2019. november 18. hétfőJenő
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Active Watch: tavaly sem mentesültek a romániai magyarok a szólásszabadság-korlátozástól

Kertész Melinda Kertész Melinda 2017. május 03. 20:22, utolsó frissítés: 2017. május 04. 18:59

2016-2017-ben is volt rá példa, hogy az alkotmány első bekezdése nevében próbálták korlátozni a magyar közösség szabad véleménynyilvánításhoz való jogát.


Május 3-án, a szabad sajtó napján mutatta be a romániai sajtó- és szólásszabadság helyzetéről szóló éves jelentését az Active Watch sajtófigyelő szervezet. A 100 oldalas jelentés egyik, három oldalas fejezete a romániai magyar sajtóra is kitér. A jelentés szerint 2016-2017-ben is volt rá példa, hogy az alkotmány Románia egységességéről és oszthatatlanságáról szóló első paragrafusa nevében próbálták korlátozni a magyar közösség szabad véleménynyilvánításhoz való jogát.

Noha a vizsgált periódusban nem volt explicit próbálkozás arra, hogy a székelyföldi autonómiatüntetéseket megakadályozzák, megpróbálnák büntetni a magyar közösség szimbólumainak és zászlóinak köztéren való használatát és a magyar közösség jogaiért küzdő aktivistákat próbáltak megfélemlíteni a román hatóságok. A magyar nemzeti és regionális szimbólumhasználat ellen – főként Erdély megyéiben – közigazgatási eszközökkel kíséreltek meg fellépni. Emellett, ahogy az eddigi években, a vizsgált periódusban is benyújtottak a parlamentben a magyar közösség ellen irányuló törvénytervezeteket. Az Active Watch jelentése utal az Egyesült Államok külügyminisztériumának országjelentésére is, amely szerint a román hatóságok visszaéléseket követtek el a romániai magyar közösség kárára.

Tavaly, március 10-én, Marosvásárhelyen, a Székely Szabadság Napján a csendőrség 84, autonómiáért tüntető személyt bírságolt meg. A Székely Vértanúk Emlékművénél zajló megemlékezésre és felvonulásra a szervező már egy évvel korábban jelezte az önkormányzatnak az esemény megszervezésére vonatkozó szándékát, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal mégis megtiltotta a felvonulást. Az eseményt szervező Siculitas Egyesület bíróságon támadta meg a polgármesteri hivatal döntését, és alapfokon meg is nyerte a pert. Azonban Dorin Florea polgármester megtámadta a döntést, arra hivatkozva, hogy nem akarja azt, hogy a város egy harctér vagy politikai pofozkodás helyszíne legyen. Lucian Goga Maros megye prefektusa pedig úgy nyilatkozott, hogy tilos megszervezni a felvonulást, hiszen nincs végleges bírósági határozat.

A tiltás ellenére a felvonulást megszervezték, amely Ciprian Călușeru, a csendőrség szóvivője szerint is békésen zajlott. Ennek ellenére a Maros megyei csendőrség 70 800 lej összértékű, soha nem látott mennyiségű, 84 bírságot küldött ki olyan személyeknek, akiket videofelvételek alapján azonosított be. A megbírságolt személyek egy része a bírósághoz fordult.


Korlátozások, bírságok és megfélemlítési kísérletek tárgya volt a nemzeti és regionális szimbólumok használata

Miután az elmúlt években tiltották a székely zászló használatát, többek között a magánterületen is, reklámanyagnak minősítve azt, 2016-ban Tőkés László európai parlamenti képviselő esetében is ezt a döntést hozta a Bihar Megyei Törvényszék. A döntés szerint az EP-képviselő nagyváradi irodájára kifüggesztett partiumi zászló is reklámanyag, amely csak az helyi önkormányzat engedélyével függeszthető ki.

Egy másik zászlós ügyben a Kolozs megyei csendőrség idén, a kolozsvári március 15-i ünnepségen lépett fel. Ezúttal Erdély zászlójának használatát nehezményezték a hatóságok és 1500 lejes bírsággal sújtották az ünnepségen résztvevő személyeket, akiknél ezek a zászlók voltak. Az intézkedés az ünnepség szervező RMDSZ és a csendőrség képviselői között nézeteltéréshez vezetett, mert utóbbiak azt mondták a megbírságolt személyeknek, hogy a zászlók eltávolítását a szervezők kérésére kezdeményezték. Az RMDSZ képviselői azonban azt nyilatkozták, hogy az ünnepség megszervezése előtti egyeztetésen a csendőrség megpróbálta megfélemlíteni őket: a csendőrök azt mondták a szervezőknek, hogy felelősséget kell vállalniuk minden esetleges törvényszegésért, ami az ünnepségen történne.

A szervezőknek azt is mondták, hogy Erdély zászlója alkalmas a gyűlöletkeltésre és a diszkriminációra, és 1918 előtti szimbólum lévén nem jelképezi a jelenlegi többségi nemzetet, így tilos a használata. Megtoldották azzal is, hogy amennyiben észlelik ennek a zászlónak a használatát, a szervezőknek kötelességük ezt jelezni a csendőrségnek. A csendőrség a történtek után egy közleményben azt írta, hogy olyan személyeket bírságoltak meg, akik a szervezők kérésére sem vonták be a 1918 előtt használt Erdély-zászlót, a március 15-i eseményt megelőző, szervezőkkel folytatott beszélgetést nem említették.

2016 októberében is történt egy további, zászlóval kapcsolatos incidens, ezúttal egy kissé szokatlan helyszínen, Tărgovişten, ahol Magyarország zászlója miatt bírságoltak a hatóságok. A bírságot egy amerikai, de magyar származású előadókból álló cirkusztársulat kapta, amely az Egyesült Államok zászlaja mellett a magyar zászlót is kifüggesztette. A helyi sajtó beszámolója szerint a Dâmbovița Megyei Prefektúra 2500 lejes bírságot rótt ki azok után, hogy több helyi lakos is jelentette a zászló kihelyezését a 112 sürgősségi segélyhívó számon.

A hatóságok fellépéséhez egy újságcikk is hozzájárult, ennek címe így hangzott: „DACOLÁS: A Târgovişte-re érkező cirkusz Magyarország zászlóját függesztette ki a város központjába. Az Adevărul napilapnak nyilatkozó Antonel Jîjîie Dâmbovița megyei prefektus az mondta, csak hivatalos események esetében tehető ki más ország zászlója.

„A cirkuszsátor felállítása előtt kitették az Egyesült Államok és Magyarország zászlóját. Romániában csak a mi zászlónk használható. Én a helyszínre mentem és beszéltem a parkolót kiadó személlyel és a cirkusz vezetőjével, aki úgy tett, mintha nem tudna erről semmit” - mondta a prefektus, és hozzátette, hogy értékeli, amiért a zászlókat bevonták, éppen ezért a minimális büntetést rója ki, vagyis 2500 lejt a maximális 5000 lej helyett.

Az Active Watch jelentése a Musai-Muszáj civil kezdeményezőcsoport akciójának ellehetetlenítését célzó esetet is tartalmazza. A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal ugyanis annak ellenére próbálta megakadályozni, hogy egy többnyelvű (román-magyar-német) helységnévtábla kihelyezéséért kampányoló projektet megvalósítsanak a civilek, hogy megnyertek egy erre a célra kiírt pályázatot, amelynek az anyagi fedezetét a polgármesteri hivatal biztosította volna. A pályázat közönségszavazat alapján nyert, a város lakói szavazhattak a projektre, amelynek a lényege a többnyelvűség népszerűsítése volt. A civilek a közszállítási eszközökben helyeztek volna el többnyelvű helységnévtábla-feliratokat.

A közszállítási vállalat nem akarta engedélyezni a buszokban a feliratok kihelyezését, arra hivatkozva, hogy ezek üzenete politikai töltetű. Emellett a közszállítási vállalat illetékese verbálisan bántalmazta a Musai-Muszáj képviselőjét. Emil Boc polgármester pedig azt nyilatkozta, hogy a közszállítási vállalat illetékesei helyesen cselekedtek, amikor azt kérték, hogy a polgármesteri hivatal nézzen utána annak, hogy a civilek rendelkeznek-e minden szükséges engedéllyel a projekt lebonyolításához. Néhány nappal később a polgármesteri hivatal szóvivője azt nyilatkozta, hogy nem lehet lebonyolítani a kampányt, mert annak üzenete egy bírósági eljárás alatti ügyre vonatkozik. A Musai-Muszáj ennek a döntésnek a hallatán visszaadta a pénzt a polgármesteri hivatalnak és egyéb forrásokból bonyolította le a kampányt.

Tőkés László állami kitüntetése visszavonásának körülményeiről is beszámol az Active Watch. Klaus Johannis államfő 2016 márciusában vonta vissza a Románia Csillaga kitüntetést az EP-képviselőtől, döntése alapját a politikus egy magyarról románra tévesen fordított nyilatkozata képezte. Tőkés a kitüntetést az 1989-es romániai forradalom kitörésében játszott szerepéért kapta. A kitüntetés visszavonását Corina Cretu EP-képviselő kezdeményezte 2013-ban, arra hivatkozva, hogy Tőkés nem tartja tiszteletben az alkotmány első bekezdését. A kitüntetés visszavonását Cretu egyébként azért kezdeményezte, mert Tőkés azt nyilatkozta, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi státust Erdély felett. Az Active Watch Szilágyi N. Sándor nyelvész magyarázatára hivatkozva írja, hogy a román fordítás nem tükrözte Tőkés mondanivalóját. A védhatalmi státusz kifejezést “protektorátusként” fordították, miközben Tőkés mondanivalója a kisebbségi jogok védelmére való odafigyelésre vonatkozott.


Az Active Watch következtetései:

Akárcsak a korábbi években a hatóságok megkísérelték – egyes esetekben eredményesen – korlátozni a magyar kisebbség szólásszabadságának jogát. A magyar kisebbség továbbra is ki van téve a hatóságok általi diszkriminációnak és a megfélemlítésnek. A magyar kisebbség nyelvi jogokért és területi autonómiáért való küzdelmét továbbra is megbélyegzi mind a román sajtó, mind az állam hatóságai. Ennek az attitűdnek a következményeként születnek olyan törvénytervezetek, amelyek a téma megtárgyalását ellehetetlenítik. A törvényeknek sokszor rosszhiszeműen szereznek érvényt a hatóságok, ami a regionális és kisebbségi szimbólumok használata korlátozását vonja maga után. A közvélemény és a politikai döntéshozók nem ismerik a kisebbségi jogokat és az idevágó nemzetközi rendelkezéseket.

Az Active Watch néhány pontban megfogalmazta tanácsait a hatóságok és a román sajtó számára. Előbbieknek azt javasolja, hogy tartsák be az Európai Bizottság javaslatait, amelyeket a rasszizmus és intolerancia kérdéskörében készült romániai országjelentésében megfogalmazott. Az EB többek között azt javasolta, hogy a román hatóságok gondolják újra a nemzeti és regionális szimbólumok használatára vonatkozó törvényt az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében. Az Active Watch tovább azt javasolja a hatóságoknak, hogy az interetnikus feszültség elhárításáért tárgyaljon a magyar kisebbséggel annak problémái feltérképezése és a közös megoldások megtalálása érdekében.

Egy olyan légkör megteremtésére sarkalja a médiafigyelő ügynökség a román hatóságokat, amelyben a magyar kisebbségnek lehetősége van igényeit kifejezni, a politikai törekvéseket is beleértve. A román és magyar közösségek közötti konfliktusok elkerülése érdekében azt tanácsolják, hogy szervezzenek a multikulturalitást, a toleranciát és a sokszínűséget népszerűsítő programokat.

A román sajtót is ellátják néhány tanáccsal, többek között azzal, hogy a magyarokat érintő cikkeik megírása előtt tájékozódjanak magyar kollégáknál, kérdezzenek meg egy magyar embert, és ellenőrizzék a magyar közösséggel kapcsolatos információkat, még akkor is, ha azokat a hatóságok közlik. Amennyiben magyar nyelven megfogalmazott nyilatkozatokról írnak, kérjék el az eredeti nyilatkozatot is, és ezt egy független fordítóval fordíttassák le, a részinformációk közlésének elkerülése érdekében.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS