2018. július 21. szombatDániel
22°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kincses Előd: a Pride-ot sem kell engedélyeztetni

Balázsi-Pál Előd Balázsi-Pál Előd 2017. július 07. 15:15, utolsó frissítés: 2017. július 10. 11:30


A román gyülekezési törvény (1991. évi 60-as törvény) nem ismeri azt a fogalmat, hogy engedélyeztetni kell a tüntetéseket - hívta fel a figyelmünket Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd. A kolozsvári Pride és a Mardare-botrány kapcsán ismét kiderült, hogy sem a parlamenti képviselők, sem az újságírók nincsenek ezzel tisztában - mondja az ügyvéd.


“A megmozdulást be kell jelenteni, a felvonulás útvonalát, helyszínét pedig a polgármester csak a bejelentő beleegyezésével módosíthatja - tehát nem volt kötelező a kolozsvári Pride-ot eldugni, de aki nem ismeri a törvényt, az nem tud élni a jogaival” - fogalmaz Kincses.

Az ügyvéd elmondta a Transindexnek: a polgármester szigorúan szabályozott esetekben 48 óra alatt betilthat egy megmozdulást, de ebben az esetben a tiltás ellen közigazgatási eljárásban jogorvoslatnak van helye. A törvény 9. és 10. szakasza pontosan szabályozza, hogy milyen esetekben tilthatják be a tüntetést: fasiszta, kommunista, rasszista, sovén jellegű önkényuralmi elvek vagy terrorista, diverzionista szervezetek népszerűsítése esetén; államcsíny szervezése vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető tevékenység esetén; a közrend, közbiztonság vagy a közerkölcs megsértése esetén; az állampolgárok jogainak, szabadságjogainak vagy testi épségének veszélyeztetése esetén.

Kérdésünkre, hogy a Noua Dreaptă rendezvényei nem merítik-e ki folyamatosan a rasszizmus és sovinizmus fogalmát, az ügyvéd elmondta: “A Noua Dreaptă tüntetéseit nyugodtan be lehetne tiltani, csak ők, amikor bejelentik a tüntetésüket, nem írják be azt, hogy milyen sovén megnyilvánulásról van szó. Attól még a polgármesteri hivatal betilthatná erre a szakaszra hivatkozva, és akkor a Noua Dreaptănak kellene bizonyítania, hogy nem sovének, ők imádják a magyarokat s a zsidókat, és a cigányokat is. A törvény alapján be lehet tiltani egy ND-s rendezvényt, de igazán kötelező a tiltás akkor lenne, ha a szervező beírja: azért tüntetek, hogy

afară, afară cu ungurii din țară.


Ha egy ilyen tüntetést akar, azt muszáj betiltani. Ha csak feltételezi a polgármester, hogy ez lesz, akkor is betilthatja, és akkor aztán a bíróságon igazságot szolgáltatnak.”

Közigazgatási bírósághoz csak úgy lehet fordulni, ha a szervező előzetes panaszt tesz le. Ami azt jelenti, hogy ezzel a hatóságok el tudják érni, hogy akár 3-4 hónappal később legyen a tüntetés, mint ahogy azt a szervezők eredetileg tervezték. Ezért van az, hogy a Székely szabadság napját már március 19-én bejelentette Izsák Balázs, hogy legyen idő kipereskedni a jövő év márciusáig - mondta el az ügyvéd, aki a marosvásárhelyi esemény szervezőinek jogi képviseletét is ellátja. “A Székely szabadság napja esetében a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal balkáni ravaszsággal nem tiltotta be a rendezvényt, nem azt mondta, hogy a törvény 10. szakaszának valamelyik pontja alapján betiltom, hanem azt mondta, hogy nu se avizează (azaz nem hagyja jóvá - szerk.). Ez a fogalom a törvényben nincs. Azon a címen nem hagyják jóvá, hogy a Szentgyörgy utcában van az a régi kórház - amelyiknek egyébként egy vagy két szalonja van, amelyik a frontra nyílik -, és a tömeg az előtt haladna el. Nem azt írták, hogy se interzice, mert akkor ez közigazgatási aktus lenne, és akkor a prefektusnak kell ellenőriznie a jogszerűségét, a prefektus pedig nem mondhatta volna azt, hogy ez egy jogszerű betiltás. Ezzel a mafla csellel jönnek, hogy ezt a kifejezést használják, hogy nu se avizează, és hogy tíz ember mehet a Székely vértanúk emlékművétől a Prefektúrára. Ez egy abszolút egyértelmű tiltás. Az egészben az a bájos, hogy megfeledkeztek arról, hogy van egy 1998-as tanácsi határozat, amelyik megjelöli azokat az objektumokat, ahol nem lehet nagygyűlést, tüntetést tartani (tehát nem felvonulásról szól): a SRI, a kaszárnyák, és kórház is van, ami meg van jelölve, de ez a kórház nem szerepel a listán. A polgármesternek ez az állásfoglalása a városi tanács határozatát is sérti, mert abban nincsen benne a Szentgyörgy utcai kórház, mint olyan objektum, ahol nem lehet nagygyűlést tartani. A nagygyűlés egyébként is a Székely vértanúknál lesz. Hogyan képzelik, hogy tíz ember menjen a Székely vértanúktól a főtérig? Hogy mennek haza az emberek? Agyrém” - vélekedett Kincses.

A törvény második szakasza arról rendelkezik, hogy a tüntetés nem akadályozhatja a járókelőket illetve a városi forgalmat. Kincses Előd szerint ezt nem a tüntetés szervezőjének kell garantálnia: ő bejelenti ezt, és a csendőrség köteles biztosítani a felvonulást. “A szervezőknek nem kötelességük olyan útvonalat kijelölni, amely például nem akadályozza a forgalmat. Ha a hivatal úgy érzi, hogy a szervezők olyan útvonalat javasoltak, amely nagyon nagy gondot okoz, akkor


lehet javasolni,

hogy más útvonal legyen. Hát a Magherut hányszor zárták le Bukarestben, pedig nem is volt bejelentett tüntetés. Johannist sem büntették meg, pedig részt vett be nem jelentett tüntetésen” - emlékeztetett.

“A gyülekezési törvény egy európai uniós jogszabálynak a beemelése a román jogrendbe. Ha a polgármesterektől függne, akkor minden megmozdulást kitennének Kukutyinba. Képtelenség lenne olyan helyen felvonulást vagy nagygyűlést tartani, amit lát a tömeg. Ezért van ez a szabály, hogy csak a bejelentők beleegyezésével lehet időpontot, útvonalat módosítani” - mondta el az ügyvéd.

Egy másik paragrafus ugyanakkor azt mondja, hogy nem lehet azonos időben, azonos helyen két eseményt szervezni. “Ez azért van, hogy ne csapjanak össze a különböző csoportok. Ha már van egy bejelentett tüntetés mondjuk a szoptatós farkas előtt, akkor nem lehet még egy tüntetést ugyanoda szervezni. Ez arról szól, hogy megelőzzék az ellentüntetők megjelenését ugyanazon a helyszínen, és így azt, hogy összecsapások legyenek. Az első jóváhagyott tüntetésnek elsőbbsége van. Ha a Noua Dreaptă már lefoglalta a Bocskai teret, akkor a Pride kaphatott volna egy jobb helyet is, a Fő teret vagy a Béke teret, a Studház előtt. Ezt jó, ha tudják az emberek, hogyha máskor is lesz Pride: nem lehet más helyszínt, más időpontot kijelölni, csak ha beleegyeznek a szervezők” - emlékeztetett.

Arra is rákérdeztünk, hogy 9. szakaszban szereplő közerkölcs fogalma valamilyen törvényben szabályozva van-e. A törvény nem határozza meg pontosan, hogy mi az a közerkölcs, de ez egy közismert fogalom - mondja Kincses, példaként felhozva, hogy meztelenül nem lehet felvonulni. Egyébként ez egy változó fogalom - teszi hozzá. Ugyanakkor szerinte az, ha egy meleg pár kézenfogva sétál, az semmiképpen nem minősülhet közerkölcs-sértésnek.

Kincses a melegjogok kapcsán is elmondta véleményét: “Ez az egész cirkusz, amit levernek, nekem nagyon nem tetszik. És az sem tetszett, hogy a magyar egyházak és az RMDSZ is olyan keményen megnyilvánult a melegek ellen. Azzal nem értek egyet, hogy legyen örökbefogadás, de egyébként nem tehet róla senki, hogy olyannak született, vagy olyanná alakult.”

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS