2017. november 19. vasárnapErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A Brexittől függetlenül egyre többen költöznek Angliába

Ambrus István 2017. május 03. 12:13, utolsó frissítés: 12:13

Újabb csúcsot ért el a múlt év végén az Angliába emigrált román és bolgár állampolgárok száma. Mi lesz velük június 8. után?


Az Egyesült Királyságban 340 ezer román és bolgár állampolgár dolgozik a Brit Nemzeti Statisztikai Hivatal nyilvántartása szerint. Ezek az adatok egyértelműen mutatják, hogy jelenleg a román munkavállalók fontosak az angol munkaerőpiacon.

A kérdés az, hogy mi történik a bevándorlás szigorításával, ha vele együtt a munkavállalási feltételek is megváltoznak. Anglia 2014-ben nyitotta meg a munkaerőpiacát a romániai munkavállalók előtt, ugyanis a 2007-es csatlakozáskor lehetőségében állt 7 évre felfüggesztenie ezt a lépést. Azóta folyamatosan növekszik az Angliába költöző romániaiak száma, 2016 végén pedig újabb csúcsot ért el. Az Európai Unió többi országában Angliához képest csökkent a Romániából kivándoroltak száma.

A brit statisztikai adatok alapján a múlt év végén a román és bolgár munkavállalók száma elérte a 305 ezret. 2015-ben ez a szám 215 ezer volt, amihez viszonyítva a jelenlegi 41,9%-os növekedés. A Brit Nemzeti Statisztikai Hivatal, az Európai Unióhoz 2007-ben csatlakozott Bulgáriát és Romániát A2-es besorolásban tartja számon. Ennek alapján az derül ki, hogy a szigetországban élő román és bolgár állampolgárok életkora 16-64 év közötti, amelynek 84%-a aktív munkavállaló, 13 ezer személy nem dolgozik, tízezer személy valamilyen oktatási intézményben tanulmányokat folytat, 35 ezer állampolgár pedig inaktív.

A romániai és bolgár vendégmunkások elsősorban a szolgáltatási szektorban helyezkednek el, a vendéglőkben vagy hotelekben dolgozók aránya 23%, az építőiparban 20%, a gazdasági szektorban 15%, közalkalmazottként, egészségügyben és oktatásban 14%, szállítási szektorban pedig az emberek 12%-a tevékenykedik.


A végzettségek arányát tekintve a bolgár és romániai munkavállalók 50%-a a képzettségének megfelelő munkát végez, 37% túlképzettnek, 13% pedig alulképzettnek számít. Anglia az unióból való kilépés “valós politikai tárgyalásait” június 8. után kezdi el, az előrehozott brit választásokat követően, addig mindenképp bizonytalan a külföldi munkavállalók sorsa. Theresa May brit kormányfő több alkalommal hangoztatta, hogy ameddig a Brexit kapcsán folyó tárgyalások mentén nem tisztázódik az EU más országaiban élő brit állampolgárok helyzete, addig ő sem garantál a szigetországban élő vendégmunkásokért hosszú távon.

Az Európai Unión kívüli állampolgárok számára a munkavállalási vízum kötelező, amelyből jelenleg 20.700 van érvényben. A ilyen módon engedélyhez kötött munkavállalási megszerzése nagyon körülményes, pontrendszer alapján működik, amelyet 2008-ban vezettek be. Azzal számos brit politikus egyetért, hogy a EU-ból való kilépés után ez a rendszer kevésbé lesz életképes a bürokratikus eljárások és a lassúság miatt. Az elképzelések szerint olyan kvóta alapú rendszert kellene bevezetni, amelyben a foglalkoztatási szektor alapján megszabnák, hogy hány külföldi munkást lehessen alkalmazni.

Ezek alapján pedig egy fontossági sorrendet is felállítanának az olyan iparágak vagy szolgáltatások területén, ahol a legnagyobb szükség van munkaerőre. Ha ilyen típusú rendszer bevezetésén gondolkodnak a britek, akkor nagy valószínűséggel gondolnak arra is, hogy az uniós állampolgárokat valamilyen előnyben részesítsék. Kérdés továbbá az is, hogy gazdaságilag mennyire veti vissza az országot az EU-ból való kilépés, ennek nyomán pedig mennyire csökken a munkaerő iránti kereslet. Az angol font a brexites népszavazás óta gyengült, ami ugyancsak szempont lehet hosszú távon egy külföldi munkavállalónak.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS