2019. november 22. péntekCecília
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Amnesty International: folytatódik a romák rendszerszintű diszkriminálása Romániában

2017. február 22. 15:48, utolsó frissítés: 15:48

Patarét és a melegházasságot tiltó alkotmánymódosítás kezdeményezése is szerepel az éves jelentésben. Világszinten gondok vannak.


Folytatódott Romániában a roma lakosság elleni rendszerszintű diszkrimináció, a romák kényszerkitelepítése és egyéb jogsértések - áll az Amnesty International éves világjelentésének Romániáról szóló fejezetében.

A jelentésben többek között a kolozsvári Patarét példáját emelik ki, mint megoldatlan helyzetet. 2016-ban "a 2010-ben Kolozsvár központjából kilakoltatott és a szemét illetve vegyi anyag lerakóhelyéről valamint két meglévő roma telepéről ismert Patarét területére száműzött 300 roma még mindig az igazságért küzdött a European Roma Rights Centre (ERRC) nevű civil szervezet
segítségével. A lakók és a civil szervezetek szerint az újabb szemét lerakóhelyek eltüzeléséből származó mérgező füst légzési problémákat okozott az ott élőknek. Az ENSZ extrém szegénységi és emberi jogi különmegbízottja a Patarét területre látogatott, és jelentést készített a „primitív körülményekről”, beleértve az áramhiányt, nyirkosságot és zsúfolt lakásokat" - áll a szövegben.

Az oktatáshoz való jog fejezetben megemlítik, hogy a roma gyerekeket
rendszeresen jogellenesen elkülönítik az iskolákban. A Centre for Advocacy and
Human Rights és a Centre for Resources for Public Participation közösen megvizsgált 112 északkelet-romániai önkormányzatot, és megállapította, hogy 394 iskolából 82-ben különítették el valamilyen formában a roma tanulókat - írja az AI jelentése.



A fogyatékossággal élők esetében azt emeli ki az AI, hogy a Románia által 2011-ben ratifikált, a fogyatékkal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény életbe lépett ugyan, de az év végéig nem sikerült a rendelkezéseit a gyakorlatba átültetni.

Az LMBT-jogokkal kapcsolatban a Koalíció a családért alkotmánymódosítási kezdeményezése - amellyel az alkotmányban rögzítenék, hogy házasság csak férfi és nő között létezik - is szerepel, valamint annak a külföldön házasságot kötött meleg párnak az esete, amelyről még mindig nem döntött az alkotmánybíróság. Áprilisban az EJEB megállapította, hogy a hatóságok nem végeztek hatékony nyomozást - ideértve a felmerülő előítéletes indítékot - a 2006-os Bukarest Pride résztvevői elleni támadás kapcsán - emeli még ki a jelentés.

A Koalíció a családért leadja az alkotmánymódosításért összegyűjtött szavazatokatA Koalíció a családért leadja az alkotmánymódosításért összegyűjtött szavazatokat


A nők elleni erőszakot tárgyaló részben a jelentés arra tér ki, hogy a rendőrség felügyeletét ellátó szerv adatai szerint 8926 családon belüli erőszak történt 2016 első hat hónapjában – az áldozatok 79%-a nő volt, a bántalmazók 92,3%-a pedig férfi volt. A civil szervezetek jelentése szerint az áldozatok tényleges száma ennél jóval magasabb volt.


Világszinten is rossz a helyzet

A világjelentésben az AI úgy összegez, a múlt kínálta tanulságok ellenére tavaly heves és könyörtelen támadások érték az emberi méltóság és egyenlőség alapelvét olyanok részéről, akik bármilyen áron a hatalom megszerzésére vagy megtartására törekszenek, nem visszariadva a bűnbakkeresés, a félelemkeltés propagandájának terjesztésétől sem.

A jelentés szerint az emberi méltóság és egyenlőség eszméjének semmibevétele könnyedén tetten érhető volt a 2016-os évben, amikor rutinszerűvé vált kórházak szándékos bombázása Szíriában és Jemenben, amikor menekülteket toloncoltak vissza háborús övezetekbe, amikor a világ teljes tétlenséggel figyelte az Aleppóban történteket - hasonlóan ahhoz, ahogy annak idején Ruandában és Srebrenicában sem cselekedett -, és amikor a kormányok a világ szinte minden térségében egyre fokozódó intenzitással léptek fel az ellenvélemények, a kritikus hangok elnémítása végett.

Az Amnesty International szerint Donald Trump amerikai elnök választási kampányában gyakorta hangoztatott nő- és idegengyűlölettel áthatott, mélységesen megosztó kijelentéseket, és hitet tett a régóta intézményesült polgári szabadságjogok leépítése és az emberi jogokkal alapvetően ellentétes intézkedések bevezetése mellett.

Donald Trump aláírja a beutazást korlátozó - azóta bíróságon elkaszált - rendeletétDonald Trump aláírja a beutazást korlátozó - azóta bíróságon elkaszált - rendeletét


Trump mérgező kampányretorikája példázza az indulatosabb, megosztóbb politika felé tartó globális folyamatot. A politikai vezetők világszerte a félelemkeltést, az egység megbontását célzó narratívára tették fel jövőbeni hatalmukat, a választók valós vagy kreált sérelmeiért a másságra kenve a felelősséget - fogalmaz szerdán ismertetett világjelentésében az emberi jogi szervezet.

Az AI szerint ebben a globális környezetben az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában megfogalmazott alapértékek teljes leépülése fenyeget.
A szervezet szerint Európában tavaly a populizmus berobbant a politika fő sodorvonalába, a politikusok szerte a térségben rájátszottak az elidegenedettség, a bizonytalanság érzetére. Sok mindent célba vettek: a politikai eliteket, az Európai Uniót, a bevándorlást, a liberális médiát, a muszlimokat, a külföldieket, a globalizációt, a nemi egyenjogúságot hirdetőket és a mindig jelenlévő terrorveszélyt.

Ezek az erők azokban az országokban érték el a legtöbbet, amelyekben hatalmon vannak - az Amnesty International véleménye szerint ezek közé tartozik Magyarország és Lengyelország is -, de nyugatabbra is rákényszerítették a régóta intézményesült politikai erőket politikájuk számos elemének átvételére.

Ennek széles körben tapasztalható eredménye a jogállamiság meggyengülése és az emberi jogok védelmének eróziója. Ez különösképpen érinti a menekülteket és a terrorcselekmények gyanúsítottjait, de végső soron mindenkit - áll az Amnesty International világjelentésében.

Az emberi jogi szervezet szerint az EU-tagállamok tavaly elszánták magukat az Európába érkező menekültek számának drámai csökkentésére, és ezt sikerült is elérniük, de csak a menekülők jogainak jelentős és szándékos csorbítása árán. Az AI adatai szerint a decemberrel zárult egy évben 358 ezer menekült és migráns kelt át Európába az egy évvel korábbi egymillió után. Az Amnesty International ugyanakkor idézi a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) becslését, amely szerint az egy évvel korábbi 3700 után tavaly ötezren vesztették életüket a tengeri átkelés közben, ami az eddigi rekord.

Szergej Ponomarev első díjas hírfotója (World Press Photo, 2016) a Leszbosz szigetére érkező menekültekrőlSzergej Ponomarev első díjas hírfotója (World Press Photo, 2016) a Leszbosz szigetére érkező menekültekről


Az AI-jelentés szerint tavaly a legtöbb EU-tagállam migrációs politikáját a menekültek és a többi uniós társállam iránti szolidaritás hiánya jellemezte; ennek evidens jele volt a már Európában tartózkodó menekültek egymás közötti elosztását célzó uniós cselekvési terv kudarca. A tervet Magyarország is elutasította, arra a következtetésre jutva, hogy jobban jár, ha egyszerűen lezárja a határait - áll a jelentésben.

Az emberi jogi szervezet szerint Oroszországban egyre nagyobb mértékben korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságához és a békés gyülekezéshez fűződő jog érvényesíthetőségét, a jogvédőket tevékenységük miatt bírságokkal sújtják vagy büntetőeljárásokat indítanak ellenük. A kínzást és az embertelen bánásmód egyéb formáit továbbra is széles körben alkalmazzák az előzetes letartóztatásban lévőkkel, illetve a börtöntelepek őrizeteseivel szemben - áll a jelentésben.


"Magyarország évek óta mindent megtesz azért, hogy a háborúk és üldözés elől menekülők semmilyen védelmet ne kapjanak"

Az Amnesty International a Magyarországról szóló fejezetben külön is megemlíti, hogy a magyar kormány továbbra is szigorúan korlátozza a menekültek és menedékkérők belépését az országba, és ezreket vont büntetőeljárás alá a déli határkerítés szabálysértő átlépése miatt.

Iván Júlia, az AI Magyarország igazgatója kiemelte: a Magyarországról szóló rész legsúlyosabb megállapításai a menekültekkel és a menedékkérőkkel kapcsolatosak. Magyarország évek óta mindent megtesz azért, hogy a háborúk és üldözés elől menekülők semmilyen védelmet ne kapjanak - vélekedett. Úgy látja, "az egész rendszer arra lett kitalálva, hogy távol tartsák a védelemre szoruló embereket".

Warren Richardson képe a röszkei határról, a 2016-os World Press Photo fődíjas fotójaWarren Richardson képe a röszkei határról, a 2016-os World Press Photo fődíjas fotója


Közölte: a jelentésben kiemelt főbb magyarországi problémák a terrorveszélyhelyzet intézményével kapcsolatos aggályok, a kormány fellépése a civil szervezetekkel szemben, a sajtó- és szólásszabadság helyzete, a romák hátrányos megkülönböztetése, valamint a menekültek emberi jogainak megsértése.

A jelentésben többször felmerül Ahmed H. Cipruson élő szíriai állampolgár esete, akit 2016 novemberében terrorcselekmény vádjával első fokon bűnösnek talált a szegedi törvényszék, és tíz év fegyházra ítélt. Az ellene folyó eljárás a terrorcselekmény tényállásának téves alkalmazásáról és a magyar kormány azon törekvéséről árulkodik, hogy összemossa a terroristákat és a menedékkérőket - vélte az AI.

A Magyarországgal foglalkozó országjelentésben kifejtették: az alaptörvény módosítása "elenyészően kevés demokratikus kontroll mellett bevezette a terrorveszélyhelyzet homályosan és tágan meghatározott intézményét".

A dokumentumban közölték: Magyarország továbbra is súlyosan korlátozta a menekültek és a menedékkérők bejutását az országba, több ezer ember ellen indítottak büntetőeljárást a déli határon felhúzott határzáron keresztüli illegális határátlépés miatt.

Mint írták, a kormány több mint hatmilliárd forintot költött kommunikációs kampányokra, amelyekben "bűnözőknek és a közbiztonságra veszélyes elemeknek" ábrázolták a menekülteket és migránsokat. Felidézték a tavaly őszi kvótareferendumot is.

A civil szervezeteket illetően azt írták: a kormány néhány képviselője tovább folytatta "a civil szervezetek fenyegetését", aminek káros következményei vannak a magyar civil szférára.

A szólásszabadsággal kapcsolatban a Népszabadság kiadásának felfüggesztését emelték ki.

A romák hátrányos megkülönböztetését vizsgálva megemlítették a miskolci, úgynevezett számozott utcák néven ismert városrész lakóinak ügyét és roma gyerekek hátrányos iskolai megkülönböztetését.

Forrás: az Amnesty International jelentése, MTI
Nyitókép a lángoló pataréti szeméttelepről szóló 2016-os foróriportunkból

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS