2019. szeptember 15. vasárnapEnikő, Melitta
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Laczikó Enikő: ne a politikai önkénytől függjenek a nyelvi jogaink!

Ambrus István 2017. május 26. 17:17, utolsó frissítés: 17:17

A közigazgatási törvénytervezet előrelépést jelent a kisebbségi nyelvhasználat terén, de állampolgárként élnünk is kell a jogainkkal.


Bővítené az anyanyelvhasználati jogokat az RMDSZ kedden, a közigazgatási törvény módosítására benyújtott javaslata. Laczikó Enikőt, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkár-helyettesét a tervezetről és arról kérdeztük, hogy mennyire megvalósítható az, hogy a nyelvhasználati küszöb ne csak 20%-ról csökkenjen 10%-ra, hanem alternatív, a számszerűség elvén alapuló küszöb is érvénybe lépjen. Ennek értelmében azokban a közigazgatási egységekben, ahol nem teljesül a kisebbségi lakosság esetében a 10%-os arány, ott a számszerűség elve érvényesülne. Az RMDSZ a törvénytervezetében azt javasolja, hogy 10 ezer lakos alatti településen a minimális létszám 300, 10 – 25 ezer között 500, 25 − 50 ezer között 1000, 50 − 100 ezer között 2000, és 100 ezer lakos feletti település esetében pedig 10 ezer kell, hogy legyen a kisebbségi közösséghez tartózó személyek száma ahhoz, hogy a tervezet értelmében érvényesüljön az anyanyelvhasználat joga.

Laczikó Enikő: – Románia következetesen ideális képet fest a kisebbségek helyzetéről, nem veszi komolyan a saját törvényeit, sem a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit. Igaz ez a közigazgatásban az anyanyelvhasználatot előíró törvényre is. A közigazgatásban használható nyelvi jogokat a román törvénykezés 2001-ben rögzítette először, a 215-ös törvény hatályba lépésével. Románia 1995-ben a kisebbségekhez tartozó személyek védelméről szóló Keretegyezményt, majd 2007-ben a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját ratifikálta, azonban elmulasztotta megfogalmazni és elfogadni ezek alkalmazásának törvényes keretét. A 215-ös törvény módosítására beterjesztett javaslat erre keres megoldást.

Laczikó Enikő
<br />
fotó: Mihály LászlóLaczikó Enikő
fotó: Mihály László


Milyen létező törvényes hivatkozásokat vettek alapul a kisebbségi anyanyelvhasználatra vonatkozó törvénymódosító javaslat megalkotásakor, és mit vesznek figyelembe ennek érvényesítéséhez?

– A törvénymódosító javaslat érvényesítéséhez minden lényeges szempontot igyekeztünk figyelembe venni. Érvényben vannak azok a nemzetközi egyezmények, amelyeket Románia ratifikált, de ezen kívül hivatkozási alapként szolgálnak a miniszteri tanács által tett javaslatok, egyéb ajánlások és vélemények, valamint a különböző monitoring vizitek alkalmával született következtetések is. Illetve a gyakorlat: más országok vonatkozó példáiból is igyekszünk inspirálódni. Finnországban már létezik egy anyanyelvi jogok érvényességét szavatoló alternatív küszöb, de számos egyéb pozitív példa is van. Azt kell alapul venni, hogy nekünk milyen igényeink vannak, mit szeretnénk elérni, és ezt úgy kell megvalósítanunk, hogy ezek érvényessége ne a helyi vagy magasabb szintű politikai önkénytől függjön.

Ha megszavazza a parlament az RMDSZ által benyújtott törvénytervezetet, mi garantálja ennek a sikeres alkalmazását?

– A törvénymódosítás egyik erőssége, hogy a be nem tartása esetén alkalmazható szankciók mellett működne egy hatékony monitorizálási rendszer is. Azt szeretnénk, hogy minden olyan intézmény, amely köteles alkalmazni a kisebbségi nyelvi jogokat, készítsen jelentést. A prefektúrák illetve a minisztériumok gyűjtsék össze ezeket, és a kormány évente nyújtson be egy jelentést a parlamentnek a kisebbségi nyelvi jogok alkalmazásáról.

Aki olvasta a tervezetet, az láthatta, hogy több olyan pont is szerepel benne, ami törvényi előírás vagy kormányhatározat formájában már létezik, csak nem alkalmazták. Ez a mulasztás nyilván a szankciók hiányának is betudható. Biztos vagyok benne, hogy lesznek olyan közösségek, ahol inkább vállalják a bírság kifizetését, csak hogy ne kelljen betartaniuk a törvényt. Éppen ezért nekünk is jobban kell figyelnünk arra, hogy a törvényes jogainkat érvényesítsük. Fontos, hogy a döntéshozatalban és állampolgárként is igényeljük a minket megillető jogosultságokat, mert ha mi nem élünk a nyelvi jogainkkal, akkor fölöslegessé válik minden törvény és szankció.

A kisebbségi anyanyelvhasználatra vonatkozó módosító törvénytervezetet kedden nyújtották be a parlamentbe. Mire számítanak ennek során?

– Számítunk arra, hogy módosító javaslatokat nyújtanak be a tervezethez. Tudunk érvelni a törvénytervezetünk minden egyes cikkelye mellett, ugyanis ezt alaposan átgondoltuk. Természetesen az, hogy végül mit fogadnak el, a parlamenti többség politikai akaratától is függ. A törvénytervezet nem csak a magyarokat érinti, és előfordulhat, hogy egyes önkormányzatoknál ez nehézségeket fog okozni. Biztosítani kell a humán erőforrástól kezdve a technikai feltételekig mindent. Tervben van az is, hogy pályázatok útján lehívható alapot különítünk el a tolmácsoláshoz szükséges felszerelésre és fordítói költségekre.

Az önkormányzatokat a pénzbeli szankción kívül még milyen módon lehet rábírni a kisebbségre vonatkozó törvények betartására?

– A pénzbüntetés mellett bizonyos esetekben egyénileg is felelhetnek a köztisztviselők, tehát nem lehet annyival lezárni az ilyen ügyet, hogy az intézmény költségvetéséből kifizetik a büntetést. Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz is lehet fordulni, ha úgy érzékeljük, hogy a törvényszegés valamilyen módon diszkrimináló. A gyakorlat azt mutatja, hogy igenis megbüntetik azokat, akik ezeket a dolgokat megteszik vagy megengedik. Sok munka lesz még a törvény alkalmazási normáinak kidolgozása során, amelyeket a Kisebbségkutató Intézetnek és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának közösen kell kidolgoznia. Ebben a fázisban is nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy pontos normát fogadtassunk el a törvény leghatékonyabb alkalmazása érdekében.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS