2017. október 24. keddSalamon
11°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Alkotmánymódosítás a család fogalmáról: dobálják, mint a forró krumplit?

Kertész Melinda 2017. március 29. 16:46, utolsó frissítés: 16:46

Korodi Attila szerint kizárt, hogy a közeljövőben megszervezik a népszavazást. Amúgy az RMDSZ-esek saját belátásuk szerint szavazhatnak.


A végszavazás napján procedurális okokra hivatkozva vették le a képviselőház napirendjéről azt az alkotmánymódosító tervezetet, amely a család alkotmányos definícióját módosította volna. Hétfőn a tervezetet egyébként cikkenként elfogadta a parlament alsóháza, és már csak a végszavazás lett volna hátra. A jogvita folytatódik, így egyelőre nem tudni, hogy a két ház együttes ülésen, vagy szerre, és milyen sorrendben szavaz a kérdésben.

A Koalíció a Családért nevű, az ortodox egyházhoz közeli civil szervezet 3 millió aláírás kíséretben nyújtotta be a szenátushoz az alkotmánymódosító kezdeményezését. A polgári kezdeményezés az alaptörvényben úgy fogalmazná át a család alapját képező házasság fogalmát, hogy az a „házastársak” helyett „egy férfi és egy nő” szabad akaratnyilvánításából létrejött unióként határozná azt meg.

A szenátus úgy értelmezte, hogy nem az ő dolga első házként a kezdeményezéssel foglalkozni, ezért átküldte a képviselőháznak. Mivel csak az RMDSZ fogalmazta meg a procedúrával kapcsolatos aggályait, így hétfőn még úgy tűnt, hogy a képviselőház megszavazza a kezdeményezést. Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője szerint nem egyértelmű, hogy a kényes témájú tervezet elodázásáról lenne szó.

Az RMDSZ álláspontja szerint valós az a megállapítás, hogy ebben a kezdeményezésben dönteni nem egy képviselőházi, hanem egy összparlamenti feladat.


A módosító tervezetet elküldték a két ház együttes bürójához, ahol a két ház vezetősége átfogó döntést hozhat arról, hogy a dokumentumnak procedurálisan milyen sorsa legyen. „Ez még nem jelenti azt, hogy együttes ülésen szavaz a parlament két háza a tervezetről” - mondta Korodi, aki szerint mind a két ház be lesz kapcsolva a szavazási folyamatba, azonban a parlamenti jogászok között vita folyik, hogy pontosan hogy kellene ennek történnie. „Van olyan, aki azt állítja, hogy az együttes ülésnek kellene erről döntenie, és van olyan, aki szerint a két házon egyenként kellene átmennie az alkotmánymódosító tervezetnek” - mondta.

Korodi Attila


Az alkotmány az alkotmánymódosításról úgy rendelkezik, hogy egy módosító tervezet elfogadásához a két ház külön-külön, kétharmados többségű támogató szavazata szükséges, amennyiben a két ház együttes ülésen szavaz, akkor a képviselők és szenátorok háromnegyedének kell támogatnia a kezdeményezést ahhoz, hogy az átmenjen, és kiírják a népszavazást az alkotmánymódosítás kapcsán.


A procedúrán túl: mi az álláspontja az RMDSZ-nek és a többi politikai alakulatnak a módosító indítvány tartalmáról?

A hétfői vitán a PSD, az ALDE, a PMP és két PNL-s képviselő, Daniel Gheorghe és Ben-Oni Ardelean kijelentették, hogy támogatni fogják a kezdeményezést. Az USR nem szólalt fel a vitán. Az alkotmánymódosítás támogatottsága tekintetében az RMDSZ-nek nincs egységes véleménye.


„Mindenki saját belátása szerint szavaz”

A RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője elmondta, a többi párt elvileg támogatja az alkotmánymódosító kezdeményezést. „A liberális párton belül volt erről egy belső vita hétfőn este ez ügyben, amelyet nem zártak le, de politikai alakulatként egyedül az RMDSZ az, ahol azt mondjuk, hogy mindenki eldöntheti. Ennek az oka az, hogy egy vita alakult ki a frakción belül, arra vonatkozóan, hogy ez a polgári kezdeményezés egyértelműen a család fogalmával foglalkozik, nem pedig a házasság fogalmával. Az RMDSZ-es képviselők egy része szerint ebben a kontextusban a család fogalmának meghatározása túl merev, a többiek szerint ez elégséges, nem kell lazább meghatározás” - mondta Korodi.

Az RMDSZ-frakcióban a képviselők egy része úgy értékelte, hogy a család fogalmának leszűkítése veszélyes, és bármikor adódhat egy olyan helyzet, amikor egy rosszindulatú értelmezés miatt például az egyszülős családok, vagy a nagyszülőkből és unokákból álló családok, vagy olyan családok, ahol egy felnőttkorú személy neveli kisebb testvéreit, eleshetnek jogi védelemtől.

Ma délután (a Korodi Attilávl folytatott beszélgetésünk után - szerk.) Dan Barna USR-szóvivő már úgy nyilatkozott, a család meghatározásának megváltoztatását célzó alkotmánymódosítási javaslat "mesterséges törést idéz elő a társadalomban" és hozzátette, hogy az általa képviselt formáció tagjai saját belátásuk szerint fognak szavazni ebben a kérdésben.

„Az USR álláspontja az, hogy ez olyan téma, amely mesterséges törést idéz elő a társadalomban. Nem egy aktuális téma. Jelenleg Románia nincs abban a helyzetben, hogy eldöntse az azonos neműek házasságának kérdését. Az alkotmánymódosítás nem tesz egyebet, mint kaput nyit egy olyan kérdés felé, ami nem aktuális, ezért az a döntés született, hogy az USR parlamenti képviselői saját lelkiismeretük szerint fognak szavazni” - mondta sajtótájékoztatóján Barna, aki szerint ezt a kezdeményezést a Szociáldemokrata Párt (PSD) „nyomta le Románia torkán”, és most nehéz helyzetbe került miatta.


Mi lesz a bejegyzett élettársi kapcsolat tervezetével, ha megszavazzák az alkotmánymódosítást?

Az alkotmánymódosítás nem fogja egyértelműen maga után vonni a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó törvény elfogadását, amely így jogilag a meleg párok életközösségét is rendezné. Korábban a bejegyzett élettársi kapcsolatról a parlamentben többen nyilatkoztak támogatóan, azonban a héten az alkotmánymódosítás kapcsán tett felszólalások hallatán Korodi már nincs meggyőződve arról, hogy az év eleji álláspontok még érvényesek.


Mikor írhatják ki a népszavazást?

A képviselő szerint bár egyértelműen procedurális okok miatt került le napirendről a polgári kezdeményezés, azonban nem kizárható a politikai okok miatti elodázása a szavazásnak. Bár többen szorgalmazták a népszavazás mielőbbi kiírását, például Liviu Dragnea úgy nyilatkozott, hogy áprilisban ki kell írni a referendumot, Korodi teljesen valószínűtlennek tartja azt, hogy a közeljövőben urnáknál kérnék ki a szavazók véleményét. „A parlamentben nem egy-két hét története lesz az én megérzésem szerint. Bár az is megtörténhet, hogy a kormányzó többség valamilyen nyomás miatt megsürgeti a procedúrát, de annak nem látom esélyét, hogy áprilisban kiírják a népszavazást”. Szerinte elképzelhető, hogy ha a procedúrát illetően nem merül fel túl sok probléma, és létezik hozzá a politikai akarat is, akkor a mostani ülésszakban megszervezik a referendumot.

A referendum egyébként csupán konzultatív jellegű, semmilyen jogi következménye nincs.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS