2017. május 30. keddJanka, Zsanett
17°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Új mottója lesz az RMDSZ-nek, amit Wesselényitől kölcsönzött

Kertész Melinda 2017. április 21. 15:16, utolsó frissítés: 2017. április 24. 19:43

Nem hátrálunk meg! mottóval folytatja az RMDSZ a munkát a következő években, amely a Szilágyságból, a zilahi kongresszuson indul.


Elkezdte a zilahi kongresszust előkészítő Szövetségi Képviselők Tanácsának ülését az RMDSZ. Kelemen Hunor politikai beszámolójában elmondta, el kell dönteni, milyen pályán mozog majd az RMDSZ a következő két évben. Fontosnak tartja azt, hogy különböző régiókba tudják elvinni a kongresszust, mert ez egy odafordulást, párbeszédkészséget is magában rejt.

A jogállamiság kérdése, a hatalmi ágak szétválasztása

Kelemen a politikai beszámolójában áttért az aktuálpolitikai helyzet értékelésére. Nagy reményeket fűztek ahhoz, hogy rövid idő alatt megtörténhet a hatalmi ágak szétválasztása és Romániának a jogállamiság útján való elindítása. Sokszor elhangzott már az RMDSZ részéről az, hogy az erőszakszervezetek, bűnüldözés összefonódik, politikai leszámolásra használják őket, ugyanakkor kisebbségjogok terén nem volt előrelépés - mutatott rá. Az RMDSZ több javaslatot is tett arra, hogy ebből a helyzetből kilábaljon Románia. A törvénytervezeteket azonban a parlament nem tárgyalta meg; de nem áll meg az RMDSZ itt: további tervezeteket nyújt be, mert a btk.-t, a perrendtartási törvénykönyvet módosítani kell az Alkotmánybíróság döntéseinek értelmében.


Az egészségügyben történő kisebbségi személyzet alkalmazása kapcsán elmondta, ennek a törvénynek az volt az érdekessége, hogy a parlamenti pártok mindannyian támogatták. Nehezen lehet azonban megérteni, megmagyarázni azt a pálfordulást, hogy a támogatástól eljutottak oda, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult a PMP, a PNL és az USR. Ez Traian Basescu részéről indult, aki földbe döngölte a pártjának képviselőházi frakcióját, amely megszavazta ezt a törvénymódosítási tervezetet - mondta Kelemen. Tehát a PMP indította az alkotmánybírósági feljelentést, és Raluca Turcan megfedte a pártját, amiért nem előzték meg ebben a PMP-t. „Fontos tanulság: az egyetlen szövetségesünk az erdélyi magyarság” - mondta Kelemen Hunor. Elmondta, a PNL-nek korábban is voltak ellenséges megnyilvánulásai, azonban emlékezete szerint a PNL kisebbségügyi kérdésben még sosem fordult Alkotmánybírósághoz.


Biró Rozália SZKT-elnök

A szövetségi elnök beszámolt róla: elkészítették a 215-ös, helyi közigazgatásra vonatkozó törvény nyelvi jogokra vonatkozó módosítását, amelynek a lényege a küszöb csökkentése. Fontos része a számonkérhetőség és a szankciók, hiszen a törvény nem betartásának kell legyen következménye.

Az elmúlt időszak munkája beérni látszik kelemen szerint: az amerikai külügyminisztérium országjelentésében felsorolja a magyar közösséget ért jogsértéseket, amelyekről Kelemen és delegációja elmondott amerikai látogatásakor. Az amerikai külügyminisztérium odafigyel ezekre a jogsértésekre és nyomást tud gyakorolni Romániára ezeknek a jogsértéseknek a felszámolása érdekében.

A Minority SafePack kapcsán elmondta, Románia a volt kommunista államok egyike, ahol a kisebbségi jogokat nem rendezték. Nem elfogadható a kétsebességes Európa a kisebbségi jogok tekintetében sem - jegyezte meg. Kelemen szerint a következetes munka és a partnerek megkeresése révén sikerült elérni azt az eredményt, hogy az EB zöld utat adott a Minority SafePack kapcsán az aláírásgyűjtésre. Erdélyben 200 ezer aláírás összegyűjtését tűzte ki célul az RMDSZ - jelentette be. A folyamat vége egy európai normarendszer, amely kötelező érvényű lesz az összes tagállam számára.

Kelemen Hunor szövetségi elnök

A marosvásárhelyi katolikus iskola ügye ismét napirenden volt a szövetségi elnök beszédében. Szerinte mindenki fél, a szülők ügyészségi kivizsgálása során, olyan kérdéseket tesznek fel, hogy milyen vallású, és ha nem katolikus, akkor miért jár a gyerek katolikus iskolába. Kelemen elmondta, nem szabadna elfogadni azt, hogy bírósági ítélet hiányában a megszűnés szélére sodorják az iskolát.

Az RMDSZ programjában várható változásokról is beszélt az elnök; az egyik változtatás, hogy elköteleződnek a női képviselet megerősítése mellett mind a választott, mind a belső testületekben. Kelemen felkérte az SZKT-tagokat, szavazatukkal erősítsék meg az önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök, Horváth Anna kinevezését.

Porcsalmi Bálint

Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök a 13. RMDSZ Kongresszus kapcsán elmondta, Wesselényi szavaira építi az RMDSZ a következő időszak munkáját: Nem hátrálunk meg lesz a jelmondat. A Kongresszus programját is ismertette.

A politikai vita során Csép Andrea a Nőszervezet a nők elleni erőszak elleni kampányáról beszélt. A képviselő szerint ez társadalmunk egyik legégetőbb, és mégis leginkább másodlagosnak tekintett problémája. „Ha már azt szokták mondani a nőknek, hogy a fakanál és a seprű mellett van a helyük, akkor hölgyek, legalább hajtsuk végre rendesen a dolgokat: ideje nagytakarítást tartani, és nem a szőnyeg alá söpörni a problémát!” – mondta,ugyanakkor figyelmeztetve: a nők elleni erőszak visszaszorítása nemcsak a nők ügye, hanem a teljes társadalomé. Legyetek igazi férfiak, és álljatok oda az ügy mellé! – kérte fel férfi kollégáit.

Oláh Emese

Oláh Emese kolozsvári alpolgármester a táblaügy részleteit ismertette. Beszédéből kiderült: a város négy bejárata közül a kisbácsi esetében még nem született meg az urbanisztikai engedély, de reméli, hogy a polgármester által ígért egy-másfél hónapos határidőn belül helyükre kerülnek a táblák, és sokáig ott fognak majd állni.

Péter Ferenc a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyéről beszélt. Elmondta: mindent megpróbáltak, tüntettek, imádkoztak, újabb és újabb tanácsi határozatokat nyújtottak be, mindenkivel egyeztettek, de úgy tűnik, valakik nem akarnak megoldást találni. Még ha kilátástalan is a helyzet pillanatnyilag, kiállunk a szülők, gyerekek, pedagógusok mellett, a végsőkig, amíg megoldás születik – mondta el a Maros megyei tanács elnöke. Szerinte létezik egy lehetőség, amelyről jelenleg Bukarestben tárgyalnak, ugyanis az oktatási törvény lehetővé teszi, hogy különleges helyzetben a miniszter intézkedjen, márpedig ez különleges helyzetnek számít.

Péter Ferenc

Markó Béla az egészségügyi törvény módosítását ért utólagos támadásokról beszélt. Szerinte az, hogy Traian Băsescu kezdeményezésére több frakció is az Alkotmánybírósághoz fordult, több dologra is rávilágít. Például arra, hogy hibás az a meglátás, hogy a romániai politikai életben nekünk lennének örökös ellenségeink és örökös barátaink. Másrészt szerint ezzel a gesztussal ők maguk hívták fel a figyelmet arra, hogy ez a törvénymódosítás hosszú távra mérföldkőnek számíthat. Harmadrészt pedig figyelmeztetés a saját közösségünk számára is, mivel rámutat, hogy lehetnek ugyan maximális elvárásaink és követeléseink, de nehezen lehet érvényesíteni őket.

Markó Béla


Az SZKT-n az alapszabályzat-módosítást is előkészítették. A Nőszervezet több javaslatot is megfogalmazott és benyújtott az Alapszabályzat-módosító bizottsághoz. Az egyik módosítás például kötelezővé tenné azt, hogy a Nőszervezet képviselői az RMDSZ helyi, megyei és országos testületeiben képviseletet nyerjenek. Tehát a megyei, területi választmányokban, a kongresszusi testületben, az SZKT-ban, Megyei vagy Területi Képviselők Tanácsában, helyi választmányokban a Nőszervezet és fiatalok kötelező módon képviseltetve vannak. A helyi küldöttek tanácsának legkevesebb minden harmadik választmányi tagja nő kell legyen. A városi és községi közgyűlések összetételére ugyanez a szabály lesz érvényes. A gazdasági fejezetben a Nőszervezet a nők munkapiaci jelenlétének elősegítésére és a nők és férfiak bére közötti szakadék csökkentésére tett javaslatot.

Hegedüs Csilla és Márton Árpád az RMDSZ alapszabályzat-módosító javaslatainak vitáján

Az SZKT elsöprő többséggel fogadta el Kelemen Hunor javaslatát: Horváth Anna hivatalosan is az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke lett.

Horváth Anna




ItthonRSS