2017. november 19. vasárnapErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Érettségi: kell-e örülni az átmenési arány növekedésének?

k. á. 2017. július 12. 15:39, utolsó frissítés: 16:31

Hét százalékponttal nőtt az országos átlag, miközben a magyarok eredményei gyakorlatilag nem változtak.


Az általános ujjongás közepette, miszerint országosan 7%-kal nőtt az érettségi átlag, ne feledjük el, hogy ez semmit nem jelent az oktatás minőségének javulására nézve. Sőt, egyáltalán nem az átmenő arányok a relevánsak ebben a történetben, sokkal inkább arra kellene figyelni, az elmúlt években milyen drámaian csökkent azok aránya, akik beiratkoztak érettségire.

2009-ben a 12-esek több mint 60%-a vette sikeresen az érettségit, ez mintegy 170 000 diákot jelentett. Az adat azért érdekes, mert ez 30 000 emberrel jelent többet 2004-hez képest, holott abban az évben 100 000-el több diák iratkozott be vizsgára. Az első jelentős csökkenés 2010-ben következett be, ekkor már elég sok helyen vezettek be csalás elleni intézkedéseket, aztán 2011-ben következett a nemzeti tragédia, ami 2012-ben tetőződött. Ami a legérdekesebb, hogy ebben a két évben rekord nagyságú volt az érettségire beiratkozók száma, az utóbbi két évben pedig, azaz 2016-ban és 2017-ben volt a legalacsonyabb. Ennek okait a szakértők abban látják, hogy egyrészt nagyon sok diákot maguk a tanárok térítenek el a záróvizsgák alatti úton, mivel az iskolák sokszor szeretnek nagy átmenési átlagot produkálni, másrészt sok diák belátta, hogy a szakiskolai oktatással hosszú távon valójában jobban tud érvényesülni.

2012 után aztán növekedett azok aránya, akik sikerrel vették a vizsgákat, de azoknak, akik először mentek érettségizni, és egyből sikerrel jártak, 35-40% körül stabilizálódott az aránya, és ez kb. azóta is tartja magát.

Mi lett az érettségireform következménye?


Rögtön 2011 után sürgősségi kormányrendelettel, német mintára létrehozták a duális oktatási rendszert: a legjobban ez Brassóban jött be, a Kronstadt iskolában, ahol a diákok jó része már azelőtt vállalatokhoz kerül dolgozni, mielőtt kilépne az iskolapadokból. Mára már több mint 20 000 gyerek tanul generációnként a szakiskolában. A csalás megállításának következménye lett az is, hogy a magánegyetemek diplomagyártásának vége szakadt, de ez azt is magával vonta, hogy néhány közülük alávetette magát az akkreditációs folyamatoknak. Na, és valamennyire visszaállt a diplomába vetett hit is az országban, azaz már nem tekintenek wc-papírként rá.

Átmenők száma évekre lebontva


Daniel P. Funeriu, az érettségi reformjának egyik kezdeményezője blogjában arról ír, hogy mekkora üzlet volt a “diplomagyártás” 2009 előtt, amikor az állami egyetemek körülbelül 80 000 helyet biztosítanak a diákoknak, ebből 60 000 tandíjmentes. Akik ide nem jutnak be, vagy nincs olyan szak államin, ami megfelelő lenne számukra, azok magánegyetemre mennek. Funeriu számításai szerint 2011 után 320 000 diákot veszítettek a magánegyetemek, és így 320 millió eurós kieséssel számolhatnak. Funeriu ezt elmekorrupciónak nevezi, és hozzátesz még egy becsült 10 millió eurót azoknak a tanároknak, akik különböző érettségi-delegációkban vettek részt.

Funeriu a 2009 előtti helyzetet egy nagy arányú, országos korrupciós mechanizmusnak tartja, amely nem csupán abban nyilvánult meg, hogy az egyetemek és a tanárok pénzeket vasaltak be a diákokból, hanem akkora gazdasági érdek fűződött a rendszer fennmaradásához, hogy erős politikai lobbi is tevékenykedett a magánegyetemek háboríthatatlanságáért.

Zöld: érettségire beiratkozók, akik abban az évben végezték el a 12. osztályt
Kék: Azok aránya, akik abban az évben végezték a líceumot, és sikerrel vették az érettségit
Narancssárga: Sikeresen érettségizők aránya


És a magyarok?

A fellebbezés előtt érettségi adatok szerint a sikeresség idén 71,4%-os, míg az előző évi átlag 66,7% volt. Idén 6292 magyar diák iratkozott be az érettségire, 6081 vett részt a vizsgán és ebből 3891 diáknak sikerült. Ez azt jelenti, hogy a vizsgázott diákok 63,99%-ának sikerült az érettségije, amely közel 7%-kal elmarad az országos átlagtól, de a tavalyi átlaghoz képest csekély fejlődés mutatkozik (a 63,86%-hoz viszonyítva).

A magyar nyelv- és irodalomból sikeresen vizsgázók aránya több mint 94%. Az idén is a legnagyobb gondot a román nyelv és irodalom vizsga okozta. Tehát, az összeredmények növekvő tendenciát mutatnak a tavalyi eredményekhez viszonyítva. Arról viszont nincsenek összesített adatok, hogy az összes romániai magyar diák közül hányan vettek részt a vizsgán.

Hogy könnyebbek vagy nehezebbek voltak az idén a tételek, nehéz megválaszolni, de első látásra az országos átlag javulása azt sugallja, hogy hozzáférhető tételek voltak az érettségizők számára.

Feltettük a kérdést az új oktatási államtitkárnak, Kovács Irén Erzsébetnek is, hogy látja, miért nem javult arányosan a magyarok eredménye is, ha a románoké igen.

”Ahogyan Barna Gergő, szociológus felméréséből is kiderül, sajnos a magyarul tanuló diákok teljesítménye jelentősen elmarad a romániai átlaghoz képest. Ennek okai összetettek, több tényező is befolyásolhatja a diákok vizsgaeredményeit. Ezek közül a legnagyobb mértékben a román nyelv- és irodalom anyanyelvi szinten való oktatása járul hozzá. Ez nem egy új keletű probléma. Más olyan tényezők, amelyek szintén befolyásolják a vizsgaeredményeket az iskola nagysága - a kisebb iskolákban gyengébbek az eredmények -, a település gazdasági fejlettsége, a tannyelv és sok más egyéb tényező lehet.

Kovács szerint “nyíltan és egyenesen kell beszélnünk a problémáinkról, hisz csak ily módon lehet ledolgozni ezt a hátrányt. Ehhez közös összefogásra és plusz erőfeszítésekre van szükség a pedagógusok, diákok, szülők és döntéshozók részéről. Szerinte új kihívással szembesül az oktatási rendszer, ezért a hangsúlyt a gyermekközpontú, versenyképes és minőségi oktatásra kell fektetni. Eddig is minőségi volt a magyar oktatás, jól szakképzett tanáraink vannak, azonban gyorsan változik a világ, amihez a pedagógusainknak, diákjainknak tudniuk kell alkalmazkodni, felzárkózni.

Mint kifejtette, természetesen a magyar diákok hátránya orvosolandó, és az RMDSZ adott is rá egy választ, igaz, a hatásait csak jóval később mérhetjük le. Sikerült elérni, hogy a magyar nyelven tanuló diákok a nyolcadikos záróvizsgán és érettségin megkülönböztetett tételek alapján vizsgázzanak. Ez egy ciklikus folyamat, és a most végzett negyedik osztályos diákok ősszel már az új, sajátos román tanterv szerint tanulnak, tehát ők lesznek azok, akik négy esztendő múlva először vizsgáznak differenciáltan és szintén ők, akik tizenkettedik osztály végén megkülönböztetett tételek alapján fognak majd vizsgázni. Elmondta azt is, hogy reményei szerint idéntől az ötödikes diákok már alternatív tankönyvből fognak tanulni.

Addig is mit lehet tenni azért, hogy a magyar diákok felzárkózzanak? Kovács Irén felhívta rá a figyelmet, hogy az oktatási tárca honlapján minden érettségi tantárgyból vannak közzétett tételminták. A tételminták célja, hogy a tanárok és diákok időben ismerjék az írásbeli vizsga menetét és az anyagok felépítését, valamint a tanulók idejében kezdjék el a felkészülést a vizsgára.

Az államtitkár elmondta, ha vannak olyan iskoláink, ahol szakképzetlen helyettesítő tanárok tanítanak, olyan lehetőséget kell teremteni, hogy szakképzett tanárok tanítsanak, ugyanakkor szorgalmazzák az olyan európai projektekben való részvételt (pl. ROSE), amelyeken keresztül anyagi juttatás fejében, a pedagógusok felkészítőket tartanak a diákoknak a vizsgatantárgyakból. Ezek a felkészítők megfelelnek a köznevelési rendszer követelményeinek.

Az oktatási minisztérium szintjén készül egy országos projekt is, amelyen keresztül képzéseket fognak szervezni a pedagógusoknak. “Felvettük a kapcsolatot a projektfelelőssel és kértük, hogy a kisebbségi nyelven tanító pedagógusok számára anyanyelven történjenek a képzések. Kérelmünk még azt is tartalmazta, hogy a képzések régiónként és megyénkként legyenek elérhetőek” - mondta el Kovács Irén.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS