2017. szeptember 23. szombatTekla
13°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Válaszolt az RMDSZ a nyelvi jogokat számon kérő civil szervezetnek

Kertész Melinda 2017. április 19. 13:56, utolsó frissítés: 13:56

Elismerik, kétségkívül sok még a tennivaló nyelvi jogaink bővítése és alkalmazása terén, de szerintük összefogásra van szükség, nem egymásra mutogatásra, hiszen az érdekek közösek.


Álláspontban válaszolt az RMDSZ a Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért – Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI) tegnapi közleményére, amelyben a jogászokból álló szervezet félrevezetőnek és károsnak nevezte azt, hogy az RMDSZ a nyelvi jogok bővüléséről beszélt a 95/2006-os és 292/2001-es egészségügyi szolgáltatási törvények módosítása kapcsán, amelyet múlt héten fogadott el a parlament.

A módosítás szerint az egészségügyi és szociális intézmények képesek kell legyenek az anyanyelven történő kiszolgálásra ott, ahol az illető kisebbség számaránya eléri vagy meghaladja az összlakosság 20%-át, vagy legkevesebb 5000 főt számlál.

A magát független, civil jogvédő szervezetként leíró Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI) az egészségügyi szolgáltatásokról szóló törvények módosításának tanulmányozása következtében megállapította, hogy a kezdeményezők valamint a sajtó állításaival ellentétben a módosítás nem keletkeztet új nyelvi jogokat.

Szerintük a közvéleményt tévesen tájékoztatták arról, hogy a törvénymódosítások következtében kötelezővé válna az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményekben a magyar nyelv használata. Közleményükben úgy fogalmaznak: „Az RMDSZ és a sajtó értékelésével ellentétben ezek a törvények nem rendelkeznek a kisebbségekhez tartozó páciensek anyanyelven történő ellátásának biztosításáról, mindössze a kisebbségek nyelvét beszélő szakemberek alkalmazását teszik kötelezővé ezekben az intézményekben”.


Az AGFI szerint a törvények jelenlegi formájának egyetlen magyarul tudó ápoló alkalmazásával is eleget lehet tenni például a kolozsvári gyermekkórházban, így továbbra sem lehet ezekre a jogszabályokra hivatkozva számon kérni, hogy a kolozsvári magyar pácienseket magyarul látták-e el a város kórházaiban, még akkor sem, ha Kolozsváron 50.000 magyar él.

A betegek jogaira vonatkozó 46/2003-as törvény 8. bekezdését említik, amelynek értelmében a román nyelv ismerete hiányában a páciens számára anyanyelvén, egy más, általa ismert nyelven vagy más formában kell rendelkezésére bocsátani az állapotával, ellátásával kapcsolatos információkat. Az AGFI kiemeli, hogy a kisebbségi nyelvi jogok lényege az, hogy a román nyelv ismeretétől függetlenül is használható legyen a magyar nyelv. Az AGFI szerint az egészségügyben ez például azt jelentené, hogy a románul jól beszélő kolozsvári magyarokat igényük szerint magyarul látnák el a kórházakban.

Az AGFI közleménye kapcsán megkeresésünkre Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt mondta, a betegjogi törvény 8. cikkelyének előírásai vonatkozhatnak egy egyszeri esetre, ha például egy külföldi személy kerül romániai kórházba, azonban azokon a településeken, ahol az illető kisebbség jelentős számban él, ott már nem arról van szó, hogy ritkán adódó helyzetekre kell valamilyen megoldást találni, hanem rendszerszintűvé kell tenni az anyanyelven történő kiszolgálást.

Az AGFI közleménye kapcsán az RMDSZ szerdán egy álláspontot bocsátott ki, amely szerint az RMDSZ következetesen kitart a nyelvi jogok alkalmazása és bővítése mellett.

Az RMDSZ álláspontja szerint a törvénymódosítása előírja, hogy az egészségügyi és szociális intézményekben kötelesek lesznek magyar nyelvet ismerő szakszemélyzetet alkalmazni annak érdekében, hogy a magyar anyanyelvű betegeknek lehetősége legyen a teljes körű anyanyelvű asszisztenciára.

A törvénymódosítás módszertanának, vagyis a gyakorlatba ültetési előírásának számos kérdést kell tisztáznia, például azt, hogy hány kisebbség nyelvén beszélő szakszemélyzeti tagot kell alkalmazni az egészségügyi és szociális intézményekben ahhoz, hogy a kisebbségi lakosság számára megfelelő kiszolgálást nyújthassanak folyamatosan és rendszerszinten. Ezeket a módszertani előírásokat az egészségügyi minisztériumnak kell kidolgoznia, de a gyakorlatba ültetési munkába minden bizonnyal bekapcsolódnak az intézményeket fenntartó érintett önkormányzatok és az egészségügyi, szociális, illetve kisebbségi jogi területen tevékenykedő civil partnerek is. A törvénymódosítás lehető legcélravezetőbb alkalmazásának kulcsa tehát a jó gyakorlatok megtalálása lenne, amelyre a törvénymódosítás most megadta a keretet. Korodi egy korábbi, a Transindexnek adott interjújában elmondta, egy nagyon komplex folyamat következik, ami legalább olyan nehéz lesz, mint a módosítás elfogadtatás a parlamentben.

Az RMDSZ álláspontja szerint a minisztériumnak úgy kell kidolgoznia az érintett intézmények működési módszertanát, hogy figyelembe veszi ennek a törvénymódosításnak az előírásait, nevezetesen az anyanyelvet ismerő személyzet alkalmazására vonatkozó előírásokat. Ez a kötelezettség szerepel expressis verbis a törvény szövegében.

„Míg a kolozsvári független jogvédő szervezet által hivatkozott 46/2003-as törvény 8. cikkelye csak azt írja elő, hogy az információkat, amennyiben a páciens nem tud románul, anyanyelvén kell tudomására hozni, addig ez a törvénymódosítás a magyar nyelvet ismerő személyzet alkalmazásán keresztül lehetőséget biztosít egy teljes körű anyanyelvű kommunikációra a kórház személyzete és a páciens között, ilyen értelemben bővül az anyanyelv használatának a lehetősége.

Egy teljesen új lehetőséget nyit mindazon hátrányos helyzetű rászorulóknak, akik a kiszolgáltatottságuk miatt szociális szolgáltatásokat vesznek igénybe. Ezen módosításokkal például az öregotthonokban, a gyerekotthonokban, vagy akár a szociális munkások által biztosított szolgáltatások alkalmával is anyanyelvünkön igényelhetjük a szolgáltatást az állami intézményekben. Ezért fontos a módszertan kidolgozásakor figyelemmel kísérni a megszerzett jogainknak az életbe ültetését, amely akár előírhatja a szakszemélyzet felkészítését nyelvtanfolyamok szervezése által” - áll az RMDSZ levelében.

Elismerik, kétségkívül sok még a tennivaló nyelvi jogaink bővítése és alkalmazása terén, de szerintük most is összefogásra van szükség, nem pedig egymásra mutogatásra, hiszen az érdekek közösek. El kell érni azt, hogy a kisebbségeket megillető jogokat maradéktalanul alkalmazzák, hogy a magyar közösség méltósággal élhessen Romániában.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS