2017. aug. 17. csütörtökJácint
22°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kanyarójárvány: oltatni kéne, de nem lehet?

Sebők Rácz Tímea 2017. április 06. 10:06, utolsó frissítés: 10:06

Országosan hiánycikk az oltóanyag, miközben a megbetegedések száma nő. Törvény készül, de még nem árulják el, mi lesz benne. Kanyaróhelyzet most.


Lassan az egész világ a romániai kanyarójárványra figyel, az Egészségügyi Világszervezet európai igazgatója is nemrég adott ki figyelmeztetést miatta. Az oltásellenesség is problémát okoz, viszont úgy tűnik, az egészségügyi minisztérium hónapok óta képtelen kezelni az eddig 4025 megbetegedést, ebből 18 halálesetet okozó járványt. Megnéztük, mi a jelenlegi helyzet, mind az oltóanyagok, mind a készülő oltástörvény terén.

Van vakcina, nincs vakcina

A kanyarójárvány tavaly szeptemberi bejelentésekor az akkor Vlad Voiculescu vezette egészségügyi minisztérium rögtön az oltáselleneseket tette felelőssé a járvány kialakulása miatt. Azonban az is világossá vált, hogy míg az oltásellenes hangok valóban felerősödtek, a gócpontok hátrányos helyzetű közösségekben alakultak ki, ahol nem feltétlenül oltásellenesség, hanem szegénység vagy egyéb okok miatt nem oltották be a gyerekeket. Az egyéb okok között pedig az oltóanyag hiánya is szerepelt.

A felháborodott hozzászólásokból és családorvosok nyilatkozataiból kiderült, hogy bár a minisztérium szerint nem volt gond az elmúlt két évben az oltással való ellátással, a gyerekeik mégis hónapok óta nem kapták meg azokat. Akkor itt foglalkoztunk a témával, és most is rákérdeztünk a minisztériumnál arra, hogy mennyi oltóanyag érhető el. A minisztérium válaszaiban kevés konkrétum található, de egyik az, hogy „jelen pillanatban” nincs elegendő MMR vakcina országosan. Közölték azt is, hogy hány oltás elérhető országosan, de azok az adatok már a válasz elküldésének idején elavultak - február végiek - voltak.

Dr. Fehér-Kardos Gabriella kolozsvári családorvos megkeresésünkre szintén azt közölte, hogy februártól ők, a családorvosok nem kaptak MMR oltást. Viszont, mint a napokban értesült, egyes gyógyszertárakban pénzért elérhető a vakcina.

Szerdán azonban kiderült, hogy mennyire súlyos az oltóanyag-hiány: a legtöbb megbetegedést számláló Krassó-Szörény megyében például jelen pillanatban összesen 40 darab vakcina elérhető az Europa FM-nek nyilatkozó Radu Albotă, a megyei közegészségügyi igazgatóság aligazgatója szerint. Azt is mondta, hiába kértek idén oltóanyagot, újraosztással mintegy 300 vakcinát kaptak más megyéktől. Szerdai információk szerint Szatmár, Hunyad, Ilfov, Vrancea, Tulcea, Mehedinţi, Gorj, Botoşani és Argeş megyében is kifogytak a készletek.

A kanyaró által leginkább érintett megyék március 31-i adatok szerint, a Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központ (CNSCBT) oldaláról. Színmagyarázat: sárga - kevesebb, mint 1 eset; rózsaszín - 1-10 eset; piros - 11-99 eset; bordó: több mint 100 eset.


Florian Bodog egészségügyi miniszter szerdán bejelentette, hogy sürgősségi eljárással szereznek be 115 ezer vakcinát. Sorin Grindeanu kormányfő ugyanekkor megjegyezte a miniszternek, hogy az oltáshiány nem újdonság, és "tegye oda az embereit dolgozni".


Törvényi háttér, és ami készül

Annak ellenére, hogy Vlad Voiculescu akkori miniszter hangsúlyozta az oltásellenesek felelősségét, a valamivel később megalkotott oltástörvény-tervezetben nem tették kötelezővé az oltásokat. Ugyanis oltatni törvény szerint jelenleg sem kötelező, bár a hivatalos szóhasználatban is – lásd pl. a minisztérium honlapja – kötelező oltásokat emlegetnek.

Fehér-Kardos Gabriella azt is elmondta a kötelezettséggel kapcsolatban, hogy a romániai Járványtani Intézet előír egy oltási rendet, ami érvényes az egész országra. Ezek az oltások úgymond “kötelezőek”, viszont a törvény sehol nem írja, hogy mi történik abban az esetben, ha a szülők visszautasítják ezt.

A Voiculescu-féle törvényjavaslat is csak azt tartalmazta, hogy a szülőknek kötelező megfelelően tájékozódniuk az oltásokkal kapcsolatban – ez a homályos megfogalmazás nem viszi előrébb az oltásellenesség-ellenes „harcot”, amennyiben tényleg ez lenne a céljuk.

Abból a törvénytervezetből nem lett semmi, Florian Bodog jelenlegi egészségügyi miniszter pedig március elején jelentette be, hogy „körülbelül egy hónap múlva” elkészül az új oltástörvény-tervezet (április 5-ig ez még nem került közvitára).

Arra a kérdésünkre, hogy a készülő törvénytervezet tartalmazni fogja-e a beoltás kötelezettségét, a következő választ kaptuk:

„Az egészségügyi minisztérium különböző területek szakértőivel (járványügyi, mikrobiológiai, fertőző betegségek, gyermekgyógyászat, háziorvos, jogász, valamint más területek) közösen véglegesítette az oltásörvény tervezetét, amely szabályozni fogja az oltásokat Romániában, annak érdekében, hogy az oltások jótékony hatását tudatosítsa a lakosságban és a gyerekeknek megfelelő immunállapotot biztosítson az oltással megelőzhető betegségek esetében. Az oltástörvény célja tudatosítani a lakosságban az oltások hasznosságát és megalkotni a törvényes keretet, amely a jövőben optimális beoltottságot biztosítson országos szinten az összes, az országos oltásprogramban elérhető vakcinák esetében.”

A válaszból nem tűnik ki világosan, hogy szerepelni fog-e a törvény szövegében a kötelező szó, de a megfogalmazások arra engednek következtetni, hogy továbbra sem vezetik ezt be.



Arra a kérdésünkre, hogy amennyiben a törvény továbbra sem írja elő a kötelezettséget, a tanintézmények elutasíthatják-e a be nem oltott gyerekek felvételét, idézték azt az 1995/1955-ös minisztériumi rendeletet, amely értelmében beíratáskor kötelező igazolni a gyerek egészségi állapotát és a beoltottságát. A családorvos azt mondta, tudtával ez minden kolozsvári tanintézményben így is működik - abban az esetben, ha az illető gyerek nincs beoltva, elutasítják. "Itt viszont megint az erről szóló törvény hiányzik, aminek alapján jogosan lehetne elutasítani a nem beoltott gyereket" - mondta még.


Oltásellenesség: celebek és egyház

Minden egyéb, törvényi vagy oltóanyagkészleti hiányosság mellett természetesen nem elhanyagolható az oltásellenes hangok felerősödése. A romániai oltásellenesség legismertebb alakja Olivia Steer, Andi Moisescu tévésztár felesége, aki olyan szinten turnézza körbe az országos tévéadókat a nézeteivel, hogy az Országos Audiovizuális Tanács március elején bírságot is szabott ki miatta az Antena 3 csatornára.

Az ortodox egyház egy fokkal kevésbé nyíltan vállal szerepet az oltásellenes kampányokban: míg a hivatalos kommunikációban, az egyházi vezetők nyilatkozataiban azt állítják, hogy ők nem ellenzik a vakcinákat, a hozzájuk szorosan kötődő civil szervezetek és portálok már nyílt oltásellenes kampányt folytatnak, sokszor a vallás nevében.

"Az én praxisomban ritka az a szülő, aki visszautasítja az oltásokat. Azonban az a tapasztalatom, hogy azok a szülők, akik mégis az oltás ellen döntenek, téves információkkal érvelnek. Ezért tartom fontosnak az egészségügyi nevelést, már kis kortól kezdődően. Sajnos erre nem fordítunk elég figyelmet" - vélte ezzel kapcsolatban Fehér-Kardos Gabriella.

Az oltásellenességgel korábban több cikkben is foglalkoztunk, például itt és itt.


Akiknek oltás sem biztos, hogy jut, nemhogy oltásellenesség

Mivel a kanyarójárvány gócpontjai olyan vidékeken, illetve közösségekben alakultak ki, ahol nem valószínű, hogy tudatosan utasították volna vissza az oltásokat, azt is megkérdeztük a minisztériumtól, hogy milyen kampányokat folytatnak vagy terveznek hátrányos helyzetű zónákban. Válaszukban azt írták, hogy "a járványügyi központ szakértői arra készítették fel és készítik fel folyamatosan a megyei közegészségügyi igazgatóságok szakorvosait, járványügyi szakértőit és nem csak, hogy népszerűsítsék az oltásokat a hátrányos helyzetű közösségek körében az egészségügyi közvetítők és közösségi asszisztensek segítségével, akik azonosítják a be nem oltott gyermekeket, és segítik a hozzáférésüket az egészségügyi szolgáltatásokhoz".

Beoltási kampányok valóban zajlottak, illetve zajlanának, ha nem fogyott volna el az oltóanyag. De hogy konkrétan hogyan jut el azokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rájuk, nem igazán derül ki a hivatalos válaszból.

Összességében a beoltási kampányokkal kapcsolatban a minisztérium azt közölte, hogy március 17-ig a 9-11 hónapos korcsoportban a beoltatlan gyerekek 48,6%-át oltották be, az 1-4 éves korcsoportban 55,5%-ukat. Az 5-9 éves korcsoportban az egyáltalán be nem oltottak 29,1%-át oltották, a részlegesen beoltottaknak pedig 43,6%-a kapta meg a második oltást.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS