2017. szeptember 23. szombatTekla
12°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Továbbra is közvita tárgya a Székelyudvarhely melletti szeméttelep

Ambrus István 2017. július 19. 12:04, utolsó frissítés: 12:04

A cekendi hulladéklerakó miatt szennyezetté vált a talaj, és az sem tisztázott, hogy pontosan honnan szállítanak oda szemetet.


A cekendi hulladéklerakó kapacitását tekintve legalább 45 évig üzemelhet, a székelyduvarhelyi és a környékbeli lakosok bánatára, ugyanis egyre gyakrabban jelentkeznek környezetvédelmi problémák. Legutóbb június 23-án szervezett csendes tüntetést Székelyudvarhelyen az UTCA nevű civil akciócsoport. A megmozdulás célja az volt, hogy a hatóságok figyelmét jobban ráirányítsák a Cekend-tetői hulladéktároló okozta környezetvédelmi problémákra. Úgy fogalmaztak, “a gyermekeink jövőjéről, ivóvizéről van szó”.

A cekendi szeméttelep Székelyudvarhelytől tíz kilométerre található Fenyéd községhez közel, a Csíkszereda felé vezető 13A jelzésű megyei út mentén. A hulladéklerakó tulajdonosa az RDE Harghita Kft., a terület tulajdonosa a székelyudvarhelyi önkormányzat, amely 50 évre koncessziós szerződés alapján bérbe adta a területet.

A telep Székelyudvarhely, Máréfalva, Fenyéd, Gyepes és Remete településekre jelent környezetvédelmi problémát, ugyanis a lakók szerint esőzések alkalmával a lerakóból kifolyó csurgalékvíz szennyezi a talajt. Olyan eset is előfordult, hogy nagyobb mennyiségű esőzés alkalmával a szeméttelepről a város szennyvízcsatorna hálózatába került a csurgalékvíz, ami beborította Székelyudvarhely egyes utcáit.



A cekendi hulladéklerakó működése a talaj- és a vízszennyezés mellett azért vitatott, mert bár regionális hulladéktárolóként van nyilvántartva, nem tisztázott, hogy az ország mely megyéiből szállítanak még oda háztartási szemetet. Koszta Attila, az RDE Harghita Kft. hulladékgazdálkodási vállalat igazgatója elmondta, a Cekendi-hulladéklerakó megnyitásakor a régióban több szeméttelep is működött, de idővel korszerűtlenné váltak és bezárták ezeket.

Koszta szerint ez majdnem ökológiai katasztrófához vezetett, ráadásul a szemétszállító járműveknek sokkal hosszabb utat kellett megtenniük a legközelebbi lerakóig, ami plusz költséget is jelentett. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az is szempont, hogy ahhoz, hogy egy hulladéktároló gazdaságilag fenntartható legyen, egy bizonyos mennyiségű szemétnek be kell érkeznie. Ha az előre tervezett mennyiségnél kevesebbet szállítanak, a hulladéktárolás nem lesz gazdaságos.

Az RDE Harghita Kft. hulladékgazdálkodási vállalat igazgatója elmondta, a székelyudvarhelyi szennyezés egyszeri eset volt, és az okozta a problémát, hogy a hulladéklerakó körül csapadék hatására keletkezett szennyvizet elszívó berendezés szivattyúja meghibásodott, így az eredetileg a tisztítóállomásra kerülő csurgalékvíz a város csatornahálózatába került.



A Hargita megyei környezetvédelmi őrség talajminta-vizsgálatot végzett és a szennyezés miatt meg is bírságolta a céget. Az eset miatt kiszállt a helyszínre a környezetvédelmi őrség, amely átvizsgálta a berendezést felszólította a hulladéklerakót üzemeltető céget, hogy foganatosítsanak biztonsági intézkedéseket. „Vásároltunk egy szippantós autót, amelyet szükséghelyzetben használhatunk. Másik lépésként egy GSM-modult szereltünk fel a pompák irányítóberendezéséhez, ami rögtön jelzi az üzemzavart - mondta még el Koszta.

A Hargita Megyei Környezetőrség vezetője, Balla Izabella a Hargita Népének úgy nyilatkozott, a balesethez az is hozzájárult, hogy a Maros Megyei Vízügyi Igazgatóság engedélyezte az RDE Harghita Kft.-nek, hogy a téli időszakban, november és március között a cég nyitott cellákban tárolja a csurgalékot. Az videofelvételen is megörökített környezetszennyezési baleset miatt a hulladékgazdálkodási vállalatnak két alkalommal 50-50 ezer lej büntetést kellett kifizetnie.

A Zöld Székelyföld Egyesület elnöke, Csonta László kérdésünkre elmondta, a legnagyobb problémát a szemétből kiváló csurgalékvíz jelenti. A hivatalos álláspont szerint ezt a jelenséget a nagy mennyiségű esőzés okozta, ugyanis nem tudták kezelni a nagy mennyiségű csapadékot.

"Elméletileg a szakembereknek a lerakónál előtisztítást kell végezniük, ami így a városi szennyvízhálózatba kerülhet, amely később egy újabb tisztítási folyamaton esik át. A hulladéklerakót egy kb. 7 kilométeres vezeték köti össze a városi szennyvízhálózattal. Az egyik változat szerint a balesetet az okozta, hogy a csatornahálózat eldugult"- mondta Csonta László, aki szerint a közeljövőben vélhetően a Székelyudvarhelyi városvezetés is nagyobb figyelmet fordít a hulladéklerakó működtetésére.

A Zöld Székelyföld Egyesület elnöke hozzátette, tudomása szerint Hargita megyén kívül még legalább 40 településről szállítanak hulladékot a Cekendi-tárolóba. Szerint a városvezetés az elmúlt években nem fordított kellő figyelmet a hulladékgazdálkodásra, amit most igyekszik pótolni egy hosszútávú hulladékgazdálkodási stratégia kidolgozásával.

Véleménye szerint problémát jelent az is, hogy bár a cekendi szeméttelep regionális hulladéklerakóként van nyilvántartva, nincs sehol pontosítva, hogy ez konkrétan mit is jelent. "Amikor létrejött a lerakó, az volt tervben, hogy Székelyudvarhely és környéke számára segítsen megoldani a hulladékgazdálkodási problémákat".

A cekendi hulladéklerakó csurgalékvizét vizsgálva a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) mikrobiológusai, együttműködve a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) kutatóival elsőként írtak le Erdélyből a tudományra nézve új baktériumfajt.

A Youtube-ra feltöltött felvételeket Egyed Ufó Zoltán újságíró, fotóriporter készítette.

Nyitókép forrása: dontwasteit

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS