2017. szeptember 24. vasárnapGellért, Mercédesz
12°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Hogyan teljesítenek a magyarul tanuló diákok az országos átlaghoz képest?

2017. május 17. 14:16, utolsó frissítés: 14:41

Először kutatták, hogy a magyarul tanulók teljesítménye hogyan viszonyul az országos átlaghoz. Nincs okunk az örömködésre, és ennek több oka is van.


Eddig sem az általános, sem pedig a középiskolát lezáró vizsgák eredményeiről nem készült olyan szintű átfogó elemzés az oktatás nyelve szempontjából Romániában, mint amilyet az RMDSZ zilahi kongresszusa előtt szervezett pedagógus fórumon bemutatott Barna Gergő szociológus. A magyar nyelvű oktatás versenyképessége Romániában című kutatásban a 2012 és 2016 között kisérettségiző, VIII. osztályos záróvizsgát tevő, illetve érettségiző, magyar oktatási rendszerben tanuló diákok teljesítményét hasonlították össze az országos átlaggal. Összesen megközelítőleg 796 ezer általános iskolával végző, illetve nagyjából 857 ezer középiskolai tanulmányait záró diák adatait összesítették.


A magyarul tanuló diákok teljesítménye konstansan elmarad az átlagtól

a kutatás eredményei szerint. A 8. osztályt elkezdő magyarul tanuló diákok átlagosan 4 százalékponttal maradnak el, míg az év végén szervezett országos értékelésen részt vevők 3 százalékponttal teljesítenek rosszabbul az átlagnál. És az is egyértelműen látszik a kutatásból, hogy 2012-2016 között egyre nagyobb a különbség az általános iskolát végzők között.

A sikeresen kisérettségizők aránya a vizsgákon résztvevők (fent) és a nyolcadik osztályt elkezdők (lent) között. A kék vonal az országos eredményeket jelöli, míg a zöld szaggatott a magyarul tanulókat


A kisérettségi tekintetében a legnagyobb különbség a román vizsga esetében tapasztalható: míg országosan 19 százalék az ötös osztályzatot el nem érők aránya, addig a magyarul tanulók 45 százaléka nem éri el ezt a jegyet. Míg a magyarul tanulók jegyének átlaga alig nagyobb a minimális átmenőnél (5,08), az országos átlag egy bő másfél jeggyel nagyobb (6,72). Matematikából szintén rosszabbul teljesítenek a magyarul tanuló diákok, 37 százalékuk nem éri el az 5-öst, míg az országos átlag 33 százalék. Az országos matematika átlagjegy 6,12, a magyarul tanuló nyolcadikosok matematika átlagjegye 5,8.

Az osztályzatok intervallum szerinti százalékos megoszlása és a jegyek átlaga

Az egyes vizsgák átlagai 2012-2016 között, az összes tanuló, illetve magyar nyelven tanulók esetében


A Márton Jánossal és Kiss Tamással közösen készített kutatásban a magyar nyelven tanulók teljesítményét az oktatási minisztérium egyéni, tanulói szintű adatbázisa alapján összességében feldolgozták. Így a kutatóknak lehetőségük nyílt országos, megyei, települési, sőt iskolai szinten is leírni az eredményeket, illetve összehasonlítani a nem magyar nyelven tanulókéval. A felmérés rálátást biztosított a romániai magyar nyelvű oktatás struktúrájára, és az eredmények feldolgozásánál részletesen kitértek arra is, hogy az oktatás szerkezetén belül mely területen alul- vagy felülreprezentáltak a magyar diákok.

A Kolozs megyei magyarul tanulók teljesítenek a legjobban, ha a magyarlakta megyéket nézzük, a vizsgált időszakban végig 80 százalék fölött volt a "sikerességi" mutatójuk.

A magyarul tanulók sikerességi aránya a hét erdélyi megyében


Az derült ki, hogy a magyar tannyelven tanulók felülreprezentáltak a magas kockázati tényezőkkel rendelkező iskolákban, így ott, ahol alacsonyabb a tanárok képesítése (a legalább II. fokozati vizsgával rendelkező tanárok aránya országos szinten 66, a csak magyar iskolákban 60, a román-magyar vegyes iskolákban 64 százalék), ahol kisebb létszámúak az iskolák, illetve, ahol magas a romák aránya az intézményen belül.


Az érettségin szintén gyengébben teljesítenek a magyarul tanuló diákok,

a hivatalos átmenési arány országos átlaga 8 százalékponttal magasabb, mint a magyar tannyelvűek hivatalos átmenési aránya (az elmúlt öt évben). A sikerességi arányokat a végzős diákok számára vetítve már kisebb a magyarok hátránya, ami annak köszönhető, hogy a magyar diákok nagyobb arányban vesznek részt az érettségi vizsgák nyári szessziójában. A vizsgálat szerint a líceum utolsó osztályát elkezdők 49 százaléka érettségizett sikeresen első nekifutásra az elmúlt öt év átlagát tekintve, a magyar nyelven tanulók esetében ugyanez az arány 48 százalék.

Hivatalos átmenési arány az aktuális évfolyam, nappali tagozaton tanulók között, illetve a sikeresen érettségiző végzősök aránya


Az érettségi tekintetében is a Kolozs megyei középiskolások teljesítenek a legjobban, a vizsgált 5 éves periódus hivatalos sikerességi aránya 83 százalék volt a megyében.

Átmenési arányok az érettségin a hét erdélyi megyében


A magyar tannyelven tanulók elsősorban román írásbelin (32 százalék nem éri el az 5-öst az országos 14 százalékos átlaghoz képest, az átlagjegy 5,4 az országos 6,7-es átlaghoz képest). A kötelező tantárgy esetében sem matematikából (28 százalék), sem történelemből (4 százalék) nincs különbség az 5-öst el nem érők arányát tekintve, de a jegyek átlaga mindkét esetben pár tizeddel alacsonyabb a magyarul tanulók esetében, mint az országos szint. Választható tantárgyak esetén nincs releváns különbség, digitális tudásban a magyarul tanulók picit még jobbak is az országos átlagnál, viszont az idegen nyelvi kompetenciavizsgán ismét gyengébben szerepelnek: a magyarul tanulók 21 százaléka éri el a középszintet idegen nyelvből, szemben a 27 százalékos országos átlaggal.

A sikerességi arányok az érettségin az elméleti képzésben

A sikerességi arányok az érettségin az szakképzésben

A sikerességi arányok az érettségin a vokacionális képzésben


A magyarul tanulók az eredmények település szerinti bontásában is elmaradnak az országos átlagtól, a 100 ezer lakos alatti településeken ráadásul jelentősek a különbségek, és csak a nagyvárosokban közelíti a magyarok eredménye az országos átlagot. Községekben a sikerességi arány 9,2 százalékponttal marad el az országos átlagtól, kisvárosokban 10,4 százalékponttal vagyunk gyengébbek, míg a 30-100 ezer lakos közötti közepes városokban 7,8 százalékpontos a különbség, míg a 100 ezer lakos feletti nagyvároson 2,4 százalékponttal sikertelenebbek a magyarul tanulók.

Az elméleti szakirányok közül a természettudományi terület jelent kivételt, mert a magyar iskolásoknak itt jobb a sikerességi aránya, mint az átlagnak. A matematika-informatika osztályok sikeressége kevéssel (4,9 százalékpont) marad el, a társadalomtudományi osztályoknál már jelentősebb a különbség (8,3 százalékpont), míg a filológia osztályoknál már jelentős, 17,5 százalékpontos a lemaradás.

A szakosztályok (a szaklíceumok végzősei vehetnek részt az érettségin, tehát azok, akik elvégzik a XII., illetve XIII. osztályt.) esetében a legnagyobbak a különbségek. A szolgáltatás profilú osztályokban országosan a sikeresen vizsgázók aránya 55,2 százalék, ezzel szemben a magyarul tanulók esetében 33 százalékos a sikeresség. Ez azt jelenti, hogy a magyarul tanulók 40 százalékkal teljesítenek gyengébben ezen a területen. A műszaki szakképzésben 54 százalékkal gyengébbek a magyarok, míg a természeti erőforrások és környezetvédelem területén 31 százalékkal.

A vokacionális képzésben a sportosztályok esetében óriási a különbség, míg az országos sikerességi átlag 54,5 százalék, addig a magyar tannyelvű sportosztályok eredményessége 30,8 százalék. Az elmaradás 43 százalékos (vagy 23,7 százalékpontos). A művészeti, teológiai és pedagógiai profilú vokacionális képzés esetében nagyjából 20 százalék körüli hátrányban vannak a magyarok.

Sikerességi arányok és médiák közötti eltérések az országos és a magyarul tanulók esetében


A szakemberek következtetései szerint a romániai vizsgarendszerben a diákok teljesítménye általában alacsony, de a vizsgált időszakban a magyar tannyelvű oktatás versenyképessége még ehhez képest is jelentősen és konstans módon az országos szint alatt marad.

A román nyelvből és irodalomból elért eredmények számítanak kifejezetten kritikusnak,

de matematikában és idegen nyelvben is jelentős a magyarok lemaradása. A magyar nyelv és irodalom vizsgán kívül a többi tantárgyból is csupán átlagosak az eredmények.

Részben etnikai/nyelvi okai vannak a különbségeknek az értékelésük szerint, amin az alternatív tantervre való fokozatos áttérés segíthet, de a strukturális okok is jelentősek. Bizonyos profilok lemaradnak: elsősorban a szakoktatásban végzők, illetve a sport, pedagógia, filológiai, művészeti és teológiai osztályban tanulók teljesítménye is fokozottan gyengébb. A pedagógusok képzettsége, felkészültsége is alacsonyabb, mint az átlag, és ehhez jön hozzá a kis létszámú iskolák nagyobb aránya, ahol nem igazán alakul ki versenyhelyzet, ami serkentené a fejlődést. A magyar anyanyelvű romák felzárkóztatásának hiányosságai is hozzájárulnak a gyengébb eredményekhez.

De társadalmi okai is vannak a lemaradásnak, például ilyen a kedvezőtlen területi megoszlás, azaz az erdélyi magyarság jelentős része gazdaságilag periférikus területeken koncentrálódik, tehát már emiatt hátrányból indul, illetve az is hozzájön, hogy általában a magyarok gyengébb társadalmi pozíciókkal rendelkeznek.

A kutatás a folyamat veszélyeire is felhívja a figyelmet. Egyéni szinten a beszűkölő továbbtanulási és munkaerő-piaci lehetőségek veszélyeztetnek, ami egyben az egyenlőtlenségek újratermelődését is eredményezné. Társadalmi szinten pedig tovább gyengülhetnek az erdélyi magyarok pozíciói, amennyiben nem sikerül javítani a magyar oktatás minőségén, versenyképességén.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS