2019. június 25. keddVilmos
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Most a btk-módosítás a fontos téma az RMDSZ számára, nem a PSD-vel kötött protokollum

Kertész Melinda kérdezett: Kertész Melinda 2017. február 02. 17:58, utolsó frissítés: 20:27

Éppen ezért egy protokollumot íratnának alá a többi parlamenti párttal a btk. sürgősségi rendelettel való módosításának tilalmáról.


Az RMDSZ mai együttes parlamenti frakcióülése arról döntött, hogy kezdeményezik egy protokollum elfogadását, amelyben a parlamenti pártok vállalják, hogy nem módosítják sürgősségi eljárással a btk-t. A részletekről Korodi Attilát, a szövetség képviselőházi frakcióvezetőjét kérdeztük.

Milyen eredményre jutott az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciója a szerdán megfogalmazott álláspontjához képest, amelyben kifogásolta a btk. és a ptk. sürgősségi kormányrendelettel történő elfogadását?

Korodi Attila: – A mai együttes frakcióülésen arról született döntés, hogy a parlamenti pártok a következő négy éves törvényhozási mandátumra vonatkozóan írjanak alá egy megállapodás-paktumot, hogy a btk.-t sürgősségi kormányrendelettel nem módosítják, függetlenül attól, hogy milyen pártok kormányoznak.

Mit gondol, el tudják érni azt, hogy ezt a paktumot a többi parlamenti párt is aláírja?


– Elengedhetetlen, mert tavaly két esetben, idén is és 2015-ben egy-egy esetben történt módosítás sürgősségi rendelettel, és ki is derült, hogy ez a módszer nem működik: a módosításokat követően egyre-másra születtek olyan alkotmánybírósági döntések, amelyek felhívták a figyelmet a problémákra. A mai frakcióülésen egy másik döntés is született, miszerint kérjük, hogy a politikai pártok sürgősséggel javítsák a btk-ban és az eljárási törvénykönyvben az Alkotmánybíróság által kifogásolt cikkelyeket. Ehhez politikai, parlamenti felelősség kell, ez alól a felelősség alól nem szabad kibújni. A technokrata kormány alatt a parlamenti pártok folyamatosan kibújtak a felelősség alól, és éppen ez okozta ezt az áldatlan állapotot.

Több, mint 40 alkotmánybírósági döntés van különböző btk. vagy ptk. módosításokról, a cikkelyek között van olyan is, amely alapvető emberi jogokat érint. A kormány által meghozott sürgősségi kormányrendelet azért is aggályos, mert csupán 5 alkotmánybírósági döntést emel át a törvénybe, és azt a látszatot kelti, hogy egyéni érdekeket szolgál a módosítás. Miért ötöt, miért nem negyvenkettőt? Ezért kérjük azt, hogy a politikai pártok üljenek le, és sürgősséggel vigyék végig a módosításokat.

Ezzel kapcsolatosan folytattak megbeszélést a többi párttal?

– Jelen pillanatban semmiféle párbeszéd nincs a politikai pártok között, ezért van szükség a paktumra, ami alapján elkezdhetjük a tárgyalásokat. Prioritásként kell kezelni ezt a kérdést. Jövő héten kezdődik a sürgősségi kormányrendelet parlamenti vitája a szenátusban, az RMDSZ módosító javaslatokat fog letenni az Alkotmánybíróság által meghozott döntések értelmében.

Arról született döntés, hogy mi történik a parlamenti együttműködéssel, amit a PSD-ALDE koalícióval kötött meg az RMDSZ?

– Az RMDSZ és a kormánypártok között megkötött együttműködési protokollum kimondottan a kisebbségi jogokról és infrastruktúra-fejlesztésről szól, és nem többről. Emiatt mi ebben a két témában vagyunk hajlandóak folytatni a parlamenti együttműködést. Semmilyen egyeztetés nincs és nem is volt btk. ügyében, és azt gondoljuk, hogy ez nem is része egy együttműködési protokollumnak, mert nem erre volt ráépítve.

Tehát nem történik semmiféle változás az RMDSZ általa a kormánypártoknak nyújtott parlamenti támogatás ügyében?

– Pillanatnyilag úgy látjuk, hogy a protokollum felbontásáról nem döntünk, de ez a kérdés természetesen nyitott marad.

Szerdán az RMDSZ jogászai áttekintették a sürgősségi kormányrendeletben hozott btk. módosításokat, és összevetették az alkotmánybírósági döntésekkel, hogy kiderüljön, megtörtént-e a jogszabályok kijavítása. Ezzel kapcsolatosan milyen következtetésekre jutottak?

– Az elemzés azt mutatta ki, hogy a kormányrendelet nagy vonalakban követi az alkotmánybírósági döntéseket, viszont lesznek még módosítás-javaslataink.

Azt megnézték, hogy mennyire érintik a kormányrendeletben szereplő módosítások az RMDSZ-nek azon politikusait, elöljáróit, akik ellen bűnvádi eljárás folyik?

– Őszintén nem, mert ez egy elvi kérdés. Az is elvi kérdés, hogy a kormánynak nem szabad a btk.-módosításba belenyúlnia, és az is elvi kérdés, hogy az alkotmánybírósági döntéseket érvényesíteni kell. Nem tudja azt senki megmondani, hogy név szerint ezek a módosítások kiket érintenek, minden egyes pert külön érint, találgatni ebben a kérdésben butaság, nagyon felületes megközelítése ennek a témának.

A közkegyelemre vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatosan mi az álláspontja az RMDSZ-nek?

– Ezt a tervezetet ezután fogják elemezni a kollégák. Az együttes frakcióülésen már az információ egyértelmű volt, hogy nem sürgősségi eljárással lesz megtárgyalva. Ettől kezdve csak egy törvénytervezet, és megvan az a szabadságunk, hogy a megfelelő időben elkezdjük erre az odafigyelést. Most a sürgősségi rendelettel elfogadott bkt-módosítás annyira éles és fontos kérdés, hogy a közkegyelmi kérdéssel nem kellene foglalkozni. Tehát a nem sürgősségi eljárásnak megvan a nyugodt ritmusa.

Hogyan viszonyul az RMDSZ a tüntetéshullámhoz, amit a btk-ügy kiváltott?

– Egyértelműen válaszolni kell a társadalmi igényekre, ami két irányú. Egyrészt elfogadhatatlan az, amit a kormány csinált, másrészt itt tényleg emberi jogokról, és azok tiszteletben tartásáról van szó. Tehát összhangba kell hozni a btk.-t az alkotmánybírósági döntésekkel. Emellett vannak még más európai döntések is, amiket figyelembe kell venni, de az egy külön történet.

Azzal kapcsolatosan volt visszhang a parlamentben, hogy már az EU-ban is Románia a téma?

– Azt gondolom, hogy ezek normális dolgok. Nincsenek hermetikusan elzárt témák országon belül. Ez sokszor megtörténik az Európa Tanácsban, az Európai Parlamentben, a vitának helye van, ezzel nincs semmi probléma.

Mit gondol, a btk.-ügy mennyire veti vissza az országot az igazságügy működésének megítélése tekintetében? Milyen igazságügyi jelentésre számíthat ezek után Románia az Együttműködési és Értékelési Mechanizmus (MCV) keretében?

– Nem vagyok ennek a témának a szakértője, de az biztos, hogy nem használ.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS