2017. november 19. vasárnapErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Lassan halad Romániában az isztambuli egyezmény jogharmonizációja

B. D. T. 2017. március 10. 15:06, utolsó frissítés: 15:25

A szükséges jogszabálymódosítás-javaslatcsomag leghamarabb nyáron kerül megvitatásra szélesebb döntéshozói körben.


2011. május 11-én fogadták el Isztambulban a Európa Tanács Egyezményét a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról. A 29 oldalas nemzetközi egyezményhez eddig 44 Európa Tanács-tagország csatlakozott aláírásával, ebből 22 ratifikálta is azt. Romániában 2016. szeptember elsején lépett életbe az egyezmény, ám ahhoz, hogy ténylegesen a nemzeti törvénykezésben is alkalmazva legyen, egy sor módosításra van szükség több jogszabály szövegében is a büntetőtörvénykönyvtől a polgári jogig. Az egyezmény román nyelven ezen a linken olvasható, magyar fordítása az Európa Tanács honlapján nincs. Magyarország egyébként még nem ratifikálta az egyezményt.

2017. március 8-án, a nők nemzetközi napján az Európa Tanács keretében működő, a nők elleni és családon belüli erőszak ügyével foglalkozó szakértői testület, a GREVIO (Group of Experts on Action against Violence against Women and Domestic Violence) közleményt adott ki, amelyben az egyezmény céljára hívja föl a figyelmet. Az isztambuli egyezmény olyan jogi standardok gyűjteménye, amely minden nő számára biztosítja az erőszaktól mentes élethez való jogot. Célja a nők elleni erőszak minden formájának megelőzése, az áldozatok védelme és támogatása, az elkövetők felelősségre vonása, valamint integrált közpolitikák révén a nők megerősítése, bátorítása céljaik elérésében.

A konvenció arra kötelezi az államokat, hogy ezen a négy területen hozott intézkedések összehangolt módon valósuljanak meg, és a társadalom minden tagja számára lehetővé tegyék a részvételt, bekapcsolódást. Első alkalom, hogy egy nemzetközi egyezmény diszkriminációként azonosítja be a nők elleni erőszakot, és rámutat arra a jellegzetességére, hogy a nők pusztán amiatt vannak kitéve az erőszak ezen formájának, mert nők. Az egyezmény minden nőnek megkülönböztetés nélkül védelmet szorgalmaz.

A GREVIO ugyanakkor aggodalommal figyeli azokat a fogalomzavaros diskurzusokat, amelyek az isztambuli egyezmény kapcsán a gender fogalmáról indultak el. Egyes tagállamokban ugyanis magát az egyezményt támadják a “gender ideológia” feltételezett támogatásáért, illetve amiatt, hogy állítólag a család fogalma ellen intéz támadást.


“A családot az erőszak rombolja, nem más”, szögezik le a közleményben. Az egyezményben a gender fogalmát világosan meghatározták: ez nem más, mint a férfiak és nők társadalmilag megkonstruált szerepei. A gender, azaz a társadalmi nem létezésének tagadása vagy kritikája aláássa a nők jogát az erőszakmentes életre. A gender koncepciója reflektál a nők elleni erőszak legmélyebb gyökereire: a nőkkel szembeni előítéletekre, az egyik nem felsőbbrendűségének tézisére a másik nem fölött, illetve a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségre.

Jogharmonizációt most!

Március 8-án a családon belüli erőszak halálos áldozataira is emlékeztek egy tüntetésen az igazságügyi minisztérium épülete előtt (lásd címoldali fotónkat). Az akciót a Feminism Romania csoport szervezte. Néhány naponta meghal egy nő párkapcsolati/családon belüli erőszak következtében; az ilyen esetek nagy része megelőzhető lenne, ha az isztambuli egyezmény jogharmonizációjának folyamatát továbbvinnék, és konkrét törvénymódosításokra kerülne sor, hívták fel a figyelmet a demonstrálók.

“Az igazságügyi minisztérium az egyik olyan intézmény, amelynek fontos szerepe van a nők elleni erőszak jelenségét érintő törvények megváltoztatásában az isztambuli egyezmény előírásai alapján: ilyen az erőszak elkövetése után azonnal, a rendőr által kiadható távoltartási rendelet bevezetése, a bűnügyi nyomozás folytatása azt követően is, hogy a feljelentő nő visszavonja panaszát, illetve az elkövetők monitorozása elektromos karkötők révén” – áll az akció Facebook-oldalán.



Miért olyan fontos az azonnali hatályú távoltartás?

A marosvásárhelyi gyilkossághoz hasonló esetekből – amikor a (legtöbbször sorozatos) fizikai bántalmazás emberöléssel végződik, mint a 28 éves fiatal nő esetében, akit volt partnere lőtt le – 2015-ben 111-et regisztráltak hivatalosan Romániában. Ugyanebben az évben 15.705 ütlegelés vagy más családon belüli erőszakforma jutott a rendőrség tudomására. Évek óta szorgalmazzák az áldozatsegítő szakmai szervezetek a más országokban már működő modellhez hasonlóan Romániában is a hatékony áldozatvédő rendelkezések gyakorlatba ültetését. Jelenleg az áldozat védelmét szolgáló távoltartást bíró rendelheti el, és ehhez az áldozatnak dossziét kell összeállítania, ami hosszadalmassá teszi a távoltartási rendelet kiadásának folyamatát.

Ha végre bevezetnék a valóban sürgősségi – tehát 24 órán belül, a kiszálló rendőr által kiadható – távoltartást, a távoltartási végzések betartását hatékonyan ellenőriznék, ugyanakkor a korai jelek felismerését követően az agresszorok terápiájára is hangsúly kerülne, akkor megelőzhetőek lennének a marosvásárhelyi gyilkossághoz hasonló esetek.

A Nők Elleni Erőszak Megelőzéséért és Leküzdéséért Hálózat (Rețeaua pentru Prevenirea și Combaterea Violenței împotriva Femeilor - Rețeaua VIF, a továbbiakban VIF Hálózat), azaz a szakmai szervezetek koalíciója – amelyeknek képviselői az utóbbi bő egy évben számos jogszabálymódosító javaslaton dolgoztak az isztambuli egyezmény jogharmonizációja érdekében – minden romániai döntéshozót arra kérnek, támogassák a jogharmonizációt, és a fiókban lapuló jogszabályok elfogadását ne hanyagolják tovább.

Ez ügyben több felhívást és petíciót intéztek már a kormányhoz, többek között akkor, amikor január elején a leköszönő kormány pénzhiányra hivatkozva elkaszálta a szakmai szervezetekkel egyeztetve 2016 szeptembere óta teljesen kész állapotban lévő kormányrendelet-tervezetet a családon belüli erőszak megelőzését és leküzdését szolgáló országos érdekeltségű programokról. Ezek között kiemelt fontosságú lett volna az áldozatoknak tanácsadó központok és menhelyek létrehozása minden megyében, valamint az agresszorok kezelését célzó tanácsadó központok megalapítása. Ugyancsak elfogadásra készen áll a szexuális erőszak áldozatainak szánt sürgősségi központok létrehozását célzó, működésüket szabályozó rendelet terve is már szeptember óta.

Február 28-án a parlament elfogadott egy Remus Cernea volt képviselő által beterjesztett törvénytervezetet a családon belüli erőszakra vonatkozóan, amely előírja, hogy az agresszornak rendszeresen jelentkeznie kell a távoltartási végzés betartását ellenőrző, illetékes rendőrségen, ugyanitt köteles lakhelyváltoztatás esetén új címét megadni. Ez egy újabb, apró előrelépés, ám az elkaszált rendeleteken túlmenően még számos törvényhozói tennivaló, adósság van az isztambuli egyezmény elveinek gyakorlatba ültetéséig.

A VIF Hálózat még decemberben öt stratégiai prioritást fogalmazott meg, amelyeket több parlamenti képviselő is deklaráltan támogatott. Ezek a prioritások a következők:
- az isztambuli egyezmény előírásai szerint a romániai törvények módosítása (jogharmonizáció);
- az azonnali, rendőr által kiadható távoltartás;
- a távoltartási rendelettel sújtott elkövető monitorizálása, a rendőrség családon belüli erőszak megelőzését és megfékezését célzó procedúráinak átláthatósága;
- az agresszor saját felelősségének tudatosítása;
- megyénként legkevesebb egy, családon belüli erőszak áldozatainak szánt menhely.

A VIF Hálózat parlamenti meghallgatást is kért a sürgősségi távoltartással kapcsolatban, egy részletes helyzetelemzést, jelentést mutatnának be a képviselőknek. A parlamenti meghallgatás ügye is hónapok óta húzódik, de információink szerint úgy tűnik, talán áprilisban sikerül megtartani.

RMDSZ-es képviselők a jogharmonizáció mellett

“Romániának jobban kell teljesítenie a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelem terén, hiszen míg az Európai Unióban 4 nőből 1 válik áldozattá, Romániában 3 nőből 1 válik azzá. Meg kell tanítanunk a nőket arra, hogy pontosan tudják, mit kell tenniük ezekben az esetekben, milyen programok és alternatívák állnak rendelkezésükre. Ezért is fontos 2017, amelyet a Nőkkel Szembeni Erőszak Elleni Küzdelem Évének nyilvánítottak, így az EU-s tagállamok sokkal nagyobb figyelmet fordíthatnak erre az égető problémára” – nyilatkozta a Transindex megkeresésére Csép Éva Andrea képviselő. A Parlament alsóháza munkaügyi és szociális bizottságának titkárát arról kérdeztük, támogatja-e a szakmai szervezetek részvételével kidolgozott, a nők elleni erőszak megelőzését és csökkentését hivatott jogszabályok és programok elfogadását, a Románia által már ratifikált isztambuli egyezmény jogharmonizációját.

“Sajnálatos módon Marosvásárhely lakosságát két olyan tragédia tette különösen érzékennyé ezen a téren, amely nemrégiben két igen fiatal nő halálához vezetett. Az isztambuli egyezményhez csatlakozva Romániának is módosításokat kellene eszközölnie a törvénytárában, amelyek célja az erőszak megelőzése és az áldozatok védelme” – szögezte le a Maros megyei RMDSZ-es képviselő. (2016 decemberében egy fiatal orvosnőt, idén januárban egy 28 éves édesanyát ölt meg a partnere – szerk.megj.) “Nem elegendő ratifikálni egy keretegyezményt, következetességre van szükség ezen a téren minden intézmény részéről. Továbbá nagy hangsúlyt kell fektetnünk a prevencióra” – tette hozzá.

Romániában óriási hiányosságok vannak a védelmi rendszer terén, sajnos a távoltartási végzés jelenlegi verziója sem nyújt biztonságot a bajban lévő áldozatoknak. A távoltartási végzést olyan esetekben kérheti az áldozat, amikor nem indokolt az agresszor letartóztatása, de az áldozat és/vagy családja testi épsége, élete veszélyben forog. A bántalmazó eltávolítható a közös lakásból, még akkor is, ha ő a tulajdonosa, és a rendelet megtiltja az áldozathoz való bármilyen közeledést, legyen az telefonhívás vagy üzenetküldés. A végzést legtöbb hat hónapra bocsátják ki, ezt követően meghosszabbítható, amennyiben bizonyítható a veszélyhelyzet. Ám a végzés betartásának ellenőrzése például nem megoldott, mint ahogy a kibocsátása is túl hosszadalmas, bürokratikus folyamat.

“Külföldön több éve jól működő minták elfogadtatására van szükség. Nyugat-európai országokban a rendőr, amennyiben családon belüli erőszakos esettel szembesül, a helyszínen kiállítja a távoltartási végzést, ami addig érvényes, amíg az ügy bíróság elé kerül” – mondta Csép Éva Andrea.

Maros megyében egy központ létezik, ahova segítségért fordulhatnak a bántalmazott nők, és van menedékhely, ahol ideiglenes szállást biztosítanak nekik. “Marosvásárhely az eltelt 3 évben kiválóan teljesített a nők nevelésének terén, hiszen a Női Akadémia több olyan előadás szervezője és házigazdája volt, amely széleskörűen hozzátett a marosvásárhelyi nők ismereteinek, látókörének bővítéséhez. A továbbiakban különös figyelmet kell fordítanunk erre a témára is, hiszen nem ez és ehhez hasonló tragédiák kell, hogy jelentsék a probléma megoldásait kereső folyamat elindítását, előidézését. Olyan szakemberek meghívását, olyan egyesületek, alapítványok, nemkormányzati szervezetek bemutatását célzó alkalmakat tervezünk, amelyek a hölgyeket kellő ismeretek birtokába juttatja, és ha valaki a környezetükben hasonló problémákkal szembesül, segíthessenek igénybe venni azt a védőhálót, amely lehetővé teszi a probléma valós megoldását” – nyilatkozta a képviselő.

Elképzelhetőnek tartja azt is, hogy az RMDSZ Nőszervezete segítsen olyan nőknek, akik hasonló helyzetben úgy érzik, nincs kihez fordulniuk. A Nőszervezet ilyen esetben felvenné a kapcsolatot a helyi felelős szervezetekkel, és a bántalmazást elszenvedő felet (legyen nő vagy férfi), valamint a bántalmazót kapcsolatba hozza azokkal a szervezetekkel, intézményekkel, ahol tanácsadásban, terápiás kezelésben részesülhetnek – javasolta.

“A nők ellen, családban elkövetett erőszak sem lehet magánügy, éppen ezért társadalmi összefogásra van szükség annak a védőhálónak a megteremtése érdekében, amely segít az érintetteknek kiszakadni az erőszakos környezetből és támogatja őket abban, hogy egy kiegyensúlyozott életet élhessenek” – összegzett Csép Éva Andrea.

A VIF Hálózat román nyelvű felhívása egyébként az RMDSZ képviselői frakciójának minden tagjához eljutott. Megkeresésünkre többen jelezték, hogy fontosnak tartják a témát, és nyitottnak mutatkoztak arra, hogy foglalkozzanak a kérdéssel.

“A családon belüli erőszak nem idegen téma számomra, hiszen sajnos, én is áldozata voltam, így átérzem a probléma súlyát. Nem kérdés számomra, hogy ezzel foglalkozni kell. Vannak jogszabályaink, ennek ellenére nem biztosítanak elegendő védelmet se a nőknek, se a gyermekeknek. Az elmúlt időszakban több Brassó megyei szervezet is megkeresett ez ügyben, javaslatokat tettek törvénymódosításra is. Nemrég kezdtem a képviselői mandátumot, így az elején vagyok a teendőknek, viszont ez a téma is kiemelt számomra. A 2017-es költségvetés elfogadását követően mindenképp szeretnék foglalkozni az üggyel, akárcsak sok mással” – nyilatkozta Ambrus Izabella ügyvéd, Brassó megyei képviselő.

“Természetesen egyetértek az áldozatok védelmét szolgáló törvények szigorításával. Öt gyerekemből három kislány, nyilván szeretném őket biztonságban látni” – nyilatkozta Szabó Ödön Bihar megyei képviselő. Az állásfoglalást kérő emailünket egyébként az összes RMDSZ-es képviselőnek elküldtük; közülük Korodi Attila frakcióvezető, Csoma Botond Kolozs megyei képviselő és Kelemen Hunor szövetségi elnök szintén olyan értelmű visszajelzést adott, miszerint támogatják a jogharmonizációhoz szükséges módosításokat.

A jogszabálymódosítás-javaslatcsomagon egyébként mintegy másfél éve dolgoznak a Nők és Férfiak Közötti Esélyegyenlőség Országos Ügynöksége (ANES) és a szakértői szervezetek munkatársai. A munkacsoport eddigi munkájának az eredménye az ANES gondozása alatt van, és úgy néz ki, leghamarabb nyáron kerül megvitatásra szélesebb döntéshozói körben.

Négy törvényt is módosítani/kiegészíteni kell majd, ezek a következők:
- a 2002/202. számú, a nők és férfiak esélyegyenlőségére vonatkozó törvényt (be kell vezetni a gender alapú erőszak fogalmát);
- a 2003/217., a családon belüli erőszak megelőzését és leküzdését célzó törvényt;
- a 2009/286. törvényt a büntetőjogra vonatkozóan (új bűncselekmény-típusokat kell a jogszabályba foglalni, mint amilyen a nemiszerv-csonkítás, kényszerabortusz, kényszer-sterilizáció, illetve az ezekben tanúsított bűnrészesség, valamint ezek kísérlete);
- a 2010/135. büntetőeljárási törvénykönyvet.

Címoldali fotó: Gaberiel T. Balanescu via Feminism Romania

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS