Biró Rozália: kvóta nélkül elképesztően lassan lehetne emelni a nők arányát a politikában
kérdezett: Kertész Melinda 2017. május 17. 10:04, utolsó frissítés: 10:45A Nőszervezet elnökét arról kérdeztük, hogy miért van szükség a női kvótára az RMDSZ-en belül, és ez hogyan járulhat hozzá a női politikusokkal szembeni előítéletek lebontásához.
A szórványképviselet elvével ellentétben a női kvóta bevezetése nem volt zökkenőmentes a szövetségen belül. Noha ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el ezt a módosítást az RMDSZ kongresszusa, a zilahi esemény helyszínén, folyosóbeszélgetéseken sokszor téma volt az intézkedés megkérdőjelezése. Egyes RMDSZ-es politikusok részéről a mikrofontól is elhangzottak olyan mondatok, amelyek szerint nem kellene kvótát biztosítani a női politikusoknak az RMDSZ-ben. Biró Rozália képviselőtől, az RMDSZ Nőszervezetének elnökétől azt kérdeztük, hogy mivel érvelték meg a szervezeten belül a kvóta bevezetésének szükségességét.
Biró Rozália: – Amikor mintegy három és fél évvel ezelőtt megalakultunk, akkor a Nőszervezet zöme, a megyei és területi szervezeteink vezetőinek zöme úgy gondolta, hogy nincs szükség semmilyen kvóta és semmilyen százalékos arány bevezetésére. De három és fél év tevékenység van a hátunk mögött, és mind a mi tapasztalatunk, mind az Európai Uniós tapasztalat azt mutatja, hogy elképesztően lassú az az ütem, amely során a női részvétel arányát emelni lehet abban az esetben, ha erre vonatkozóan nincs egy kötelező kvóta, vagy kötelező százalék. Kiindulva abból a tapasztalatból, amit az önkormányzati választásoknál észlelt nagyon sok tagszervezetünk, éspedig azt, hogy általában a befutó helyekre a férfikollégák kerülnek, úgy döntöttünk, hogy szükség van arra, hogy az alapszabályzatot módosítsuk abból a célból, hogy egy kicsit felgyorsítsuk azt a folyamatot, amely oda vezethet, hogy a nők nagyobb számban vegyenek részt a döntéshozó testületekben, és akkor még távolról sem beszélhetünk a nők és férfiak közötti egyenlőségről.
Milyen folyamat előzte meg azt, hogy megszövegeződjön módosító javaslatként a női kvóta?
– Az elmúlt 27 év tapasztalatára alapozunk, hiszen a szövetségünk közösségépítő, közösségformáló és -erősítő tevékenységében ugyanolyan arányban vannak jelen nők, mint férfiak. Ebből következik az a talán logikus elvárás is, hogy a döntéshozó szinteken is ugyanolyan arányban legyenek jelen a nők, mint a férfiak. Aztán következtek a 2016-os helyhatósági választások, amelyek megmutatták azt a tényt, hogy egy többségében férfiakból álló testület rangsoroláskor férfiakat részesít előnyben, és ez a folyamat azt eredményezi, hogy mindig a férfi politikusoknak van nagyobb gyakorlata, hiszen hamarabb van lehetőségük arra, hogy odakerüljenek, hogy politikusként dolgozhassanak. És ez a mókuskerék, amelyből csak úgy lehet kilépni, ha kvótát szabunk meg – és ezt európai uniós tagállamok politikai alakulatainak tapasztalatai is visszaigazolták. A kvótának az lehet a hozadéka, hogy a nők döntéshozatalban való részvétele elér egy bizonyos küszöböt, a női politikusok láthatósági lehetőséget kapnak, és ez elég ahhoz, hogy bebizonyíthassák, hogy ők is jó és tapasztalt közösségi vezetők.
Sokszor olyan ellenérveket hallani a kvóta bevezetése kapcsán, hogy az arra érdemes személy, legyen az férfi vagy nő, amennyiben keményen dolgozik és rátermett a feladatra, kvóta nélkül is bekerülhet a döntéshozatalba. Azonban az esetek túlnyomó többségében bebizonyosodik, hogy ez a fajta meritokratikus, tehát egyéni érdemeken alapuló társadalom elve nem több egy mítosznál, amikor a női közéleti szerepvállalás esélyeiről beszélünk.
– 2002 óta töltök be különböző vezető tisztségeket. Azt hiszem, hogy ha visszanézünk az elmúlt 10-20 évre, akkor nemcsak a saját magam tapasztalatából, hanem vezető pozícióban levő kolléganőim tapasztalatából kiindulva is elmondhatom, hogy egy csapatra volt szükségünk ahhoz, hogy mi, nők a 2000-es évek elején vezetői tisztséget tölthessünk be a szövetségben. Ebben a csapatban férfi kollégák is részt vettek és támogattak minket. Hogyha ezt a harcot egyedül, nőkként kellett volna megvívjuk, nem biztos, hogy bekerültünk volna azokba a pozíciókba, amelyekben aztán egészen jól helytálltunk és komoly elismerésnek örvendtünk. Ezekből a tapasztalatokból kiindulva, illetve abból, amit európai uniós országokban látunk, azt mondhatjuk, hogy ez a helyes út.
Ez nem azt jelenti, hogy a kvótával fogjuk a következő 20 évünkben a női képviseletet biztosítani, hanem azt jelenti, hogy ideiglenesen szükség van erre a küszöbre, ideiglenesen szükség van biztosítani a nők számára bizonyos százalékos arányt a döntéshozatalban való részvételhez.
A női kvóta bevezetése ellen olyan informális, fel nem vállalt véleményeket is hallani RMDSZ-es berkekben, amelyek szerint azért nem kell a női kvóta, mert megismétlődik az a séma, ami az ifjúság képviseletének kvótával való biztosítása után történt bizonyos esetekben. Éspedig egyes politikusok attól tartanak, hogy olyan nők kerülnek döntéshozatali pozíciókba, akiknek nincs tapasztalatuk, és ezáltal gyengítik a szervezetet. Ön mit gondol ezzel a vélekedéssel kapcsolatosan?
– A tíz évvel ezelőtt elfogadott 15%-os ifjúsági képviselet esetében is és a női politikusok esetében is elmondhatjuk, hogy akkor, amikor bekerülnek a politikába, nyilvánvaló, hogy nincs tapasztalatuk, mert nincs, ahonnan legyen. Ezzel szemben azt tudom mondani, hogy nagyon sok nő kollégánk úgy kerül be a politikába, hogy több éves, több tíz éves közösségépítő, közösségformáló tapasztalata van. És kérdezem én, hogy miből kell állnia a politikának, ha nem abból, hogy a közösséget építjük, erősítjük, és a közösséget ismerve tudunk az érdekeiért harcolni? Úgyhogy lehet, hogy nincs politikusi tapasztalatuk, de igen komoly tapasztalattal rendelkeznek a közösségépítés terén.
Az európai tapasztalat szerint bevett szokás az, hogy a női kvótát általában 30%-ban határozzák meg. Az RMDSZ azonban 15% mellett döntött. Mi ennek az oka?
– A nőszervezet kérése és javaslata arra vonatkozott, hogy minden döntéshozó testületben minden harmadik személy legyen nő, és erre nem találtunk kellő nyitottságot a szövetségben. Részben azért, mert úgy gondolták, hogy nem megvalósítható, részben azért, mert komoly kételyek merültek fel azzal kapcsolatosan, hogy hogyan fognak működni bizonyos testületek. Ez a 15%-os képviselet tűnt elfogadhatónak, és mint bizonyítja a kongresszus is, lett elfogadható. Ez azt jelenti, hogy a helyi döntéshozatali testületekben minden harmadik, az országos döntéshozó testületekben 15%-os női képviselet fog ülni.
A női kvóta 30%-ra való feltornászásának egy másik módja az lenne, ha a parlament fogadna el egy olyan tervezetet, amely ezt a küszöböt törvényes szintre emeli. Erre vonatkozóan Andrea Paul Vass PNL-s képviselő tett le a 2012-2016-os parlamenti ciklusban két törvénykezdeményezésből álló törvénytervezet-csomagot, amely azonban elakadt a parlament döntéshozatali struktúráiban. Ezt a kezdeményezést az RMDSZ több törvényhozója, többek között ön is támogatta (a tervezetcsomag támogatói az RMDSZ részéről Cseke Attila, Kelemen Hunor, Moldován József, Molnár Zsolt, Szabó Ödön, Biró Rozália, László Attila, Pataki Csaba, Tánczos Barna, Végh Sándor) Mennyire tartja valószínűnek, hogy ismét napirendre kerül ez a tervezet?
A parlamenti kvóta indoklása
A parlamenti kvóta tervezetének adatlapja
Az önkormányzati kvóta indoklása
Az önkormányzati kvóta tervezetének adatlapja
– Ha normális menete lett volna ennek a két törvénytervezetnek, akkor már napirenden lenne, ez azt mutatja, hogy nincs mögötte politikai akarat. Reméljük, hogy létrejön ez a politikai akarat, és megszületik a kellő határozat is ezeknek a tervezeteknek a kapcsán.