Mit akarnak tanulni a székelyudvarhelyi diákok?
sajtóanyag 2017. június 07. 15:40, utolsó frissítés: 15:52Felmérték a diáklétszám alakulását, az iskolák kínálatát és a választott szakokat is a városban.
Székelyudvarhely képzési profilok szerinti oktatási kínálata kiegyensúlyozott, megközelítőleg egyforma arányt képviselnek az elméleti, a vokacionális, a szakközépiskolai és a szakiskolai képzések a meghirdetett helyek számát illetően – derült ki abból a kutatásból, amelyet Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala megbízásából a REGA Régiókutató Egyesület végzett.
A kutatás és az adatok feldolgozása 2017. január 23. és május 22. közti időszakban zajlott, 394 tanuló, 308 szülő és 154 vállalkozó megkérdezésével. A kutatás során feltérképezték a város jelenlegi oktatási intézményi hálózatát és a középiskolák képzési szerkezetét, valamint felmérték az intézményekkel szembeni elvárásokat a tanulók, a szülők és a helyi vállalkozók részéről.
A kutatásból kitűnik, hogy Székelyudvarhelyen a 9. osztály tanulói létszámának várható alakulásában az elkövetkező 12 évben csökkenés nem várható, sőt, az adatok alapján megállapíthatjuk, hogy amíg idén 314 székelyudvarhelyi és 465 nem székelyudvarhelyi kilencedikes tanul a városban, addig 12 év múlva az iskolai hálózat szinten tartásához 336 nem székelyudvarhelyi diákra lesz szükség.
A 8. osztályt végzett diákok fele elméleti osztályban szeretne továbbtanulni
A továbbtanulási preferenciák vizsgálata 394 nyolcadik osztályba járó diák és az ő szüleik (308 szülő) kérdőíves lekérdezésével történt. A megkérdezett tanulók 67,77 százaléka, székelyudvarhelyi iskolában tanul, 32,23 százaléka a környező településről származik.
A megkérdezett 8. osztályos tanulók közel fele (49%) elméleti iskolába szeretne tovább tanulni, kevesebb, mint egyötödük (16%) vokacionális osztályba, szakközépiskolába 23 százalék, 12% pedig szakiskolába szeretne tanulni. A kutatásban részt vett tanulók egytizede (10,91%) még nem tudta megnevezni, hogy milyen profilú osztályban szeretné folytatni tanulmányait.
Az elméleti iskolát választók között a természettudomány és angol-természettudomány osztályokra kimagasló az igény. Azok a tanulók, akik szakközépiskolai képzésben folytatnák tanulmányaikat, elsősorban az autóvillamosság szakot választanák, ezt követi a turisztika, fodrászat, kereskedelem állategészségügy, könyvelés, mechatronika, erdészet, mezőgazdaság, környezetvédelem, CNC-kezelő.
A szakiskolai képzések körében a faipari szakok, elsősorban az asztalos szakma a legnépszerűbb. A második a pincér szak, melyet az élelmiszeripar követ, majd az autóbádogos és mezőgazdaság egyforma arányban. Hatodik helyre a kőművesség került, és néhányan a szakács, áruszakértő, ács és vasipari szakmát választották.
A kutatásban kitértek az osztályprofil és a választott egyetemi szak közötti kapcsolatra, a 2016-os felvételi eredmények alapján megállapítható, hogy a zene és képzőművészeti szakok mellett a legnagyobb arányban a matematika-informatika szakot végzettek választottak a profiljuknak megfelelő egyetemi szakot.
A szülők 10 százaléka íratná szakiskolába a gyerekét
A megkérdezett szülők 54 százaléka szeretné a gyerekét elméleti osztályba íratni, míg 12 százaléka vokacionális profilú osztályba, 10 százaléka szakiskolába és 24 százaléka szakközépiskolába. Az udvarhelyi szülők, amennyiben a gyerekük nem jutna be elméleti képzésre, döntő többségükben szakközépiskolába irányítanák a gyerekeiket (77%), 11-11%-ot tesz ki a szakiskola vagy más város elméleti iskoláinak az aránya.
A kutatásban kitértek a helyi gazdasági szereplők elvárásaira valamint a globális és országos trendek bemutatására is. Globális szinten kitűnik, hogy a szellemi tőkének lesz a legfontosabb szerepe, így az olyan szakok oktatására kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, amelyek kreativitást, elemzést, tervezést, innovációt, magas szintű tudást igényelnek.
A helyi vállalkozók az elkövetkező három évben több mint 7000 új munkaerőt alkalmaznának
A helyi vállalkozói réteg munkaerőigényének a felméréséhez 154 vállalkozást ért el kutatás. Amelyből 41% kisvállalkozás, 38% mikrovállalkozás, 19% középvállalkozás, míg a nagyvállalkozások aránya 2% százalék volt. A megkérdezettek az elkövetkező három évben összesen 7038 új munkaerőt alkalmaznának. Az alkalmazás során elsősorban a jelölt kompetenciája, valamint a tapasztalata a legfontosabb, a válaszadók 40%-a nevezte meg a legmagasabb iskolai végzettséget, mint kritériumot.
A felmérés során ugyanakkor kiderült, hogy a helyi vállalkozások esetében közel háromszor több szakmunkásra lenne szükség, mint felsőfokú végzettre. A legkeresettebb felsőfokú végzettek az IT-szakemberek, ezen belül az informatikusok. A helyi vállalkozások 49 százalékban szakiskolai végzettséggel, 30 százalékba felsőfokú végzettséggel és 21 százalékban szakközépiskolai végzettséggel rendelkező munkaerőre tart igényt.
A kutatásban vizsgálták a cégek oktatási intézményekkel való együttműködési hajlandóságát, amelyből kiderült, hogy a válaszadók 62 százaléka oktatási helyszínt, 38 százaléka az oktatáshoz szakembert, míg 29 százaléka alapanyagot biztosítana a náluk gyakorlatozó diákoknak. A megkérdezettek 14 százaléka anyagi támogatást is nyújtana a tanintézményeknek és tanulóknak.
A Rega Régiókutató Egyesület több javaslatot is megfogalmazott a város középiskolai hálózatának a javítása érdekében, amelyeket a székelyudvarhelyi önkormányzat az elkövetkező időszakban fog megvitatni:
- A város középiskolai hálózatát a város egyéb fejlesztési prioritásait is figyelembe véve kell átszervezni.
- Szakközépiskolák infrastrukturális modernizációs programjának kidolgozása és megvalósítása az önkormányzat szakemberei által, a középiskolák vezetőinek az együttműködésével.
- A város középiskolái esetében a párhuzamosságok felszámolása együttműködési megállapodások, esetlegesen középiskolai konzorciumok kialakítása által.
- Duális képzés indítása azon szakiskolai szakok esetében, amelyeknél a vállalkozók kifejezték szándékukat az ebben való együttműködésre.
- Egy Oktató- Kutató- Fejlesztő IT Központ kialakítása a helyi középiskolák, az IT Park és egy informatikai felsőoktatási intézmény hármas együttműködésében.
- Az elméleti osztályok szakosodásánál javasolják a társadalomtudomány képzés bevezetését, valamint a matematika-informatika szakon a meghirdetendő helyek növelését akár a természettudomány képzés rovására is.
- A vokacionális képzések esetében – ahol hivatásokról beszélünk – javasolják a pedagógiai képzés erősítését.
- A város számára javasolt a pedagógusképzés (óvó-, tanító- és tanárképzés) prioritásként való kezelése, és ennek megfelelően az ezt kiszolgáló intézményi háttér fejlesztése és kiépítése.
- A szakközépiskoláknak egy-egy sajátos szakterület kiválasztása által meg kell határozniuk önmagukat az oktatási piacon. Szakközépiskolai képzések esetében sokkal szorosabb együttműködést és sokkal erőteljesebb és célzottabb kommunikációt javasolnak az érintett szereplők, vagyis a középiskolák, a VII-VIII. osztályos tanulók és szülei, valamint a helyi vállalkozók között.
- Szakiskolai képzések esetében szintén szorosabb együttműködést és hatékonyabb kommunikációt javasolunk az érintett felek között. Mindezek mellett szükség van egy komoly szakiskolai oktatási infrastruktúra- és felszerelés-modernizálási programra, valamint az oktató-továbbképzési/átképzési programra. Az oktatási intézmények és a vállalkozók között nyilvános, nagy hírverésnek örvendő együttműködési szerződések szükségeltetnek, amelyben a biztos munkahely lehetősége is szerepel.