2017. június 28. szerdaLevente
34°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Elkezdődött a FUEN-kongresszus Kolozsváron. Románok nem jöttek

Kertész Melinda 2017. május 18. 14:07, utolsó frissítés: 22:07

A román diplomácia mindent bevetett, hogy minimalizálja a kongresszus jelentőségét, állítólag Junckerig jutottak el: az EB-elnök behívta Navracsics magyar biztost.


Elkezdődött csütörtökön, Kolozsváron az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának 62. kongresszusa. A Napoca hotelben megszervezett tanácskozást Vincze Loránt, a FUEN elnöke nyitotta meg, Kolozsváron, Cluj-Napocán, és Klausenburgban üdvözölve a vendégeket. A FUEN meghívót küldött az eseményre a román államfőnek, miniszterelnöknek, külügyminiszternek, és az európai ügyekért felelős miniszternek, azonban egyik hivatalosság sem tisztelte meg jelenlétével a Kongresszust.

A román politikusok hiánya egyébként visszatérő beszédtéma volt a FUEN kongresszust megnyitó köszöntő beszédekben, és a szerdán este megszervezett fogadás informális beszélgetésein is. A román külügy ugyanis diplomáciai eszközökkel próbált nyomást gyakorolni a résztvevőkre, arról faggatva a külképviseletek illetékeseit, hogy ki, miért jön a FUEN kongresszusra, miről fog beszélni és mit fog támogatni. Információink szerint a rendezvényen előadóként részt vevő Navracsics Tibor oktatási, ifjúsági és sportügyekért felelő európai biztost Jean-Claude Juncker EB-elnök behívatta a FUEN kongresszuson való részvétele kapcsán.

Vincze Loránt (Fotó: FUEN)


Vincze Loránt FUEN-elnök köszöntő beszédében elmondta, két fő oka van annak, hogy a FUEN úgy döntött, itt tartja éves kongresszusát: egyrészt szeretné az ernyőszervezet háláját kifejezni mindazokért a kezdeményezésekért, amelyeket az RMDSZ indított el az elmúlt hét évben, hiszen az európai polgári kezdeményezések eszméje mindig is a legjelentősebb eszmének számított a szervezetben. Ugyanakkor azt is szerették volna jelezni, hogy a FUEN nagyobb figyelmet fordít Közép- és Kelet-Európára.

Vincze beszédében kiemelte, a régió valamennyi nemzetének beígért egyenlőség és autonómia majdnem 100 évvel az Erdélynek Romániával való egyesülését kimondó Nyilatkozat elfogadása után sem vált még valósággá.

"A Minority SafePack kezdeményezés történelmet írt. Ez az első olyan kezdeményezés, ami pert nyert az Európai Unió luxemburgi Bíróságán a Bizottság azon döntése ellenében, mellyel elutasította egy európai polgári kezdeményezés bejegyzését" - mondta.

Elmondta, péntek délután történelmi pillanatra kerül sor: hivatalosan elkezdődik az egymillió aláírás gyűjtése a bonchidai Bánffy kastélyban.

A Minority SafePack fontosságát hangsúlyozva elmondta, a kis nyelvi csoportoknak, a regionális és helyi nyelveknek különleges európai védelemre van szükségük. Gondoljunk a fríz nyelvekre, vagy akár a szorbra, vagy a ladin nyelvre. "Ezeknek a nyelveknek nincs anyaállamuk, amely pénzbeli vagy másfajta támogatásban tudná őket részesíteni. Ehelyett nekünk kell segíteni és támogatni őket, a kisebbségi szolidaritás erejével" - mondta Vincze Loránt.

A román hatóságok viszonyulása kapcsán elmondta, egyáltalán nem okoz számára örömet bírálni Románia hozzáállását a nemzeti kisebbségek, főként a magyar közösség ügyéhez. "És nem hiszem, hogy van olyan kollégám, akinek örömet okozna Romániára olyan országként hivatkozni, amely elutasítja a párbeszédet, amikor kollektív jogokról van szó, vagy egy közösség zászlóhasználatáról, vagy esélyegyenlőségről az anyanyelvhasználat terén. Azt kívánom, bárcsak olyan országot képviselhetnék, amely nyitott az új megoldásokra, a létező keretek jobbá tételére, amelyik tudja, hogy minden téren lehet a dolgokat még jobban csinálni" - mondta. Lenne ahová nyitni, hiszen a magyar közösség azt szeretné, ha a romániai magyar közösséget államalkotó tényezőként ismernék el, a magyar nyelvet pedig regionális nyelvként.

„A román állam hozzáállása, mellyel elutasítja a magyar közösség vágyait, idejétmúlt hozzáállás. Romániának a jövő felé kellene tekintenie és arra törekednie, hogy valóban nyitott, a megbékélést pártoló országgá váljon” - mondta Vincze Lonránt.

Kelemen Hunor (fotó: FUEN)


Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is kiemelte köszöntő beszédében azt, hogy a román hivatalosságok nem jöttek el a FUEN kongresszusra, a román külügyminisztérium és a román kormány még csak üzenetet sem küldött.

„Ettől persze még fontosak vagyunk számukra: odafigyelésüket, ránk irányuló perzselő tekintetüket szinte a bőrünkön érezzük. A román diplomácia minden követ megmozgatott, hogy ezt a rendezvényt minimalizálják” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök a FUEN kolozsvári kongresszusának megnyitóján.

A FUEN kongresszusa szerinte azt üzeni a többségi társadalmaknak, hogy párbeszédre, nyitottságra, közös tervezésre van szükség, hogy az őshonos kisebbségek nem akarnak semmit sem elvenni a többségtől, de asszimilálódni sincs szándékukban.

„Közösen kell megtalálnunk azokat az intézményes politikai és jogi kereteket, amelyek lehetővé teszik, hogy minden egyes őshonos nyelvi, etnikai és vallási kisebbség szabadon dönthessen arról, hogy miként őrzi meg az örökségét és hogyan tudja azt továbbadni” – részletezte Kelemen Hunor. „Amióta elindítottuk a MSPI polgári kezdeményezést, ismét fontossá váltunk a román diplomácia számára. Állandóan rossz hírünket keltik, valótlan dolgokat állítanak rólunk és szándékainkról. Ezt úgy is mondhatnám, hogy hazudnak” – hangsúlyozta.

Mint felsorolta, úgy állítják be, mintha a MSPI szándéka az etnikai szeparatizmus volna, a magyar közösség pedig arra törekedne, hogy veszélybe sodorja Románia területi integritását. „Az igazság az, hogy törekvéseinket Románia határain belül képzeljük el, és kizárólag a parlamenti politizálás eszközeit használjuk” – mondta el Kelemen Hunor. Nemrégiben egy román államtitkár azt a valótlanságot állította, hogy a kolozsvári kongresszusra előkészített FUEN-dokumentumok és - határozattervezetek a területi autonómiára irányulnak. Kelemen Hunor szerint az igazság az, hogy nem készült ilyen határozat, de nem látná annak problémáját, ha készült is volna. Határozott meggyőződése az, hogy Románia többnemzetiségű állam, a romániai magyar közösség pedig csakis azt kéri, ami kijár neki: hogy betartsák 1918-ban tett ígéreteket, hogy államalkotó tényezőként ismerjék el a magyar embereket.

Románia az EU-csatlakozás előtt azt vállalta: érvényesíti a jogállamiság kritériumait, európai módon rendezi a többség-kisebbség viszonyát, visszaszolgáltatja a kommunista diktatúra alatt elkobzott egyházi és közösségi vagyont. Bukarest a kilencvenes évek végétől tett is néhány, akkor határozottnak tűnő lépést ebbe az irányba, viszont a NATO, majd a 2007-es uniós csatlakozás után jól érzékelhetően elkezdődött egy visszarendeződési folyamat.

„Nincs ellenőrzési mechanizmus, nincs szankció. Közben olyan eszközöket vezettek be a megszerzett jogok megnyirbálására, a politikai és közéleti vezetők megfélemlítésére, amelyeknek az ellenszerét nehezen találjuk. A bűnüldözést, az ügyészséget és a bíróságokat, egyszóval az igazságszolgáltatást és az erőszakszervek intézményeit. A korrupció elleni harc jó ürügy, hogy személyeket és intézményeket tiporjanak el” – véli Kelemen Hunor, megemlítve ennek legutóbbi példáját: a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium esetét.

Mint arra rámutatott, Kolozsvár polgármestere, Románia volt miniszterelnöke „ma nem ért rá eljönni”, levelet küldött: ez megismétli és részletezi azt az üzenetet, amelyet az egyik volt külügyminiszter szajkózott néhány évvel ezelőtt itt, Kolozsváron, amikor megünnepelte azt a tényt, hogy Románia aláírta a kisebbségi keretegyezményt. „Az ünnepnek volt két aprócska szépséghibája. Az egyik, hogy a kisebbségeket nem hívták meg az ünnepre. A másik szépséghiba meg az, hogy a volt miniszter elfelejtette mondani, a keretegyezményt azóta sem alkalmazzák” – sérelmezte az RMDSZ elnöke.

Emil Boc polgármester levelében azt állítja, hogy a magyar közösség jól van, Kelemen Hunor ezt cáfolja. „De bizakodóak vagyunk, mert azt látjuk, hogy 27 év után a FUEN kongresszus előtti napokban Kolozsvár egyik bejáratánál többnyelvű helységnévtáblák jelentek meg. Nem önszántából, nem saját kezdeményezésére helyezte ki, hanem bírósági ítélet kötelezte az önkormányzatot, hogy tegye ki a többnyelvű táblákat” – részletezte.

Összegzésként kiemelte: a 60 milliós őshonos kisebbség Nagy-Britannia kiválását követően az Európai Unió negyedik legnagyobb államát alkothatná: „60 millió ember. Bátran mondjuk, bátran mondhatjuk: szükség van ránk, értéket képviselünk, értéket alkotunk, része vagyunk annak a nagy közösségnek, amit ma Európa népeinek, nemzeteinek hívunk. Nem hátrálunk meg!”

A kongresszus megnyitóján Constantin Damov, az arománok romániai szervezetének, a Fara Armaneasca elnöke, Bíró Zsolt, az MPP elnöke, Radu Nebert, a Német Demokrata Fórum Kolozs megyei szervezetének elnöke, Amet Aledin államtitkár, Románia kormánya, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala vezetője, Potápi Árpád, nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekben közreműködő miniszterelnöki megbízott és Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájáért fejlesztéséért felelős miniszteri biztos is beszédet mondott, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üzenete Brendus Réka tolmácsolta.




ItthonRSS