2019. október 17. csütörtökHedvig
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Lett volna más megoldás a Brassai helyzetére?

G. L. 2017. február 21. 11:19, utolsó frissítés: 15:12

Iskolaigazgatókkal, a tanfelügyelőség képviselőivel, diákokkal beszélgettünk a kolozsvári belvárosi iskola egyetlen elméleti 9. osztályának megszűnéséről. Körkép.


A Kolozs megyei főtanfelügyelőség és a Brassai Sámuel Elméleti Líceum vezetőségének nézőpontja hetek elteltével sem közelít. A tanfelügyelőség azt hajtogatja, hogy muszáj volt megszüntetni osztályokat, a Brassai azt fájlalja, hogy miért pont tőlük vettek el egy osztályt, amikor ezzel az egész iskola létét veszélyeztetik. A Brassai elégedetlenségében pedig hosszú évek óta húzódó folyamat is közrejátszik, ami szerint folyamatosan csak tőlük vesznek el osztályokat. És az is érződik, hogy a szakosztályok nem kellenek senkinek, a tanárok is elégedetlenek, a szülők is inkább elméleti osztályba íratnák a gyereküket. De a minisztérium ezt nem szeretné.


Végveszélyben a Brassai?

Január végén a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum tanárai nyílt levélben bejelentik, hogy végveszélybe került az iskola, mert a Kolozs Megyei Főtanfelügyelőség január 25-i döntése értelmében a 2017/2018-as tanévtől megszüntetik az iskola egyetlen líceumi elméleti osztályát. Ezzel megváltozhat az iskola jogi státusa, szaklíceummá alakíthatják át, amivel elveszítené az alsó tagozatát.

A gyereklétszám csökkenésével kezdődik és végződik minden. A drasztikus gyereklétszám-csökkenés miatt a tanfelügyelőségnek nem volt más lehetősége, minthogy megszüntessen két osztályt a városban. Úgy számolnak, a 2017/2018-as tanévben összesen 507 diák kezdi meg magyarul a tanulmányait Kolozs megyében, ami 82 diákkal kevesebb, mint a 2016/2017-es iskolai évben. Ömböli Irma, a kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő szerint a beiskolázási tervek módszertana szerint a tanügyi törvényben meghatározott maximális osztálylétszám (középiskolák esetében 28 fő) szerint számolják ki, hogy hány osztályt kaphat a Kolozs megyei magyar közösség. Eszerint 18 osztályt kaphattak volna a magyar oktatási intézmények összesen a megyében, ezt sikerült 22 osztályra növelni. Az sem jelent igazi megoldást, hogy a felekezeti osztályokba például elég gyakran más megyékből jönnének diákok. A tavalyi adatok szerint 62 olyan kilencedikes kezdte meg a megye valamelyik középiskolai intézményében a tanulást, aki korábban nem a megyében tanult. De 40 diák el is ment a megyéből: főleg az Aranyos mentén jellemző, hogy a nagyenyedi Bethlen Kollégiumot választják.



Ömböli Irma szerint a 2017/2018-as tanévben induló 22 kilencedik osztályért is nagyon sokat kellett harcolni, ennél többet egyszerűen képtelenség volt engedélyeztetni. Ez után kellett dönteni, hogy melyik lesz az a két kilencedik osztály, amelyet a jövő tanévtől megszüntetnek. A tordai, a dési, a bánffyhunyadi és a szamosújvári iskolák líceumi osztályait nem akarták elvenni, mert ezzel veszélybe kerülne a magyar oktatás vidéken, emellett abban is megegyeztek, hogy szakosztályokhoz nem nyúlnak. Így választani kellett a Báthory István Elméleti Líceum és az Apáczai Csere János Elméleti Líceum egy-egy reál és humán osztálya, illetve a Brassai Sámuel Elméleti Líceum és az Onisifor Ghibu Elméleti Líceum egy-egy természettudományi osztálya közül. Az eredmény ismert, a két utóbbi osztályt megszüntették.

"Eddig minden évben valahogy kiharcoltuk az osztályokat, mert a Ghibunak és a Brassainak is megvan a helye a kolozsvári oktatásban. A közepesen felkészült diákoknak adnak otthont, és nagyon jó hangulatú iskolák" - magyarázta a tanfelügyelő.

Ömböli Irma tanfelügyelőÖmböli Irma tanfelügyelő


A történethez hozzátartozik, hogy a tanfelügyelőség a döntés meghozatala előtt még január 6-ára összehívta az érintett iskolák igazgatóit, hogy döntsenek az osztályok megszüntetésének a kérdésében. Az iskolaigazgatók - érthető módon - nem határoztak, sőt, még csak egy kritériumrendszert sem állapítottak meg, hogy mi alapján válasszák ki a megszüntetésre ítélt osztályt. Érthető, hogy egyetlen igazgató sem akart elveszíteni egy osztályt a saját iskolájában, másrészt nem is nagyon tudtak volna dönteni. Az OM5777/2016-es számú minisztériumi rendelet (Metodologia privind fundamentarea cifrei de scolarizare (2017-2018), 11-es cikkelye szerint nem is lehetett volna az említett találkozón dönteni, és ezért nem is születhetett semmilyen megegyezés, mert az igazgatók egymagukban nem hozhatnak arra vonatkozó döntést, hogy milyen osztályok maradjanak meg. A megkérdezett iskolavezetők azt mondták, hogy az iskola vezetőtanácsának a támogatása nélkül egyetlen igazgató sem vállal be ilyen kockázatot, még csak annak meghatározása kapcsán sem, hogy milyen kritériumokat vagy fogódzókat vegyen figyelembe a tanfelügyelőség.

"Ott nem lehetett egyezséget kötni. Egy oktatási stratégia hiányában egyik iskola sem vállalhatja fel azt, hogy olyan dolgot javasoljon a vezetőtanácsának, ami szembemegy az iskola tanárainak az érdekével. Én a január 6-i találkozón is azt kértem, hogy az ilyenszerű döntéseket ne az utolsó percben hozzuk meg, hanem legyen egy átfogó képünk arról, hogy hova alakulnak a diáklétszámok, és mi lenne az az oktatási hálózat, amit ez a diáklétszám fenn tud tartani, és hogyan tudjuk ezt megvalósítani" - mondta a tanácskozásról Vörös Alpár, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója. A döntést így a tanfelügyelőségre bízták.


Miért a Brassai?

A tanfelügyelő elmondta, bár jól ismeri és becsüli a Brassaiban folyó munkát, és azzal is tisztában van, hogy nem az eredmények árulnak el mindent, de a beiratkozási adatokat, továbbtanulási mutatókat és a tantárgyversenyeken elért eredményeket is figyelembe véve meghozták a döntést. Tavaly a Brassai elméleti osztályába 5,81-es utolsó médiával lehetett bejutni. Összehasonlításként a Báthory elméleti osztályaiba az utolsó bejutási média 8,09 volt, az Apáczaiba 7,05, míg az Onisifor Ghibu magyar osztályába 5,69. A tanügyminisztérium hivatalos honlapja szerint 2016-ban a Brassai 38 érettségire jelentkező végzőséből 26 diáknak sikerült elérnie az 6-os átlagot (a júliusi, fellebbezés utáni eredményeket számolva), ami 68,42 százalékos arány. 2013-ban 78,08 százalék, 2014-ben 93,47 százalék, 2015-ben pedig 95,34 százalék volt a sikeresen érettségizők aránya az iskolában. 2016-ban a Báthoryban 71 végzősből 5 diáknak nem sikerült az érettségije, míg az Apáczai 82 érettségizőjéből 3 bukott meg a vizsgán. A Brassai álláspontja szerint a viszonylagos sikertelenség azzal is magyarázható, hogy a tavalyi végzősök a 2012-es kilakoltatás után, már az új épületben kezdő új kilencedik osztályosok voltak, akiknek a teljesítményét az is befolyásolhatta, hogy nem tanulhattak tökéletes körülmények között.



A Brassaiban azt is nehezményezik, hogy az OM5777/2016 számú minisztériumi rendelet, amely meghatározza, hogy a 2017/2018-as tanévben hol és milyen osztályokat indítanak, sehol nem említi az érettségi sikerességi százalékokat, , utolsó bejutási médiákat, tantárgyversenyeken elért eredményeket kritériumként.

Ehelyett a törvényességet, a gazdasági feltételeket, a demográfiai és a földrajzi adatokat, a társadalmi-gazdasági kritériumokat és a szükségességet kell figyelembe venni. Ömböli Irma szerint épp ezt vették figyelemben, amikor nem szüntették meg a dési magyar osztályt. Mint mondta, nem hagyhatták középiskolai képzés nélkül a 2011-es népszámlálásai adatok szerint valamivel több mint 5000 fős magyar közösséget, még úgy sem, hogyha nagyon gyengén működik, és nemrég a 15 kilométerre lévő Szamosújváron felépítettek és átadtak egy iskolát. Elmondása szerint fogódzókat kellett találni, ami alapján választhattak a Báthory, az Apáczai, az Onisifor Ghibu és a Brassai osztályai közül.

A János Zsigmond Unitárius Kollégium és a Református Kollégium azért nem jött számításba Ömböli Irma szerint az osztályok megszüntetésénél, annak ellenére sem, hogy az állam finanszírozza ott is a képzést, mert felekezeti iskolák, és eddig is csak egy-egy világi osztállyal működtek. Bár a tanfelügyelőségnek beleszólási joga lenne, hogy milyen osztályokat indít a Református Kollégium és a János Zsigmond Unitárius Kollégium, de általános gyakorlat, hogy számításba sem jönnek, ha osztályok megszüntetéséről van szó. 2016-ban a Református Kollégium világi osztályába 6,8 volt az utolsó bejutási média, és minden helyet betöltöttek, míg az JZSUK reál osztályába 8,41. Ott is betelt minden hely. Ha a tavalyi érettségi eredményeket nézzük, akkor a reformátusoknál a 40 érettségiző közül egynek nem sikerült a vizsgája, míg az unitáriusoknál a 61 jelentkező közül mindenki sikeresen érettségizett.

Kósa Mária, a Brassai István Elméleti Líceum igazgatójaKósa Mária, a Brassai István Elméleti Líceum igazgatója


"Azt sem lehetett figyelmen kívül hagyni a döntés meghozatalában, hogy a Brassai mostani IX. osztályában mindössze 15 gyerek van, ennyien választották tavaly az iskolát, ezeknek is egy része a pótvizsga utáni szakaszban jutott be" - magyarázta Ömböli Irma a tanfelügyelőség döntését. A Brassai igazgatónője, Kósa Mária szerint nem egy évfolyam statisztikájára kellett volna építeni egy ekkora döntést. Elismeri, hogy ez egy rosszabb évfolyam volt, de az előtt voltak 29 fős osztályaik is. Majd azt is megjegyezte, hogy ha valaki 8-as médiával jut be egy iskolába, az nem jelenti azt, hogy ugyanúgy fog érettségizni is. Szerintük túl merev volt a tanfelügyelőség, amikor dönteni kellett. Ömböli Irma azon az állásponton van, ha nem csak egy évnek az adatait nézték volna, akkor is rosszabbul teljesített volna a Brassai a különböző fogódzók szerint.

A Brassaisok azt sem tartják méltányosnak, hogy olyan intézmények eredményeit hasonlítják össze, amelyek közül egyesek másfél évtizede viszonylag nyugodt munkakörülmények között, stabil osztályszámmal működhetnek, míg a Brassait kilakoltatták, osztályokat vesztett és a tanári kara is a harmadára csökkent.


Mi lesz a mostani nyolcadikos brassaisokkal?

"Nem férnek be az elit oktatásba, mert nem teljesítenek úgy a tantárgyversenyeken. Egy tantárgyversenyen öt darab díjat adnak, nem többet. Hogy férjen bele minden iskolának a diákja? Mi lesz ezekkel a gyerekekkel? El fognak menni román tagozatra? Csak elit oktatást akar Kolozsvár? Az a lényeg, hogy az iskola oktatói-nevelői munka, nem feltétlenül csak az eredmények számítanak. Nyilván törekszünk, hogy mindenkinek sikerüljön az érettségije. De én azt sem értem meg, hogy az egész országban az érettségi vizsga az egyetlen kritérium, ami alapján az iskolákat megítélik. Akkor miért kell egyebet csinálni?" - reagált a kialakult helyzetre Iszlai Enikő, a Brassai volt aligazgatónője.

A január végi bejelentés óta nem történt lényegi előrelépés. A brassais diákok szülei kompromisszumos megoldásként azt kérték, hogy ha tényleg csak egy osztály maradhat, akkor inkább az elméleti osztály maradjon. A mostani 22 nyolcadikosból 20 kérte, hogy inkább maradjon egy természettudományi elméleti osztály. Ezt kommunikálta az RMDSZ is megoldásként, de ezt végül elvetette a tanfelügyelőség.

"Nemcsak a tanfelügyelőség részéről volt negatív a válasz, hanem a minisztériumtól is. A tanfelügyelőség vezető tanácsának gyűlésén - én nem vagyok tagja - döntöttek ebben a kérdésben. Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes komolyan megindokolta, hogy miért is kéri a Brassai az elméleti osztályának a megmaradását, de a szavazáson elvetették a javaslatot" - mondta a tanfelügyelő, aki szerint a legfőbb ellenérv az volt, hogy a magyar középiskolai osztályoknál még így is magasabb az elméleti osztályok aránya a szakosztályokkal szemben, mint a kívánatos 60-40 százalék. "Valamennyit törlesztettünk az elmúlt években a Református Kollégium, a Báthory és a Brassai szakosztályaival, de még mindig nem éri el a kívánt arányt" - tette hozzá.



Ömböli Irma hozzátette: megérti, hogyha a Brassai nyolcadikosainak nagy része nem a turizmus osztályt szeretné, hanem az elméleti osztályt, és azt is, hogyha az iskola ragaszkodik a saját diákjaikhoz, mert akkor nem kellene arra várni, hogy jön-e máshonnan diák feltölteni a turizmus osztályt. "Ebben a brassaisoknak van igaza, de nagyon sajnálom, hogy nem az elméleti osztályukat tarthatják meg. Mert ezek a gyerekek biztos osztályt jelentenének" - mondta a tanfelügyelő, aki az elmúlt évek tapasztalata alapján nem tart attól, hogy a mostani nyolcadikosok román tannyelvű középiskolát választanak. Mint mondta, a lemorzsolódás nem volt számottevő.

A Brassaisok azt is sérelmezik, hogy az elméleti osztályuk elvétele mellett döntők nem vették figyelembe az érvényes oktatási törvény (Legea educatiei nationale nr. 1/2011) 79-es és 80-as cikkelyeit, amely szerint az oktatás haszonélvezői elsősorban a diákok és szüleik, és fontos döntések meghozatalakor kötelező módon konzultálni kell velük is. Ömböli Irma ezzel kapcsolatban csak annyit jegyzett meg, hogy a líceumi osztályokról végső soron a minisztérium dönt, a tanfelügyelőség csak javaslatokat tehet, és ameddig nincs meg a végleges minisztériumi határozat, még van remény. Elmondta, hogy Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettessel egyetemben mindent megpróbáltak, hogy megmaradjon a Brassai elméleti osztálya.


A Brassai ellen dolgoznak?

"Mi nem csak érezzük a folyamatot ellenünk, hanem az van. Mi vagyunk az iskola, ahonnan folyamatosan vágnak osztályokat. Valahogyan a választás mindig a Brassaira esett, amikor csökkent a gyereklétszám, amikor át kellett szervezni az oktatási formát, amikor stratégiát változtattak. Mindig a Brassai volt az, akinek elmondták, hogy túl sok magyar iskola van Kolozsváron" - mondta Iszlai Enikő azzal kapcsolatban, amikor felvetettük, hogy a nyílt levelük egyik legerősebb része, hogy egyértelmű folyamat tapasztalható az ellehetetlenítésükre. Mint írják, 2010-ben elvettek a Brassai Sámuel Líceumtól egy elméleti osztályt; 2011-ben kilakoltatták az iskolát, ezzel elvesztette osztályainak egy részét, mivel az új épület nem tette lehetővé két párhuzamos I-VIII osztály működtetését. A 2013/2014-es tanévtől kezdődően pedig már csak egy elméleti osztályuk maradt, mert a másik helyett líceumi szakosztályt kaptak.

Iszlai Enikő, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum volt aligazgatójaIszlai Enikő, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum volt aligazgatója


A mostani döntéssel pedig a harmadik elméleti osztályát is elveszíti a Brassai, az érintettek szerint mindezt úgy, hogy más kolozsvári magyar iskolák másfél évtizede változatlan elméleti líceumi osztályszámmal működhetnek. A tanfelügyelőség szerint ezzel szemben a folyamatos változás jellemző a kolozsvári iskolarendszerben. Ömböli Irma szerint 2010-ben a Báthorytól is elvettek egy elméleti osztályt, sőt ott is létesíttettek egy szakosztályt épp akkor, amikor a Brassaiban is létrehozták a turizmus osztályt. Emellett pedig más, főleg román többségű iskolákban folyamatosan szűntek meg osztályok, igaz, többségében szakosztályok.

"Nem számítottunk erre a döntésre, mert 2013-ban, amikor egy elméleti osztállyal és egy szakosztállyal maradtunk, már elhangzott, hogy nincs ahonnan többet elvenni. Ahhoz, hogy az iskola megmaradjon elméleti líceum státusban, fele-fele kell legyen az arány az elméleti és szakoktatás között. Hogyha logikusan gondolkodunk, akkor az 50-50 százalék már ezzel a döntéssel megbomlik" - mondta keserűen Kósa Mária, aki szerint épp csak azt nem mondták még ki, hogy vége, de 1-2 éven belül ez simán megtörténhet.

Ezzel szemben a tanfelügyelőség álláspontja szerint átmeneti állapotról van szó, egy éven belül újra helyreállhat az eddigi rend, és a Brassai újra visszakaphatja az elméleti osztályt, és megőrizheti az elméleti líceum státusát. A kimutatásuk szerint jelenleg 549 magyarul tanuló hetedikes van a megyében, ami 42-vel több, mint amennyi nyolcadikos most van. A brassais tanárok szkeptikusak, mint mondták, egy esetlegre kaptak szóbeli ígéretet, de eddig "az írásbeli ígéreteket sem igen tartották be".

"Valószínűleg megkerestem volna azt megoldást, ami nem veszélyezteti egy iskolának sem a létét. Tehát egy olyat, ahol van annyi diák idén, hogy az iskola simán működhet tovább, ha egy évben egy osztállyal kevesebbet indít, a háromból csak kettőt, mert általában három párhuzamos osztály van az iskolákban. Mi voltunk a minimumon, és az Onisifor Ghibuban egyetlen tagozat" - mondta Iszlai Enikő, aki a jóakaratot hiányolja a tanfelügyelőség részéről.



Állítása szerint idén meglett volna a lehetőség a kompromisszumos megoldásra, például rotációs rendszer bevezetésével, tehát minden évben más iskolától vesznek el egy osztályt úgy, hogy az egyetlen iskolának a létét sem befolyásolja. Ömböli Irma megvalósíthatónak tartja a rotációs rendszert, állítása szerint a tanfelügyelőség részéről semmi akadálya annak, hogy következőkor ne a Brassaiból vegyenek el egy osztályt, hanem az Apáczaiból vagy a Báthoryból. Véleménye szerint ennek a rendszernek a működőképessége inkább az iskolák szolidaritásán múlik, és - tesszük mi hozzá - az elmúlt években nem arról voltak híresek a belvárosi iskolák, hogy túlságosan szolidarizáltak volna egymással.


A Brassai megítélése Kolozsváron

A Brassai Sámuel Elméleti Líceum helyzetének a feltérképezéséhez, a mostani elégedetlenségi hullám megértéséhez mindenképp szükséges ismerni az iskola helyzetét a kolozsvári oktatásban. Az utóbbi időben leginkább a János Zsigmond Unitárius Kollégiummal és az unitárius egyházzal folytatott épületvitájától volt hangos a sajtó, illetve a 2011-es kiköltöztetésüktől. Emellett a 2013-as tanügyi átszervezés befolyásolta leginkább az iskola diákösszetételének az alakulását. A brassais tanárok adatsorai elég megdöbbentőek. 2010-ben, amikor két elméleti osztállyal maradtak, a nyolcadikosok még a Brassait választották a középiskolai továbbtanulásuk helyéül. Összesen 36 olyan kilencedikesük volt, aki az általánost is náluk végezte. 2013-ban, amikor egy elméleti és egy szakosztály indult, akkor a két osztályban összesen 11 olyan diák volt, akik korábban is náluk tanult.

"Saját diákokat is veszítünk az átszervezéssel. És ha megnézzük az eredményeket is, akkor azt látjuk, hogy a volt brassais diákok eredményei, tehát azoké, akik elsőtől hozzánk jártak, sokkal jobbak" - mondta Kósa.

A költöztetéssel az iskola jelentősen rontott az infrastrukturális helyzetén, kicsi az udvara, illetve szűkösek, kicsik a termei és folyosói, ami egyértelműen arra ösztönözheti a szülőket, hogy más iskolát válasszanak a csemetéjüknek.



"Akármennyire rosszul éltük meg, és még ma is érezzük a hatását, jog szerint járt el az unitárius egyház. Az épület az övék volt. Ennek az iskolának a sorsát és további létét a tanfelügyelőség és a minisztérium kellett volna intézze. Az volt a hivatalos válasz, amikor jeleztük, hogy épület nélkül fogunk maradni, hogy Kolozsvár városának nincsen olyan épülete, amit nekünk ide tudnának adni" - mondta Iszlai, aki szerint nemcsak nekik volt ilyen jellegű problémájuk az egyházakkal. Más megyékben is működtek állami iskolák visszaszolgáltatott épületekben, és ezekre nem volt egységes megoldás. "Amikor érdeklődtem a megoldások felől, maximum olyan választ kaptam, hogy majd az idő megoldja. Ennyit a stratégiáról. Ezekről senki nem szeret beszélni, most sem. Tabu" - tette hozzá.


A szakoktatás erőltetése

Másrészt hiába a tanfelügyelőségek igyekezete, hogy a szakoktatás (szakiskolai és szaklíceumi oktatást egyaránt jelöli) és az elméleti oktatás közötti arány 40 százalék és 60 százalék legyen, mert a szülők többsége még mindig azt szeretné, hogy leérettségizzen és egyetemet végezzen a gyereke, ezért előnyben részesítik az elméleti oktatást. Legalábbis 2012-ben még azt szerette volna a Kolozs megyei magyar szülők 80 százaléka, hogy líceumban tanuljon tovább a gyerekük. Ezek után nem meglepő, hogy a meghirdetett szakiskolai helyek rendre nem telnek be.

Csak érzékelésképpen, a Kolozsvári Református Kollégiumban az első felvételi kör után csak a fodrász/manikűr/pedikűr képzésen teltek be a helyek, a villanyszerelői képzésen és az asztalosi képzésen a 14-14 meghirdetett helyből még 10-10 szabad volt. A brassais tanárok szerint ahhoz, hogy megváltozzon a szakoktatás megítélése, nagyon lentről kellene kezdeni az átalakításokat, már általánosban tudatosítani a szülőkkel, hogy mire képes a gyerek, és milyen lehetőségei vannak a szakdiplomával. Szerintük a minisztérium merevségére jellemző, hogy a regionális különbségeket sem veszik figyelembe: nem lehetne ugyanazokkal a százalékokkal dolgozni egy egyetemi központban és egy elsősorban mezőgazdaságból élő vidéken.



"A szakiskoláknak nagyon rossz híre van, mert hosszú ideig azok a diákok mentek oda, akik nem akartak tanulni" - magyarázta annak okait Iszlai, hogy miért nem vonzó szakosztályokat indítani a kolozsvári iskoláknak. Mindehhez hozzájön, hogy nincsenek meg az infrastrukturális körülmények sem (kivéve a református kollégiumot, amelynek a magyar kormány segít), illetve a szaktanárok hiánya.

"Homokvárakat építünk a szakoktatással. A Báthory és a Református Kollégium is olyan problémákkal küszködik, hogy nincsenek szaktanáraik, akik a tantárgyakat tanítsák. Ha valaki elvégzi a közgazdaságtant, akkor inkább elmegy könyvelőnek, vagy bankba megy dolgozni, de nem jön a tanügybe. A földrajzról inkább elmennek idegenvezetőnek vagy fordítónak. Évek óta hirdetjük az órákat, de nincsen elég tanár. Könyvelőséget, jogot, minőségoktatást tanulnak a gyerekek nálunk. Nagyon sok szaktantárgy van, jelenleg 54 szakóránk van egy héten" - magyarázta a Brassai igazgatónője, aki szerint a szakoktatással kapcsolatos vélemények és tények mellett felelőtlenség lenne számunkra csak szakosztályban/szakoktatásban gondolkodniuk, elméleti osztály nélkül ebben nem látnák jövőt.


Nincs stratégia?

Az iskolaigazgatókkal folytatott beszélgetések visszatérő motívuma, hogy a Kolozs megyei magyarságnak nincs egy átfogó oktatási stratégiája. Gyakran felvetődő kérdés, hogy miért kellett gyakorlatilag az utolsó pillanatig várni a bejelentéssel, amikor a mostani nyolcadikos évfolyam nagyságáról azért már évekkel ezelőtt lehetett arra következtetni, hogy bajok lesznek, nem lesz meg a létszám az óhajtott osztályszámhoz.

"Ha stratégiáról beszélünk, akkor az több évre kellene szóljon. Legalább egy ciklusra. De akkor jó lenne tudjuk az adatokat, hogy mennyi gyerek van, és mi lesz azután. Hogyan alakul az iskolahálózat" - mondta Kósa, aki szerint a stratégiát a 2000-es évek elejétől ígérik, de azóta sem történt semmi. Szerintük, ha fel vannak készítve, akkor nem érintette volna ennyire rosszul őket a helyzet. Ha számítanak rá, akkor kitalálhatták volna, hogy mi lesz a náluk tanuló 360 diák és az őket tanító 28 tanár sorsa.

"Legutóbb 2013-ban készült egy stratégia, amit be is mutatott Péter Tünde, de abban nem volt semmi. Nagyon szépen el lehet mondani dolgokat rózsaszín buborékba csomagolva, de ha nincs alapja, akkor nem ér semmit az egész" - tette hozzá még Kósa.

Ömböli Irma tanfelügyelő szerint már évek óta több hely van a magyar oktatásban, mint amennyi diák. Évek óta a túlélésért és az iskolák megmaradásáért dolgoztak, holott a diáklétszám a beiskolázási tervek módszertana szerint már rég nincs meg. "Évről-évre próbálunk harcolni. Évről-évre húztuk, hosszas alkudozások és egyezkedések után értük el, hogy még egy évet megmaradt a Brassainak vagy a Ghibunak kilencedik osztálya" - mondta a tanfelügyelő, aki azt is elmondta, hogy bár nem lesz kilencedik osztálya a Brassainak, de helyette ígérnek egy ötödik osztályt, úgy, hogy jelenleg nincs negyedik osztályuk.


És mit szólnak a helyzethez a Brassai diákja?

A végzős reálosokkal beszélgetve alapvetően úgy tűnik, hogy szeretik az iskolájukat, szeretik annak hangulatát, illetve a pozitív tanár-diák viszonyt, és bár őket már nem nagyon érinti, de szeretnék, ha az utánuk következők is megtapasztalnák ezt.

"Ha nem indult volna matek-infó osztály, akkor a Báthoryt választottam volna, mert ott minden évben van matek-infó. De indult, ezért maradtam. Köteléket érzek ehhez az iskolához. Biztosra veszem, hogy máshol nincs ilyen jó tanár-diák viszony, ami itt megvan. Családias hangulatot kelt mindenkiben ez az iskola, mert közeli a viszony a tanárok és a diákok között. És nagyon őszinte. Más iskolában a tanár az tanár, a diák az diák, jól el van különítve a kettő, és csak akkor találkozik a diák a tanárral, amikor az bejön órára, és leül a katedrához. A diákok alárendeltek, a teljesítményre kényszerített kísérleti patkányok, akik, ha nem teljesítenek, akkor kidobják őket. Nálunk az nem merült fel soha, hogyha egy nap nem teljesítünk, akkor keress más otthont magadnak. Itt mindenki megkapja a második, sőt, néha még a harmadik esélyét is, ha megvan benne a potenciál. Ma nem ment, de holnap menni fog. A tanárok törekednek arra, hogy segítsenek" - foglalta össze a hangulatot Tamás.

A végzős elméleti osztály egy részeA végzős elméleti osztály egy része


A jelenlegi helyzetre reflektálva a diákok azt is elmondták, hogy nekik az elméleti oktatás volt a preferencia, ha nem indított volna elméleti osztályt az iskola, amikor a kilencediket kezdték, akkor bizony más iskolát választanak. De általában egyetértenek azzal, hogy nem jelentett volna egyértelmű hátrányt számukra az, hogy hol tanultak általánosban. Csaba szerint embere válogatja, hogy miként viszonyulnának hozzájuk, valószínűleg "a különböző emberekhez különböző módon viszonyulnának". Ebben már az is közrejátszik, hogy az iskolán kívül mennyire vannak jó barátságban.

"Nekem a testvérem járt a JZSUK-ba. Sok ideig a JZSUK-os diákokkal játszottam én is kint az udvaron. Még egy kosárcsapatban is voltam velük. Elmondhatom, hogy pont ugyanolyan, mint a Brassaiban. Vannak jók és rosszak köztük, vannak érettek és éretlenek. Én azért választottam a Brassait, mert itt nőttem fel. Ez az iskola segített abban, hogy megtaláljam az utamat az életben és a döntéseimben" - mondta Bence.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS