2019. október 17. csütörtökHedvig
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Korodi Attila szerint Klaus Johannis nem jó példa

Ambrus István 2017. január 26. 15:46, utolsó frissítés: 16:00

Az államfő azt állította, ő maga a példa arra, hogy Romániában a kisebbségek helyzete modellértékű. Korodi szerint az elnök strasbourgi beszéde "sablonosra sikerült".


Klaus Johannis államfő szerdán a Strasbourgi Európa Tanács parlamenti közgyűlésén tartott beszédet, amelyben kitért a romániai magyar kisebbség helyzetére is.

Johannis többek között azzal érvelt, hogy folyamatosan konzultál a magyar kisebbségek képviselőivel, “azt azonban elfelejtette megemlíteni, hogy a konzultációt követően soha nem születik döntés” – mondta Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Transindexnek, aki a román küldöttség tagjaként volt jelen Strasbourgban. Korodi szerint az ülésen résztvevők rákérdeztek a Székely Mikó Kollégium, valamint az Unirea Főgimnázium ügyére is, amelyek kapcsán Klaus Johannis határozottan azt állította, hogy minden rendben van, visszaállamosítás pedig nem történik.

Korodi ennek kapcsán kifejtette: “Klaus Johannis államfő szerint a magyar ügyekkel kapcsolatban ő a legjobb példa rá, hogy Romániában a nemzeti kisebbségeknek megvan a teljes jogrendszerük, saját intézményeik, részt vesznek a politikában. Úgy reagált, hogy nincs Romániában újraállamosított egyházi iskola, tehát a Székely Mikó Kollégium kérdésében teljesen kitért a válaszadás elől, a marosvásárhelyi Unirea Főgimnázium esetére vonatkoztathatóan pedig az mondta, hogy az ő meglátása szerint adminisztratív gondok vannak, és abban reménykedik, hogy azok megoldódnak. Leginkább arra hivatkozott, hogy ő a német kisebbség tagjaként mennyire szimbolikus jelképe a román kisebbségvédelem politikájának" - mondta Korodi.

Ugyanakkor Korodi kifejtette, az RMDSZ a nyelvi chartára, valamint a kisebbségi keretegyezmények betartására hivatkozva két átfogó árnyékjelentésen dolgozik, amelyet az Európai Tanács szakértői testülete fog megvitatni, és “ennek a vitának a kapcsán lehet szépen kibontani” a romániai magyarságot érintő problémákat. Korodi szerint “vannak előrelépések Romániában, például az, hogy döntéshozatali rendszerekben ott van a magyar közösség, hogy van egy oktatási hálózati gerinc. Ez mind nagyon fontos, de nem szabad megfeledkezni azokról a nagyon szembetűnő problémákról, amelyek az elmúlt években, pont ennek a rendszernek a működtetésében előjöttek. Jó példa az amerikai külügy jelentése a magyar kisebbséget érintő, a magyar egyházi vagyon visszaszolgáltatásának problémájáról”.


A képviselőházi frakcióvezető szerint Románia esetében az erős parlamenti jelenlét és a magyarság problémáit folyamatosan napirenden tartó politizálás szükséges, hogy Európában reálisan lássák a magyarság helyzetét, másfelől pedig azokban a nemzetközi intézményekben, ahol van magyar képviselet, a problémás ügyeket jelezni kell.

Korodi Attila szerint az Európai Tanács Parlamenti közgyűlésen nem volt átütő sikere Johannis beszédének. „Az emberek tudomásul vették a válaszokat, de összességében az érződött a teremben, hogy egy kicsit sablonosra sikerült”.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS