánnyal, akkor az adott jogszabályt, vagy annak valamely rendelkezését a jogalkalmazóknak, tehát a hatóságoknak vagy a bíróságoknak úgy kell tekinteniük, mint alkotmányellenes rendelkezést, és nem alkalmazhatják. Az alkotmánybíróság nem helyezheti hatályon kívül, mert az egy törvényhozási aktus. Van egy lehetősége a parlamentnek, hogy korrigáljon. Ha ezt nem teszi meg, akkor nem lehet alkalmazni az adott jogszabályt.




ItthonRSS