2019. november 22. péntekCecília
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az árnyékjelentést benyújtó civilekkel egyeztetett a Kisebbségi Keretegyezmény Tanácsadói Bizottsága

Ambrus István 2017. április 03. 19:27, utolsó frissítés: 19:35

Az árnyékjelentésben az anyanyelvi oktatást érő sérelmekről, diszkriminációról, és a civil szervezetek megerősödésének fontosságáról is szó volt.


Ma találkozott a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről Tanácsadói Bizottsága azokkal a szervezetekkel, amelyek árnyékjelentéseket nyújtottak be. Ez volt az első alkalom, hogy az RMDSZ mellett magyar civil szervezetek is árnyékjelentést fogalmaztak meg. Ebben a civil szervezetek olyan a kisebbségeket érintő problémákra hívják fel a figyelmet, amelyek terén szerintük a Románia által megfogalmazott, az Európa Tanács Kisebbségi Keretegyezményének betartására vonatkozó országjelentés pontosításra szorul. Az országjelentés és az árnyékjelentések benyújtását követően, a Keretegyezmény Tanácsadói Bizottsága meglátogatja az érintett országot, helyi szintű monitorizálás céljával. Az országlátogatás során a Szakértői Bizottság tagjai találkoznak az országjelentés készítésért felelős kormányhivatalok, minisztériumok képviselőivel, a kisebbségi politikai szervezetek tagjaival és azokkal a civil szervezetekkel, akik árnyékjelentéseket készítettek.

>> Az RMDSZ a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény sajátos romániai alkalmazásáról tájékoztatta az Európa Tanács szakértői küldöttségét Kolozsváron >>

A civil szervezetek árnyékjelentése kapcsán létrejött április 3-i találkozón jelen volt a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) elnöke, Szigeti Enikő, az Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI) képviseletében Bethlendi András, valamint és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács kisebbségjogi szakértői csoportjának képviselője, Toró Tibor, akik a találkozót követően sajtótájékoztatón számoltak be tapasztalataikról.

Szigeti Enikő a találkozó kapcsán elmondta, sikerült egy független szempontrendszeren keresztül rámutatni a jogi problémákra, elsősorban a nyelvi jogok, az anyanyelvi oktatáshoz való jog terén. A CEMO és az AGFI közösen fogalmazta meg árnyékjelentését, melyben számos visszásságra hívják fel a figyelmet.


Szigeti Enikő szerint a keretegyezmény 1995-ös aláírása óta Románia hivatalos álláspontja azt támasztja alá, hogy az egyezmény alkalmazása terén nincsenek problémák, de a valóság mást mutat. A CEMO elnöke ezt azzal magyarázza, hogy a “magyar ügyekben a keretegyezmény használata nem egyértelmű”, valamint a marosvásárhelyi iskolák nyelvi tájképe is azt mutatja, hogy a vegyes anyanyelvű oktatási intézmények mindegyike diszkriminálja a magyarokat, de az utcanévtáblák esete is ezt támasztja alá. Szigeti Enikő arra is kitért, hogy a román és magyar lakosság miként használja közösen a tereket különböző rendezvények alkalmával, amelyekből mind arra lehet következtetni, hogy a kisebbségben élő magyar közösségek szegregáltak, a közigazgatási jogban pedig nem alkalmazzák a keretegyezmény előírásait. Hangsúlyozta, hogy a Keretegyezmény Tanácsadói Bizottságának meggyőzése céljából hatásos eszköznek bizonyult a kisebbségi ügyekben folytatott pereken keresztül bemutatni az aktuális problémákat, mert „ezt a nyelvezetet ismeri ez a világ, nemzetközi szinten ezt az eszközt értik, akár sikertelen ítéletek esetében is”.

Bethlendi András kifejtette, az árnyékjelentés kitér arra, hogy a történelem tankönyvek háttérbe szorítanak mindenféle etnikai vagy más kisebbséget, valamint a magyar közösség előnytelen szerepben tűnik fel például az első világháború utáni időszakban, ahol a magyarokat elnyomó nemzetként ábrázolja a tananyag. „A magyar kultúráról nem tanulnak a román diákok ott sem, ahol a magyar közösség többségben van, ez pedig bizalmatlanságot gerjeszt, ha a magyar nyelv megjelenik a nyilvános térben” - tette hozzá az AGFI elnöke.

A CEMO-AGFI árnyékjelentés arra is kitér, hogy a romániai országjelentés valótlanságként állítja, hogy a román diákok olyan történelemkönyvből is tanulhatnak, amely bemutatja a magyar kisebbség történetét, ugyanis ezt a könyvet egy esetben adták ki, viszont a szerző felvásárolta az egészet.

Toró Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács kisebbségjogi szakértői csoportjának képviselője az árnyékjelentés kapcsán azt hangsúlyozta, hibás az az elképzelés, mely szerint politikai szempontból megoldás a kisebbségi helyzetre, ha az azt képviselő szervezet részt vesz az adott ország vezetésében. „Azt mutattuk be, hogy ez egy fontos dolog, de nem jelenti azt, hogy ettől megoldódnak a kisebbséget érintő kérdések. Ki kell mozdítani a nemzetközi szervezeteket ebből az álláspontból. A politikai érdekérvényesítés mellett jogi érdekérvényesítést is kell kezdeményezni, a civil szférának meg kell erősödnie” - mondta Toró Tibor.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS