2017. november 19. vasárnapErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Dragnea kihúzta a Get out of jail free-kártyát a btk-módosítással?

K. M. 2017. február 01. 11:07, utolsó frissítés: 12:00

A közkegyelem-törvény is kedvező számára, de azt legalább megvitatja a parlament.


A büntetőtörvénykönyv és annak eljárási törvénykönyve módosítását kedden este kormányrendelettel fogadta el a PSD-ALDE kormánykoalíció, és csak a közkegyelemre vonatkozó tervezetet küldi megvitatásra a parlamentbe. A módosítások szerint dekriminalizálnák a hivatali visszaélést és gondatlanságot, az érdekellentétet, és a feljelentés intézményét eltörölnék – erre csak a kárt elszenvedő félnek lenne lehetősége. A hivatali visszaélés csak akkor lenne bűncselekmény, ha az okozott kár meghaladja a 200 ezer lejt.

>> Az éj leple alatt fogadták el a btk-módosítást - percről percre >>


Ami a közkegyelem-tervezetet illeti, a korábban tervezett sürgősségi eljárást azzal indokolták, hogy Románia számos pert elveszített az Európai Emberjogi Bíróságon a börtönök zsúfoltsága okozta embertelen körülmények miatt. A kormány elhárította azokat a vádakat, miszerint a korrupciót elkövetőkre is kiterjedne a közkegyelem, a HotNews.ro elemzése szerint ez nem igaz.

Dragnea ügyeit is befolyásolhatják a módosítások


A HotNews.ro egyébként korábban arról cikkezett, hogy a btk.-módosításoknak és a közkegyelem-tervezetnek – amennyiben azok az igazságügyi minisztérium honlapján található verzióban lépnek életbe – Liviu Dragnea lesz a nagy nyertese. Florin Iordache igazságügyi miniszter tagadta, hogy a közkegyelem tervezete korrupciós ügyekre vonatkoznak, azonban a tervezet elérhető verziója szerint éppen annak a bűncselekményeket leíró cikkelynek a száma nem szerepel a dokumentumban, amely alapján Dragneát elítélték.

Dragneát tavaly április 22-én négy éves próbaidővel 2 éves felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A közkegyelem-tervezet az 5 évnél rövidebb időtartamú, felfüggesztett vagy letöltendő börtönbüntetés eltörlését írja elő. Bizonyos, a 2000/78-as törvény 1-es és 3-as cikkelye által meghatározott bűncselekményekre nem vonatkozna a közkegyelem. Ugyanennek a törvénynek az alapján ítélték el Dragneát is, viszont a 2-es és a 13-as cikkely alapján. Előbbi kimondja, hogy a hivatali visszaélés – amelyet a 2012-es referendum-ügyben Dragnea elkövetett – korrupciós bűncselekménynek számít, utóbbi megállapítja a kiszabható, 1-től 5 évig terjedő börtönbüntetést.

Amennyiben elengedik a 2 éves felfüggesztett börtönbüntetést, Dragnea megússza a tényleges börtönbüntetést, amennyiben ismét kedvezőtlen ítélet (felfüggesztett) születik a jelenleg folyó perében. Viszont, ha ez a tervezet így kerül a parlamentbe, akkor nem igaz az, hogy korrupciós ügyekre nem vonatkozik, amint azt Florin Iordache igazságügyi miniszter hangoztatta.


Milyen álláspontot képvisel az RMDSZ?


A Szövetség hamarosan megfogalmazza hivatalos álláspontját, egyébként többször is jelezte, hogy a parlamenti vitában látta a megoldást.

>> Update: az RMDSZ hivatalos álláspontja itt érhető el >>

Kelemen Hunor szövetségi elnök szombaton, Marosvásárhelyen, a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén azt mondta, hogy a közkegyelem nem a nép és az állam, hanem az állam és az elítélt közötti kapcsolatról szól, nem a népnek, hanem az államnak kell a megbocsátásról döntenie, hiszen ha a népet kérdezzük, akkor halálbüntetést akar. Azt is elmondta, hogy az RMDSZ-nek nincs elvi problémája a közkegyelem gyakorlásával, ha az nem terjed ki bizonyos bűncselekmény-kategóriák elkövetőire, például a nemi erőszakot, gyilkosságot, korrupciós bűncselekményt elkövetőkre. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem ért egyet a sürgősségi kormányrendelet útján történő elfogadásával, szerinte a parlamenti vitát nem szabad megspórolni.

A tervezetek kapcsán Cseke Attilát, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetőjét kérdeztük meg kedden, hogy amennyiben a közkegyelem-tervezet a parlamentbe kerül, tartalma szempontjából milyen álláspontot fog képviselni az RMDSZ azon túl, amit Kelemen Hunor szövetségi elnök jelzett.

A szenátusi frakcióvezető elmondta, mivel nem kormánytag, az RMDSZ-nek nincs rálátása ezekre a tervezetekre, hiszen azokat nem terjesztették be a parlamentbe, a kormánypártok pedig nem konzultáltak a Szövetséggel.

„Mi azt kértük, hogy mind a két tervezetet hozzák be a parlamentbe. Ami a btk. módosítását illeti, volt rá precedens, hogy félrecsúsztak a dolgok amiatt, hogy a kormány döntött a módosításáról” - mondta Cseke Attila.

Kifejtette: tavaly májusban a Cioloș-kormány sürgősségi rendelettel módosította a btk.-t, amelynek következtében az ügyészek olyan hatásköröket kaptak, amelyek révén, a bíróságot megkerülve, hozzáférhetnek személyi adatokhoz.

Cseke elmondta, az RMDSZ és a kormány közötti parlamenti együttműködési egyezségében az áll, hogy előzetes konzultációt folytatnak a törvénytervezetekkel kapcsolatosan, és ha azzal az RMDSZ egyetért, akkor azt a parlamentben támogatni fogja.

„Még az első fázison sem mentünk át, semmiféle konzultáció ebben a témában nem történt.

Nem az a probléma, hogy a btk.-t módosítják, ezzel a témával kell foglalkozni, mert az Alkotmánybíróság több döntésében is alkotmányellenesnek ítélte számos szakaszát, ezeknek a döntéseknek érvényt kell szerezni.”

Arra a kérdésünkre, hogy a közkegyelem-tervezet kapcsán mennyire indokolt arra hivatkozni, hogy az Európai Emberjogi Bíróság (CEDO) számos perben elmarasztalta Romániát a börtönökben uralkodó embertelen körülmények miatt, és ez mennyire szól Dragnea érdekeiről, Cseke elmondta, nem szeretne ebbe a fejtegetésbe bocsátkozni, míg nem látja a tervezetet, viszont az tény, hogy az Európai Emberjogi Bíróság döntéseire oda kell figyelni.

„Az ezt illető vita középpontjában egy dolognak kell állnia: meg kell nézni, hogy hány elítélő határozat született Románia ellen, és a költségvetésből mennyi pénzt kell kifizetni amiatt, hogy Románia a CEDO döntései szerint nem tartja tiszteletben a börtönökben levő személyek alapvető emberi jogait.

Az is biztos, hogy ha az ország nem tesz semmit, akkor ezeknek az európai emberjogi bírósági döntéseknek a száma és a kifizetendő kártérítések összege csak nőni fog. A minisztérium és a kormány feladata az, hogy megoldásokkal jöjjön. Csak a vita nem erről szól, hanem arról, hogy legyen vagy ne legyen közkegyelem.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS