Az egészségügyi rendszer alulfinanszírozottsága miatt magas az idő előtti elhalálozási ráta
Kertész Melinda 2017. június 23. 13:06, utolsó frissítés: 13:06A Nyugat-Európában alkalmazott egészségügyi innovációk 40%-a el sem jut ide, hiszen ezeket a találmányokat, fejlesztéseket Románia nem tudja megfizetni.
Megelőzhető lenne a halálesetek közel fele Romániában, ezzel az országunk az első helyen áll abban a statisztikában, amely az elkerülhető vagy kezelhető okok miatt bekövetkezett haláleseteket leltározza. A 2014-es adatokra építő statisztika szerint Romániában a 75 év alatti elhunytaknak a 47,6 százaléka halt korai halált. 2014-ben az EU-ban összesen 1,7 millió, 75 évnél fiatalabb személy halt meg, közülük több mint 562 ezer az orvostudomány és a technológia jelenlegi állásának fényében megmenthető lett volna.
Románia nem áll a legrosszabbul az egészségben eltöltött életévek számát tekintve, de azért a táblázat hátsó felében foglal helyet. Az utolsó helyezett Lettországban 54,1 éves korukig örvendenek átlagban az emberek jó egészségnek, Máltában 74,6 év ez a korhatár. Romániában 59,4 évig élnek átlagosan egészségben.
A nők jellemzően egészségesebbek a férfiaknál, és a felmérésben vezető kezelhetőnek számító halálokok többsége – szívbetegségek, agy-érrendszeri betegségek, a végbélrák, a mellrák, a magas vérnyomás és a tüdőgyulladás – is kevésbé érinti a nőket.
A statisztikából kiderül, hogy a férfiak körében nagyobb a potenciálisan megelőzhető halálesetek aránya, mint a nőknél.
A férfiak esetében hétszer magasabb az öngyilkosság előfordulásának esélye, mint a nőknél, és a balesetek tekintetében is messze lekörözik a nőket: a férfiak négyszer nagyobb valószínűséggel halnak meg balesetben.
Vass Levente parlamenti képviselő, urológus, közegészségügyi szakorvos szerint az a tény, hogy Románia a lista végén teljesített az unióban a megelőzhető és kezelhető halálokok listáján, összhangban van azzal, hogy a régióban Románia per capita költ a legkevesebbet az egészségügyre. Nem mellékes az sem, hogy az egészségügyi költségvetés Európa-szinten Romániában és Albániában a legkisebb. Ehhez az egészségügyi nevelésnek és következetességnek, illetve a romániai lakosok saját egészségükért való felelősségének a hiánya is hozzájárul.
A balesetek és az öngyilkosság mellett a tanulmány az elkerülhető halálesetek és a gyógyítható betegségek miatt bekövetkezett elhalálozásokat is listázza. A Nyugat-Európában alkalmazott kezelési sémák és módszerek, innovációk 40%-a el sem jut ide, hiszen ezeket a találmányokat, fejlesztéseket, vagy speciális klinikákon végzett eljárásokat Románia jelenleg nem tudja megfizetni a betegei számára.
A romániai lakosok alulinformáltak
Vass Levente szerint ezért történhetett meg az, hogy Romániában sokan nem akartak élni az oltás lehetőségével, ez elég sok port kavart az elmúlt periódusban. Pedig a média kiváló eszköz lehetne a lakosság informálására, de ezek a tájékoztató kampányok vagy nem megfelelőek, vagy egyáltalán nem is léteznek.
A megelőzhető betegségek esetén sem jut el az emberekhez az arra vonatkozó információ, hogy miért fontosak a mellrákot, tüdőrákot, vastagbélrákot, prosztatarákot szűrő vizsgálatok.
“Ezeknél az eseteknél ennek a fényében a szűrővizsgálatok hiánya azt eredményezi, hogy sokkal nagyobb gyakorisággal diagnosztizálják későn, súlyos, előrehaladottabb állapotban a betegséget” - mondta a szakember.
A nem betegség által okozott korai halál okairól
Az elkerülhető halált okozó tényezők között említhetőek a közúti viszonyok: a közúti balesetek magas száma a rosszul kivilágított és hiányosan kijelzett, keskeny utak miatt magas. Egyéb, elkerülhető halálokok az életmódbeli rossz döntésekkel hozhatóak összefüggésbe: például a dohányzás és alkoholfogyasztás. „A kardiovaszkuláris betegségeket okozó és fokozó cukorbetegség kialakulásának is nagy a kockázata Romániában, hiszen egy olyan államban élünk, ahol mindenki hajt a megélhetéséért, ahol a fizetések relatív alacsonyak, az embereknek több munkahelyük is van, ezért stresszes az életük. A túlhajszoltság pedig elősegíti a kardiovaszkuláris betegségek megjelenését, nem beszélve arról, hogy az egészségtelen étkezés, sok cukor bevitele népbetegséggé kezd válni. A nyugat-európai államok átlagos konfekcióméreténél a romániai egy számmal nagyobb, ez is azt mutatja, hogy gyakori a cukorbetegség a populáción belül, ami nagy mértékben növeli mind az onkológiai betegségek megjelenését, mind pedig a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
Hátrányt szenvednek a vidéken élők az egészségügyi rendszer egyenlőtlen felépítése miatt
Romániában az egészségügyi rendszer egyszerre küzd orvoshiánnyal és orvostöbblettel, előbbi jelenség vidéken, utóbbi az egyetemi központok körül figyelhető meg. Vannak olyan elszigetelt régiók, ahol még családorvosi rendelő sincs és a legközelebbi orvosi rendelőig több tíz kilométert kell megtenni. Így a vidéken lakóknak sokkal nehezebb elérni az egészségügyi szolgáltatásokat. Ez a hátrány főleg a vidéken élő gyerekeknek okoz helyrehozhatatlan károkat, akik felnőttkorukban is megsínylik azt, ha nem kapják meg idejében a kezelést olyan betegségekre, amelyek korai fejlesztést igényelnek.
Nagyságrendekkel magasabb az öngyilkosságot elkövető férfiak aránya a nőkénél
Vass Levente ezt az jelenséget a férfiakra nehezedő társadalmi elvárásokkal hozta összefüggésbe. “A klasszikus modell szerint mind a magyar, mind pedig a romániai közösségben még mindig a férfi áll a családfenntartó szerepben. Ilyen szempontból nagyobb stressznek vannak kitéve a férfiak, de valószínűbb körükben az autóbaleset elszenvedése, az alkoholfogyasztás és a cigarettázás is. A korai férfihalandóságnak emellett genetikai okai is vannak, és ez nem csak Romániában figyelhető meg, hanem Nyugat-Európában is” - mondta a szakember.
Szerinte a nemek között abban is van eltérés, hogy a nőket jobban foglalkoztatja az egészségügyi állapotuk, mint a férfiakat. “Urológusként elmondhatom, hogy nagyon sok esetben a felesége unszolására keresi fel a férfi az orvost, általában a nők jobban odafigyelnek nemcsak magukra, hanem a párjukól is jobban gondoskodnak” – mondta.
Milyen eszközökkel lehet a közegészségügy helyzetét javítani?
A lakosság egészségügyi gondjai egy társadalmi szintű változás nélkül nem fognak enyhülni. „Új értékrendet kell teremteni, és a lótás-futás helyett a minőséget, szakmaiságot kellene előtérbe helyezni. Lehetne racionalizálni az orvosok megoszlását az egészségügyi rendszerben úgy, hogy a kisebb településeken is legyen elérhető az egészségügyi szolgáltatás. Ezt egyrészt úgy lehetne elérni, hogy a fizetésemelésekkel egyidejűleg az egészségügyi minisztérium azokat az elvárásokat is bevezesse, amelyeket az egészségügyi ellátás különböző szintjein dolgozó orvosokkal, tehát a családorvosokkal, a járóbeteg rendelőben dolgozó orvosokkal, kórházban dolgozó orvosokkal szemben támaszt.
Felvilágosító kampányokkal, szűrésekkel a korai elhalálozás ellen
Az onkológiai betegségek okozzák a korai elhalálozások 20%-át. A daganatos betegségek számos formája korai felfedezés esetén sikerrel gyógyítható. Tehát ki kell dolgozni a protokollumokat arra vonatkozóan, hogy hány éves korban kell bizonyos szűrésekre jelentkezni, ugyanakkor le kell szögezni azt is, hogy mi történik akkor, ha valaki a megfelelő szűrővizsgálaton nem vesz részt, például abban az esetben, ha később megjelenik nála az illető betegség. Be lehet vezetni bizonyos szankciókat, például azt, hogy az illető betegség kezelésénél jelképesen, de 1-2-3% hozzájárulást kell fizessen a páciens.
A vastagbélrák esetében 50 éves korba el kell végeztetni a vastagbél tükrözést. A prosztatarák-szűréshez egy egyszerű véranalízis és egy 10 percet tartó urológiai konzultáció szükséges, ami 150 lejbe kerül, de ez által kiszűrhető a férfiak esetében a prosztatarák korai stádiumban. Végleges műtéti kezelés biztosítható, tehát az ember megszabadul ettől a betegségétől, ha az első vagy a második stádiumban van diagnosztizálás; ez érvényes a mellrák esetében is - mondja az orvos.