2019. október 19. szombatNándor
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Aktuális problémák helyett a régmúlt köszön vissza román akadémikusok leveléből

S. R. T. - A. I. 2017. február 10. 16:00, utolsó frissítés: 2017. február 13. 09:41

Szociológust, a BBTE rektorhelyettesét és az aláíró magyar akadémikust is megkérdeztük a nacionalista felhangú állásfoglalásról.


Politikai oldalról elismerő, akadémiai oldalról bíráló vélemények jelentek meg a Román Tudományos Akadémia 84 tagja által aláírt állásfoglalásról a kiadását követő 24 órában.

Az akadémia csütörtökön adott ki egy olyan szöveget, amely nem az elmúlt napok belpolitikai történései, a tüntetéssorozatok apropóján született, hanem kevésbé aktuális, emellett nacionalista felhangú megállapításokat, felszólításokat tartalmaz. A Hotnews.ro csütörtökön úgy értékelte, hogy az "erősen nacionalista hangvételű" dokumentumot aláíró akadémikusok a PSD propagandáját vették át, amikor a korrupcióellenes tüntetések közepette Románia területi egységéért aggódnak.

A felhívást Ioan-Aurel Pop történész, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, Gheorghe Paun matematikus és Victor Voicu orvos, nyugalmazott tábornok kezdeményezte, és az akadémia 84 rendes, levelező, illetve tiszteletbeli tagja írta alá, közöttük Vékás László temesvári fizikus, levelező tag. A Transindex megkeresésére Vékás úgy nyilatkozott, ő azért tartotta fontosnak aláírni, mert egy dialógus kezdetének tekintette.

Vékás azt mondta, szerinte az oktatás, a tanügy az elmúlt évtizedekben meggyengült, valaminek történnie kell, azonban nincs párbeszéd ezekről. A Transindex azon felvetésére, hogy az oktatás problémája marginálisan szerepel ebben a nyílt levélben, sokkal hangsúlyosabb például a területi egység miatti aggodalom, konkrétan a területi autonómia ellenzése is megjelenik, az akadémikus a nyitottság fontosságáról beszélt, és úgy vélte, a bezárkózás nem használ, és ha nincs együttműködés az országon belül, majd európai szinten, akkor nem lehet eredményeket elérni.

Az akadémikus kérdésünkre azt mondta, látta megjelenés előtt a nyílt levelet.

"Régmúlt köszön vissza"

A Hotnews azt is felidézte, hogy a PSD véleményformálói is azt hangoztatják, hogy a korrupcióellenes demonstrációk Románia szétszakítását eredményezhetik. Példaként Adrian Tutuianut, a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság elnökét idézte, aki szerint a bukaresti megmozdulások aggasztóan hasonlítanak a kijevi Majdan-tüntetésekhez, amelyek után Ukrajna szétszakítása következett.

Az állásfoglalás Péter László szociológus szerint is beilleszkedik abba az elég hangsúlyosan nacionalista retorikába, amelyet a PSD már a választási kampányban megpendített, illetve amely a valóságot a jókra és a rosszakra osztja fel.

„A klasszikus nyolcvanas évekbeli nacionálkommunista rendszer filozófiájának keretében már rég bejáratott mintája van annak, hogy veszélyben az ország egysége, veszélyben Erdély” – fogalmazott Péter a Transindexnek. Ugyanakkor úgy látja, a nyilvános térben ezeknek a hangoknak, álláspontoknak az ellensúlya is megjelenik, akár a civil szféra, akár a tüntetők részéről - ez esetben is megjelentek ellennyilatkozatok, amiben egyesek nyilvánosan azt mondták, hogy nem értenek egyet a nacionalista kiállással.

Soós Anna, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese szerint ez a nyilatkozat azokat jellemzi, akik aláírták. Úgy látja, "a régmúlt köszön vissza belőle, de semmiképp sem az egyetemünket jellemzi, reméljük, hogy nem is fogja" - mondta a Transindexnek. Arra a kérdésünkre, hogy szerinte ennek az állásfoglalásnak lehet olyan következménye, hogy felsőoktatási intézmények állást foglalnak mellette vagy ellene, azt válaszolta, hogy nem hiszi, mivel nyilatkozat sokféle és sok szokott megjelenni. "Én azt hiszem, ez egyértelműen azoknak a véleménye, akik ezt bevállalták, és úgy érzem, hogy nem az egyetemünk hangulatát és magatartását tükrözi" - hangsúlyozta Soós.


Aláírták, majd elhatárolódtak

Mircea Dumitru volt oktatási miniszter, a Bukaresti Tudományegyetem rektora, aki szintén aláírta a levelet, annak megjelenése után elhatárolódott tőle. Facebook-oldalán Dumitru azt írta, a levél ötlete körülbelül három hete fogalmazódott meg, az akadémia az ország geopolitikai helyzetével kapcsolatos üzenetet akart közzétenni, amelynek tágabb kontextusa a magyar kormányfő és az amerikai elnök, valamint előbbi és az orosz államfő közötti találkozó lett volna. Dumitru szerint őt ilyen alapon kérdezték meg, hogy társulna-e egy általánosabb felhíváshoz, amelyben a területi egység és konfliktusokon való túllépéshez szükséges párbeszéd mellett állnának ki. Ő erre mondott igent, és állítása szerint a hétfői közlésig nem látta a levél tartalmát.

A volt miniszter azt írta, a levélnek sem stílusával, sem retorikájával, sem több megfogalmazott gondolatával nem tud azonosulni, így elhatárolódik attól. "Mi több, a néhány nappal ezelőtti, több egyetemi kollégámmal együtt általam is aláírt nyilvános felhívásban elítélem az állam szabályaitól és normáitól való súlyos eltéréseket, és egyértelműen a korrupció és minden, a jogrendet veszélyeztető politikus és közszereplő ellen foglalok állást. Sajnálom a kialakult helyzetet, és úgy gondolom, az akadémiai közeg a jogállam és a demokrácia mechanizmusainak őrzője kell, hogy maradjon" - írta Dumitru.

Egy másik aláíró, Wilhelm Dancă, az akadémia levelező tagja is elhatárolódott a nyílt levéltől. Ő csak annyit írt, szintén a Facebookon, hogy azért határolódik el, mert a felhívás nem tükrözi sem az akadémia küldetését, sem a saját keresztény meggyőződéseit. "Isten áldja a Román Akadémiát! Isten áldja Romániát!" - írta még.


Tăriceanu: az Akadémia visszatér ahhoz, ami eredetileg volt

A politikusok közül Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke kifejezetten pozitívan viszonyult az állásfoglaláshoz. Csütörtökön az akadémiai dokumentumhoz némiképp hasonló hangnemű közleményben méltatta az általa az állami intézményekhez intézett nyílt levélnek nevezett dokumentumot. „150 éven keresztül (...) a Román Tudományos Akadémia a románok nemzeti identitásának nélkülözhetetlen támpontja volt, mint egy tükör, amelyet a nemzet önismeretre használt, valamint arra, hogy másoktól elismerést kérjen. Az Akadémiai Társaság alapító nemzedékének, majd az őket követő akadémikusok nemzedékeinek célja vitathatatlanul politikai volt, a legfilozofikusabb értelemben, amelyet a politikának tulajdoníthatunk: az Akadémiát a nemzet központi politikai intézményének képzelték el, annak az intézménynek, amelynek feladata a nemzeti identitás, a megismerés és az értékek elismerésének politikáját vezetni” – fogalmazott Tăriceanu.

A levél szerinte azt bizonyítja, hogy a Román Tudományos Akadémia megújítja alapvető küldetését, annak a jele, hogy az Akadémia visszatér ahhoz, ami eredetileg volt: „értelmiségi viták központi helye, a polgári elkötelezettség tere, az, ahol a társadalom nagy témáit nemcsak a legnagyobb szabadságban, hanem a legavatottabb hangok által lehet elemezni”.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS