2017. április 25. keddMárk
16°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Módosítaná a btk-t az RMDSZ: rövidülhetnek a börtönbüntetések

Kertész Melinda 2017. március 16. 11:44, utolsó frissítés: 11:47

Az RMDSZ inkább kockáztatja, hogy belenyúl a darázsfészekbe, mintsem, hogy a homokba dugja a fejét


Javaslatot nyújtott be március 8-án a szenátusban a Büntető Törvénykönyv és a Büntetőeljárási Törvénykönyv módosításához az RMDSZ, amelyek a feltételes szabadlábra helyezés feltételeinek enyhítésére és a halmazati bűncselekmények esetében maximálisan kiróható büntetések csökkentésére vonatkoznak. A felsőház sürgősségi eljárással tárgyalja meg a módosító javaslatot. Az RMDSZ a szenátus jogi bizottságánál levő közkegyelem törvénytervezethez nyújtott be módosító indítványokat.

Cseke Attila


Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője megkeresésünkre elmondta, noha az RMDSZ tisztában van azzal, hogy érzékeny téma a btk-módosítás, szembe kell nézni azzal a ténnyel is, hogy a börtönök túlzsúfoltak. Ennek a közvetlen következménye évek óta az, hogy Romániát az Európai Emberjogi Bíróságon szinte hetente megbírságolják, így már több millió euróra rúg a közpénzből kifizetett összeg. Cseke elmondta, ugyanakkor a Nép Ügyvédjének is van egy módosítás-javaslatokat tartalmazó jelentése, amelynek nagy része megtalálható az RMDSZ javaslatában.


Az amerikai külügyminisztériumi jelentésben is szó van a nem megfelelő börtönbeli körülményekről.


"Javaslatainkkal megpróbálunk ezen a helyzeten javítani, még akkor is, ha kényes kérdés hozzányúlni a btk.-hoz, hiszen varázspálcával nem fog megoldódni a börtönök állapotának kérdése" - mondta a szenátor, aki elismerte: ez a tervezet csak részmegoldás a börtönök túlzsúfoltságára, hiszen ezt inkább a közkegyelmi törvény oldaná meg.

Ugyanakkor szerinte az államnak egy komoly infrastrukturális beruházást kellene végeznie a büntetés-végrehajtási intézmények kapcsán, hogy javítani tudjanak a körülményeken.


Miről szól az RMDSZ tervezete?

- A maximálisan kiróható börtönbüntetés csökkentése

Az RMDSZ törvényhozói a Büntető Törvénykönyv 39-es cikk 1. bekezdésének b pontját módosítanák, amely a bűncselekmény-halmozáskor kiróható büntetésre vonatkozik. Jelenleg a btk. úgy rendelkezik, ha egy személyt egyidejűleg több bűncselekmény mitt ítélnek börtönbüntetésre, akkor a súlyosabbik börtönbüntetést kell letöltenie, amelyhez hozzáadódik a többi kiszabott börtönbüntetés időtartamának egyharmada. Az RMDSZ törvényhozói úgy módosítanák a btk-nak ezt a rendelkezését, hogy több börtönbüntetésre vonatkozó ítélet esetében a legsúlyosabb lenne letöltendő, amely súlyosbítható az illető bűncselekmény esetében megállapított maximális büntetésre, illetve, ha ez nem találtatik elegendőnek, akkor meghosszabbítható az eredetileg kirótt legsúlyosabb büntetés nem több mint felével.

- Enyhítő körülmény az okozott kár kifizetése

Egy másik módosító indítvány a 75-ös cikk 1. bekezdésének d. pontban szabályozott enyhítő körülménynek meghatározására vonatkozik. A jelenlegi btk. úgy fogalmaz, hogy az okozott kár kifizetése nem számít enyhítő körülménynek több bűncselekmény esetében, például az EU pénzügyi érdekei ellen elkövetett bűncselekmény esetében vagy pénzmosás esetében sem. Az RMDSZ javaslata a kivételek eltörlését helyezi kilátásba, így bárki, akit károkozással összefüggő bűncselekmény vádjával állítanak bíróság elé, annak számára legyen enyhítő körülmény, ha megtéríti a kárt az első bírósági tárgyalás időpontjáig.

- Korábban kérhető feltételes szabadlábra helyezés

Az RMDSZ módosításai kiterjednek a feltételes szabadlábra helyezés kérdésére is. Jelenleg a btk. úgy rendelkezik, hogy lehetséges a feltételes szabadlábra helyezés, amennyiben az elítélt letöltötte a börtönbüntetésének a legkevesebb kétharmadát azon büntetések esetében, amelyek nem haladják meg a 10 éves szabadságvesztést, és legkevesebb háromnegyedét azon büntetéseknek, amelyek legtöbb 20 évre szólnak. Az RMDSZ úgy módosítaná ezt a rendelkezést, hogy a legfennebb 10 éves szabadságvesztésre elítéltek a büntetésük felének, a legtöbb 15 évre ítéltek pedig a büntetésük kétharmadának a letöltését követően szabadulhassanak feltételesen.

Az RMDSZ börtönbüntetés enyhítést célzó módosító javaslatai a 60 év feletti személyekre is kitérnének: ezek a személyek a legfennebb 10 éves büntetésük egyharmadának letöltését követően hagyhatnák el a börtönt, 10 évnél hosszabb időtartamú börtönbüntetés esetén pedig a büntetés időtartama felének letöltését követően. Ugyanez a 60 évnél idősebb személyekre vonatkozó szabályzás lenne érvényes azok esetében is, akik dolgoznak a börtönbüntetésük letöltése közben.

Egy következő módosítás a tudományos dolgozatokat szerző, vagy találmányokat szabadalmaztató elítéltekre is vonatkozik: minden egyes tudományos írás vagy szabadalmaztatott találmány után 20 nap vonódna le a kiszabott börtönbüntetésből. A jelenleg érvényben levő, a Ciolos-kormány által kibocsátott 2016/24-es sürgősségi kormányrendelet szerint a 20 napos büntetéscsökkentés csak egyszer alkalmazható, a tanulmányok és a találmányok számától függetlenül. Emellett az RMDSZ módosító javaslata eltörölné a dolgozatok tudományos voltának megállapításának kitételét is, amit ugyancsak a 24-es sürgősségi kormányrendelet ír elő.

- Házi őrizetben letöltendő az egy évig terjedő szabadságvesztési ítéletet

Az RMDSZ javaslata továbbá csak az erőszakos bűncselekmények esetén tartaná meg a zárt rendszerben való fogva tartást. A javaslat szerint félzárt rendszerben tölthetnék a büntetésüket azok az elítéltek, akik erőszak nélküli bűncselekményt követtek el, és akik 3 és 13 év közötti büntetést kaptak. A büntetésüket nyitott rendszerben csak azok tölthetnék, akik – akár erőszakos bűncselekmény elkövetőiként – legfennebb egy éves letöltendő börtönbüntetést kaptak. Azok, akik egy évet kaptak, de bűncselekményük nem erőszakos jellegű, azok a szövetség javaslata szerint akár házi őrizetben is letölthetnék a büntetésüket.

Kádár Hunor büntetőjogászt a Transindexnek elmondta, az első dolog, amire felfigyelt, a bűncselekmény-halmazat esetén a többletbüntetés kiszabását érintő javaslat. "Ez egy visszatérés a régi törvénykönyvhöz, amely a többletbüntetés fakultatív jellegét szabályozta, és amelynek az volt a hibája – amiért egyébként meg is változtatták – hogy a gyakorlatban ritkán adtak többletbüntetést, vagy ha adtak is, a mennyisége nagyon kevés volt" - mondta.

A második megfigyelése arra vonatkozik, hogy enyhítő körülménynek számítana a kár megtérítésére: "Itt, gyakorlatilag, ha elolvassuk a hatályos törvénykönyvet, vagy az előző törvénykönyvnek a hatályon kívül helyezése momentumában levő formáját, mind a kettőben van egy ilyen jelegű enyhítő körülmény, csakhogy számos bűncselekmény ki van zárva az enyhítő körülmény alkalmazása alól. Gyakorlatilag ezzel a rendelkezéssel az enyhítő körülményt kiterjesztenék minden vagyon elleni bűncselekményre, vagy bármely anyagi kárt okozó bűncselekményre" - mondta.

Kádár Hunor


A büntetőjogász szerint sokkal enyhébb feltételeket eredményezne a feltételes szabadlábra helyezés esetén a javaslat: a 60 év feletti személyek bizonyos kedvezményekben részesülnének a törtrésznek a mennyiségét illetően.

A szabadlábra helyezésre és a végrehajtási rendszerekre vonatkozó büntetőeljárás-módosítási javaslatok kapcsán elmondta, nagy újdonság lenne, ha az erőszakos bűncselekmény ténye is egy kritérium lenne annak megállapítása esetén, hogy egy személy milyen típusú fogvatartási rendszerben hajtja végre a büntetést.

"Eddig ezt a kritériumot nem használták, mindig is a büntetésnek a mértékétől függött, hogy milyen rendszerben tölti büntetését egy elítélt, függetlenül attól, hogy milyen bűncselekmény miatt ítélték el" - mondta a büntetőjogász.

A nyitott rendszerre vonatkozó módosító javaslatokat illetően elmondta, például a házi őrizet formájában letöltendő börtönbüntetés lehetőségére Európában is találunk példát. "Eddig Romániában erre nem volt példa, és ez nem lenne rossz ötlet, de nem hiszem, hogy a romániai társadalom ennek bevezetésére nyitott lesz" – mondta a büntetőjogász.

Kádár Hunor véleménye szerint ezeknek a módosításoknak a bevezetésével nagyon kis mértékben csökkenne a börtönök túlzsúfoltsága. Nem ez az igazi megoldás a büntetés-végrehajtási intézetekben a fogvatartottak számának a csökkentésére, hiszen annak ellenére is, hogy a feltételes szabadlábra helyezés hamarabb megtörténhetne, az illető elítéltek úgyis bekerülnének egy időre a börtönbe, vélekedett.

Kádár szerint, ha ezek a módosítások életbe lépnek, nem a túlnépesedést csökkentik a börtönben, hanem azok a személyek járnának jól, akik ellen most zajlik a büntetőeljárás, és akikre esetleg börtönbüntetést szabhatnak ki.

"Az eljárási rendelkezéseknek nincs visszaható jellegük, ott mindig a hatályos büntetőeljárási törvény rendelkezései alkalmazandóak. A btk.-ra vonatkozó rendelkezéseknek viszont van, ha kedvezőbbek az elítélt számára. A halmazati bűncselekményekre vonatkozó büntetések módosításainak a még ítélet előtt álló személyek lennének a kedvezményezettjei, akit jogerősen elítéltek, azok már nem profitálhatnának ebből. Őket a feltételes szabadlábra helyezésre vonatkozó rendelkezés érintené: akkor szabadulnának, amikor elérnék az új rendelkezésben szereplő alacsonyabb határt" - mondta Kádár Hunor.


Hogyan indokolja a javaslatait az RMDSZ?

Azzal kapcsolatosan, hogy minden elítéltnek, akit 3 és 13 év közötti időre ítélnek el, annak zárt rendszerben kell elkezdenie a büntetését, Cseke Attila elmondta, nem érthető számára, miért jó az, ha egy erőszakos bűncselekményt elkövetőt ugyanazon falak közé zárnak össze egy olyan személlyel, aki például sikkasztott.

"A Nép Ügyvédje is azt mondja, hogy különbséget kell tenni, mi a törvényjavaslatunkban azt írjuk, hogy azokat kell az első perctől zárt végrehajtási rendszerbe helyezni, akik erőszakos bűncselekményt követtek el" - mondta a szenátor.

Azzal kapcsolatosan, hogy a halmazati bűncselekmények esetében a végső büntetés megszabásánál enyhül a törtrészekre vonatkozó időtartam kiszabásának szigora, Cseke elmondta, volt arra is példa, hogy több gazdasági jellegű bűncselekményt elkövető személy végül 22 éves büntetést kapott, míg egy gyilkosságért elítélt személy mindössze 12 évet. Tehát ezekkel a visszásságokkal is érdemes foglalkozni.

Cseke ugyanakkor hangsúlyozta, ez egy törvénytervezet, amely egymagában és azonnal nem fogja megoldani a börtönök zsúfoltságának a problémáját, de elkezdődhet általa egy a megoldás irányába mutató folyamat. "Az RMDSZ nem bújt el a probléma elől, benyújtotta ezt a tervezetet, amelyről vitázni fognak a parlamentben, aztán, ha lesz egy többség, akkor megszavazzák ezeket a módosításokat, ha pedig nem, akkor elvetik" - mondta.




ItthonRSS