2019. szeptember 22. vasárnapMóric
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kelemen Hunor a magyar oktatásról: a tűzoltást a tudatos tervezésnek kell felváltania

szerk. 2017. május 12. 18:42, utolsó frissítés: 2017. május 15. 12:22

Szakmai fórumokkal kezdődött az RMDSZ Zilahi Kongresszusa. A szövetségi elnök szerint a demográfiai adatok alakulását tudomásul kell venni, és ennek függvényében tervezni az iskolahálózatot.


Szakmai fórumokkal kezdődött pénteken az RMDSZ Zilahi Kongresszusa. A Szilágy megyei művelődési központban zajló eseményen számvételt készítettek a magyar kisebbségi oktatás problémáiról, kihívásairól.

Kovács Ildikó főtanfelügyelő-helyettes és Seres Dénes a szilágysági RMDSZ elnöke házigazda minőségében köszöntötte a jelenlévőket. Seres elmondta, megpróbálták a Szilágy megyei oktatási rendszert működőképessé tenni, részben ez sikerült is, alig kellett iskolákat, osztályokat bezárni.

Seres DénesSeres Dénes

Az oktatási fórumon Kelemen Hunor RMDSZ-elnök intézett beszédet a megye magyar pedagógusainak. Az oktatás nemcsak 27 esztendeje prioritás, hiszen igazából mindig is az volt: az erdélyi tudományosság, oktatás évszázadokkal ezelőtt is híres volt. Most azonban új kihívással szembesül az oktatási rendszer, a hangsúlyt a versenyképes, és minőségi oktatásra kell fektetni. Eddig is minőségi volt a magyar oktatás, azonban gyorsan változik a világ, amihez tudni kell alkalmazkodni, felzárkózni, mondta.

"Készül egy új oktatási reform, amiről keveset tudunk, de az biztos, hogy nem szabad olyan verziót elfogadni, ami az eddigi oktatási jogokat csorbítaná" - jelentette ki a szövetségi elnök.


A tankönyvek kapcsán kitért a román tankönyvekre, és hangsúlyozta, második nyelvként kell tanítani a román nyelvet. Az elemista tankönyvek elkészültek,
de még megoldatlan az 5-8 osztályos diákok számára készülő tankönyvek problémája. Éppen ezért az RMDSZ a Romániai Magyar Pedagógusszövetséggel együttműködésben ösztöndíjat hirdet június folyamán, hogy a gimnazista osztályok számára is elkészüljenek a román tankönyvek.

A tankönyvek megírása nem oldja meg a problémát, mert ezeket a tankönyveket el kell fogadnia a szakminisztériumnak, és a könyvek nyomtatására vonatkozó licitnek is le kell zajlania. A tankönyvek puszta léte sem elegendő, mert ha sajátos tankönyv alapján tanulják a diákok a román nyelvet, a kiértékelés is más szempontok szerint kell működjön.

Kelemen HunorKelemen Hunor

"Le kell szokni a tűzoltásról, ezt a tudatos tervezésnek kell felváltania és a piacképes tudásnak kell előtérbe kerülnie. Tudnunk kell azt, hogy hány gyerek van, hány osztályt, iskolát tudunk működtetni, mert a demográfiai mutatók alapján előrevetíthető az, hogy nem fogjuk tudni a jelenlegi hálózatot fenntartani. Az oktatásszervezés egy tervező munka alapján kell, hogy történjen, amint eddig is történt, a pedagógusok, a szakmabeliek bevonásával" - mondta Kelemen.

Arról is beszélt, hogy sokszor az iskolák az országos RMDSZ vezetéstől várja a megoldást a helyi ügyeikre, példaként említette a Kolozsvárt, ahol a magyar líceumok nem tudtak megegyezni, hogy a megcsappant diáklétszám miatt ki mond le egy osztályáról. Arra buzdította a pedagógusokat, hogy helyi szinten próbálják megoldani a problémákat, mert ők ismerik a legjobban a helyi igényeket és szempontokat.

Király András kisebbségi oktatási államtitkár elmondta, a Kongresszus jelmondata a "Nem hátrálunk meg!", ami egy őszinte párbeszédet vetít előre. Ő is őszintén szeretne beszélni arról, hogy mi az, amit sikerült elérni az utóbbi években a magyar oktatás területén, és mi az, amit nem.

Felidézte, 2011-ben megszületett az oktatási törvény, amely az RMDSZ szerint nagyon jó, de gond van a módszertanokkal, amelyek miatt az oktatás reformfolyamatok nem tudtak végbemenni. A mostani 4. osztályosok az első generáció, amely haszonélvezője ennek a törvénynek, ők már speciális tankönyvek alapján tanulják a román nyelvet. A másik gond az, hogy a kisebbségi oktatás nem élvezte azt a pozitív diszkriminációt, amelyben a magyar diákoknak részesülniük kellett volna.

A tankönyvek megíratása kapcsán gondot jelent az, hogy a tankönyvírónak kell legyen egy kiadója, pedig az lenne a logikus folyamat, ha a tankönyvek megíródnának, majd a legjobb kiválasztása után születne meg a döntés a kiadót illetően.

További nagy probléma, hogy az elemi oktatásban hiányoznak a lefordított tankönyvek. Kibújnak a kiadók a feladat alól pénzhiányra hivatkozva. Reméli, hogy ebben az időszakban az 1-4-s tankönyv-fordítások meg fognak valósulni. Szeretné, ha az 1-4 osztályban a zenei oktatásban is lennének a magyar zenei anyanyelvet oktató tankönyvek.

Király AndrásKirály András

Elmondta, a létszám egy állandó kérdés. A tanügyi törvénybe bevitték a minimális, középarányos és maximális létszámot az óvodai csoportok, és iskolai osztályok esetében. A középarányos számolás esetében a magyar osztályok és csoportok hátrányos helyzetbe kerülnek.

2017-2018-ban elkészül az új tanügyi törvény tervezete. A legfontosabb dolga a magyar törvényhozóknak az lesz, hogy megnézzék, mi működött jól a tanügyi törvényben és mi az, ami javításra szorul.

Király szerint Szilágy megye beleillik az országos átlagba, vannak létszám alatti osztályok, vannak olyanok is, amelyek szimultán oktatási rendszerben működnek. Van egy jelentős diákveszteség, ebben a kérdésben itt is és országosan is előre kell lépni.

Szabó Ödön, a képviselőház oktatási szakbizottságának alelnöke három problémáról beszélt: román nyelv oktatásáról, a finanszírozásról, és a humán erőforrásról. Elöljáróban megjegyezte: ami náluk a szakbizottságban történik, az inkább jelzésértékű, ugyanis oktatási kérdésekben a szenátus a döntő ház.

A jelenleg érvényben lévő tanügyi törvény legstabilabb része a kisebbségi rész, ez az egyedüli fejezet, amelyhez nem nyúltak hozzá, nem módosítottak – hívta fel a figyelmet. A fekete leves, hogy a minisztérium alkalmazza-e, amit a törvényben a politikum leírt, és itt már nem olyan jó az eredmény – tette gyorsan hozzá.

Példaként a kisebbségi pedagógusképző központot említette, amelynek létrehozásáról hét éve rendelkezik a törvény, de a magyar pedagógusképző központ, amelynek Nagyváradon kellene lennie, még mindig nem jött létre. A német kisebbségnek eközben már van ilyen központja, igaz, azt államközi megállapodás eredményeként hozták létre.

Szabó ÖdönSzabó Ödön

A román nyelv oktatásával kapcsolatban úgy vélekedett, a jelenlgi törvénykezés megfelelő, előírja, hogy sajátos tanterv alapján kell oktatni a román nyelvet a kisebbségi oktatásban résztvevőknek. Csakhogy itt is van egy bökkenő, ugyanis a nyolcadik, illetve a tizenkettedik osztály végén a mérések – azaz a kisérettségi és az érettségi – egységesek. Azaz a magyar diákoknak ugyanabból a tananyagból, ugyanazt a szintet teljesítve kell vizsgázniuk. Mint a románoknak.

A jó hír az, hogy a képviselőház megszavazta, hogy a mérések is a saját tantervek alapján készüljenek – közölte az RMDSZ-es képviselő. Ez azt fogja jelenteni, hogy a magyar gyerekek számára román nyelvből és irodalomból más tételekből kell vizsgázni. Ezt egy-két héten belül kipipálhatjuk ezt az ígéreteink közül, ha a szenátus is elfogadja jelentette be. Hozzátette: azt is el kell érniük majd, hogy ez az új tanügyi törvénybe is kerüljön át.

A finanszírozásra áttérve a fejkvótarendszer újragondolásának szükségességére hívta fel a figyelmet. Szerinte ez a normatív finanszírozási rendszer soha nem működött úgy, ahogy a törvény előírta: soha nem zárt be iskola azért, mert a fejkvóta nem volt elég a pedagógusok fizetésére, és a pluszpénzt sem hagyták ott soha az intézménynél.

Bihar megyében a legjobb iskolánkban, az Ady Endre Líceumban, bár nagyon erős iskola, nem elég a fejkvóta, a bértábla miatt, ugyanis itt magas bérezésű, első fokozattal rendelkező, régóta a tanügyben dolgozó pedagógusok tanítanak. Nem biztos, hogy ezt a rendszert tovább kell erőltetni - vélekedett. Egyik lehetséges megoldásként a szorzók módosítását nevezte meg – nagyobb kisebbségi szorzót, vagy a nyelvi szigetek számára speciális szorzó bevezetését nevezte meg –, de ha ez nem lehetséges, akkor az egész rendszer újragondolása szükséges szerinte, ugyanis a bérezés, a költségek nagyobb arányban nőttek, mint a fejkvóta, és egyre nagyobb a szorítás.

A személyzeti állomány kérdésében a Bihar megyei politikus szerint kaotikus a rendszer, ugyanis a minisztérium megmondja a tanfelügyelőségnek a számokat, és nekik ehhez kell alkalmazkodniuk. Sok esetben az önkormányzatok vállalják át például a takarítónők alkalmazását, így aztán a rendszer átláthatatlanná válik, és senki sem tudja követni a valós számokat.

A megyékben lévő aránytalanságokra Kolozs és Bihar megye példáján keresztül hívta fel a figyelmet: miközben az előbbi megyében csupán 300-zal több diák tanul, a diákok 63%-a városi környezetben, és kisebb a kisebbségi nyelvű oktatásban tanulók aránya, mégis ezerrel több pedagógus dolgozik a ott, mint Bihar megyében. Elmondta: kérdéseket intézett a minisztériumhoz ez ügyben, de érdemi választ nem kapott.

Barna Gergő szociológus A magyar nyelvű oktatás versenyképessége Romániában című kutatást mutatta be, amelyben a 2012 és 2016 között kisérettségiző és érettségiző, magyar oktatási rendszerben tanuló diákok teljesítményét hasonlították össze az országos átlaggal. A Márton Jánossal és Kiss Tamással közösen készített kutatásról részletes anyagban számolunk majd be, addig is egy pár érdekes adat.

A kisérettségi tekintetében a legnagyobb különbség a román vizsga esetében tapasztalható: míg országosan 19% az ötös osztályzatot el nem érők aránya, addig a magyarul tanulók 44%-a nem éri el ezt a jegyet. Matematikából szintén rosszabbul teljesítenek a magyarul tanuló diákok (37%-uk nem éri el az 5-öst) az országos átlagnál (33%).

Barna GergőBarna Gergő

Az érettségin szintén gyengébben teljesítenek a magyarul tanuló diákok, elsősorban román írásbelin (32% nem éri el az 5-öst az országos 14%-os átlaghoz képest, az átlagjegy 5,4 az országos 6,7-es átlaghoz képest). Választható tantárgyak esetén nincs releváns különbség, digitális tudásban a magyarul tanulók picit még jobbak is az országos átlagnál, viszont a nyelvi kompetenciavizsgán ismét gyengébben szerepelnek: a magyarul tanulók 21%-a éri el a középszintet idegen nyelvből, szemben a 27%-os országos átlaggal.

Barna Gergő elmondta: a számok azt mutatják, hogy a magyarul tanuló diákok teljesítménye konstansan elmarad az átlagtól. Ennek okait is kutatták. Elsősorban etnikai/nyelvi okokról van szó, másodsorban strukturális okokról (bizonyos profilok lemaradnak – például a sportosztályban, teológiai osztályban, illetve szakoktatásban tanulók teljesítménye fokozottan gyengébb; a pedagógusok képzettsége alacsonyabb; nagyobb a kis létszámú iskolák aránya, ahol nem igazán van verseny; illetve a magyar anyanyelvű romák felzárkóztatásának hiányosságai); harmadsorban társadalmi okai vannak a lemaradásnak – ilyen a kedvezőtlen társadalmi megoszlás, illetve az, hogy általában a magyarok gyengébb társadalmi pozíciókkal rendelkeznek.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS