2017. december 16. szombatEtelka, Aletta
21°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Honnan jönnek a kolozsvári egyetemisták?

G. L. 2017. május 30. 14:59, utolsó frissítés: 14:59

Kutatók vizsgálták, hogy a társadalmi háttér miként befolyásolja a diákok felsőoktatási képzését.


A közgazdaságot/üzletkötést tanulók között vannak legnagyobb arányban, akik pragmatikusan választanak maguknak egyetemet, akiknek leginkább számít az ott kapott felsőoktatási diploma, míg a testnevelést tanulók között a legmagasabb az elhivatottság, akik azért választják azt a szakot, mert valóban szeretik, mindig is az érdekelte őket - mondta Veres Valér, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója, aki az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián tartott előadást azzal a címmel, hogy Honnan jönnek, hová tartanak a kolozsvári egyetemisták?

A három kutatás eredményei és népszámlálási adatok összesítése alapján készült előadásban nem csak a diákok szakválasztási motivációiról volt szó, hanem arról is, hogy ezek miként differenciálódnak a társadalmi származás és nemzetiség szerint. Például mennyire érvényesül az a tendencia, hogy a szakválasztáskor az alacsonyabb társadalmi származású fiatalok a munkaerőpiacon könnyebben értékesíthető diplomák felé orientálódnak? A kérdésre a gyors válasz egyébként az, hogy nem érvényesül, de erre azért részletesebb választ is adunk, de előbb a források.

A népszámlás mellett főleg a kolozsvári diákok jövőterveiről szóló online kutatás szolgált alapul, amelyet a BBTE Szociológia és Szociális Munkásképző Kara kutatói készítettek a Mathias Corvinus Collegium felkérésére, és a diákoknak hozzávetőlegesen 10 százalékát kérdezték meg. Ezen kívül a Kincses Kolozsvár 2015 kutatást használta Veres, amiben Kolozsváron tanuló magyar fiatalokat kérdeztek meg, és ehhez jött hozzá Az életünk fordulópontjai-Erdély II. felmérés, amely az erdélyi magyarságra reprezentatív mintán készült.


Az erdélyi magyar fiatalok hány százaléka jut egyetemre?



Ha valakinek sikerül az érettségije, akkor annak nagy valószínűséggel jut hely az egyetemen is. Veres szerint a magyar diákoknak nagyjából háromnegyede jár érettségit adó középiskolába, ezeknek pedig nagyjából a felének sikerül az érettségije. A 2011-es népszámlálási adatok szerint az érettségizettek 82 százaléka jár egyetemre, és 11 százalékuk valamilyen posztlíceumi képzésben tanul. 2011-ben az adatok szerint a 20 éveseknek - ez az első olyan életkor, amikor már biztosan mindenki befejezte a középiskolát, és ha akar, akkor egyetemen tanulhat - 44,6 százaléka volt beiskolázva, a 35,5 százalékuk egyetemre járt, 3,8 százalékuk posztlíceumban tanult, míg 4,9 százalékuk még líceumban tanult (például esti tagozaton).

Veres szerint a változás után indult oktatási tömegesedés 2007-2008 környékén volt a csúcsán, azóta számszerűleg megállt a felsőoktatás diáklétszámának a növekedése, nem mennek nagyobb számban egyetemre. A jelentős expanzió és a magyarok kedvező felsőfokú diplomaszerzési esélyei ellenére a beiskolázottak nemzetiségi eloszlása nem túl kedvező a magyaroknak, a felsőfokú végzettségűek arányán belül a magyarok aránya alacsonyabb, mint az országos átlag. A 10 év fölötti romániai népesség 14,4 százalékának volt felsőfokú végzettsége 2011-ben, a romániai magyarok esetében ez az arány akkor 10,2 százalék volt.

Iskolázottság
Create bar charts


A kutató szerint a lemaradás okait a strukturális hátrányban kell keresni, egyszerűen a fővárosban nincsenek magyarok, és a 200 00 fő fölötti nagyvárosokban is kevés magyar él, pedig ott általánosan jellemzőbb, hogy továbbtanulnak a diákok. Egyébként is jellemzőbb, hogy a városiak tanulnak tovább a felsőoktatásban. A 2011. évi népszámláláskor a 20-24 év közötti korosztály, tehát nagyjából az egyetemisták korosztálya, 58,2 százaléka élt városon és 41,8 százaléka falun. Ugyanekkor az egyetemi hallgatók körében 83,6 százalék volt a városiak aránya, míg 16,4 százalék a vidékieké.


Mi a kolozsvári egyetemisták társadalmi háttere? Honnan jönnek? Kik tanulnak Kolozsváron?

A romániai magyar egyetemistáknak nagyjából 40-50 százaléka tanul tovább Kolozsváron. A diákok nemzetisége és a származási településtípusa között figyelhető meg szignifikáns összefüggés: a magyar diákok nagyobb aranyban (36,2 százalék) származnak faluról, mint a románok (29,6 százalék). Veres szerint ez azért pozitív jelenség, mert a felsőoktatásba való bekerülés eléggé privilegizált, és nagy arányban a már városi, egyetemet végzett szülők gyerekei kerülnek be. Ám ehhez az is hozzájárulhat, hogy a magyar fiatalok ma már nagyobb arányban élnek falun, mint a román kortársaik. Elmondta, ezelőtt néhány évvel a romániai egyetemi hallgatóknak még a 20 százaléka sem származott faluról.

Veres értelmezése szerint a románok és magyarok közötti eltérést a kínálat strukturális szerkezete magyarázza. Annak, amit a magyarok tanulhatnak Kolozsváron (főleg a BBTE-n), más a szerkezete, mint amit a románok tanulhatnak. Vagyis a felsőoktatás piacán magyar nyelven a BBTE nagyobb szeletet fed le, mint román nyelven. Más szóval, más szakokon nagyobb esélye van egy magyarnak bekerülni a Babeș-Bolyaira, mint egy románnak. Ugyanakkor, Kolozsváron magyarul nem tanulhatnak műszaki szakokon, orvosin, agronómián a fiatalok, így többen orientálódnak a tudományegyetemeken tanulható szakokra.

Iskolázottság
Create bar charts


De ugyanakkor jelentősen érvényesül mind a románok, mind a magyarok körében az iskolai reprodukció jelensége, ami azt jelenti, hogy egy egyetemi végzettségű szülőnek a gyereke is felsőfokú tanulmányokat végez. Míg országos szinten 15 százalék körüli a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, addig az egyetemi hallgatók szüleinek a 31-34 százaléka végzett egyetemet. A felsőoktatás tömegesedése tette lehetővé nagymértékben azt, hogy alacsonyabb társadalmi származású fiatalok is nagyobb arányban tanulhatnak. A felmérések szerint a szakiskolát végzett szülők gyerekei is elég nagy arányban mennek már egyetemre. Ez alól csak a nagyon alacsony iskolai végzettségű szülők gyerekei kivételek, 1 százalékot sem érik el azoknak a diakoki, akiknek a szüleinek nincs nyolc osztályuk, az általános iskolával rendelkezők gyerekeinek az aránya a felsőoktatásban 2-4 százalék között van, míg az össznépességben a csupán általános iskolával vagy kevesebb osztályt végzettek népesség aránya 20 százalék fölött van.

Foglalkozás
Create bar charts


Az apa foglalkozása szerint hasonló a helyzet. A fizikai munkás származású gyerekek aránya - a szakiskolát végzettek arányához hasonlóan - 21 százalék (román) és 32 százalék (magyar). A magyarok magasabb aránya itt azért várható, mert a magyarok körében magasabb a szakmunkások aránya (21,3 százalék), mint a romániai össznépességben (14,2 százalék).


Mennyi pénzből gazdálkodnak a diákok?

A szülőktől kapott havi pénzösszeg a kolozsvári diákok esetében átlagosan 490 lej. Nemzetiség szerinti bontásban a román diákok nagyjából 50 lejjel kapnak több pénzt otthonról, mint a magyarok. Előbbiek esetében 507 lej a havi átlag, míg utóbbi esetben 450 lej az átlagos zsebpénz. Veres ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy ennek az átlagos havi összegnek jelentős a szórása (667 lej), tehát az egyes értékek számtani átlagtól vett eltéréseinek négyzetes átlaga (standard eltérés), ami megmutatja, hogy a diákok által kapott pénzösszegek átlagosan mennyivel térnek el az átlagos összegtől. A diákok negyede 100 lejnél kevesebbet kap otthonról, míg negyedük 700 lejt vagy még ennél is többet kap havonta.

Zsebpénz
Create column charts



Miért az adott szakot választották?

A legszembetűnőbb különbség nemzetiségek szerint, hogy a magyarok sokkal nagyobb arányban (66,8 százalék) mondták, hogy érdekli őket a szakterület, amit tanulnak, mint a román hallgatók (46,9 százalék). Veres szerint általában nem szokott ilyen nagy különbség kialakulni nemzetiségi bontásban. A románok körében azok vannak többen, akik a diploma értékét nézik, tehát azt, hogy milyen diplomával tudnak könnyebben munkát találni a munkaerőpiacon. De a románok esetében az is inkább befolyásoló tényező, hogy mennyi jót hallottak az adott szakról. Veres példának a BBTE Humánerőforrás menedzser alapképzést hozta fel, aminek a jó híre nagyon gyorsan elterjedt a románok körében, és nagyon megrohanták, míg a magyarok esetében, ahol kevésbé számít a hírnév, hogy mások mit mondanak róla, sokkal később vált népszerűvé.

A választási motivációt tudományterületenként, szakonként és társadalmi háttér tekintetében is vizsgálták. A bölcsészettudományokat (ide számolták a teológiát és színházi tudományokat is) és az élő természettudományokat (biológia, földrajz és környezetvédelem) választók említették nagyobb arányban, 60 százalék körül, hogy őket mindig is érdekelte ez a szakterület, míg a társadalomtudományok (a jog és a közgazdaságtan is ide számít) képviselőinél a legalacsonyabb, 45 százalék ez a motiváció. Érdekesség, hogy a magyarok egész eltérően viselkednek az össznépességi tendenciákhoz képest: az élő természettudományok 72 százalékkal ugranak ki, míg a többi esetében is 62-65 százalék között van az ilyen típusú motiváltság.

Szakválasztási motiváció
Create column charts


A diploma értéke egyértelműen olyan dolgokhoz áll közel például, hogy az apa vállalkozó vagy több pénzt kap a szülőktől, és a társadalmi hierarchiában magasabb pozíciót foglal el, vagyis a pénzkeresés irányába elment szülők gyerekei jobban figyelnek a diplomára. Cáfolódott az, hogy a szegényebb körülmények közül jövők fognak sokkal pragmatikusabban dönteni. A kutató szerint azok választanak diplomaorientáltan szakmát, akiknek a státusuk magasabb. A szociológus szerint az ilyen családokban általában nagyobb nyomás is nehezedik a gyerekre, mert nem mehet akármilyen szakra, nem választhat teljesen szabadon.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS