2019. szeptember 20. péntekFriderika
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Magyarország helyett egyre inkább Nyugat-Európát választják az erdélyi magyar fiatalok

G. L. 2017. július 21. 16:08, utolsó frissítés: 16:14

Megnézték, hogyan gondolkodik a kárpát-medencei magyar fiatal. Tusványoson pedig be is mutatták.


Az egész világgal harcban vagyunk a magyar fiatalokért, ezért tudnunk kell, hogy mit akarnak - vezette fel Balog Zoltán, a magyar kormány emberi erőforrások minisztere a Gyorsjelentés a Kárpát-medencei fiatalokról 2016 című kutatás eredményeinek bemutatóján csütörtök délután, Tusványoson. Ebben 8000 magyarországi és 4000 külhoni, 15-29 év közötti magyar fiatalt kérdeztek meg. A felmérés jelentőségét az adja, hogy az adatfelvétel azonos időben, azonos kérdéskörök mentén történt, így össze lehet hasonlítani a magyarországi, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági eredményeket. Erdélyből összesen 2000 fiatalt kérdeztek meg.

Bár előzetesen a kutatás egy vázlatos bemutatójaként harangozták be az eseményt, de a kerekasztalon inkább az eredmények társadalompolitikai vonatkozásairól beszéltek a résztvevők, erősen átpolitizálva ismertették a kutatást.

A külhoni magyar fiatalok 81,6 százaléka úgy gondol magára, mint az egységes magyar nemzet része

- mondta el Balog Zoltán miniszter, és kitért arra is, hogy ezért a programjaiknak is olyannak kell lenniük, amelyek kapcsolódnak ehhez az eredményhez, és megpróbálnak egységes Kárpát-medencében gondolkodni. Balog szerint ezt a felsőoktatásban sikerült eddig a legjobban megvalósítani, és beszélt a sikeresen működő Makovecz-programról, ami az Erasmus-program magyar megfelelője, de kitért arra is, hogy szeretnék ezt a pedagógusok továbbképzésében, az óvodaépítési programban is megvalósítani, ez utóbbira az elkövetkezendő időben 17 milliárd forintot fog fordítani a magyar kormány Magyarország határain kívül.



Európában nem fordult elő az elmúlt 40 évben, hogy megfordult volna a házasságkötési trend, de Magyarországon igen

- mondta Balog a demográfiai kérdésekkel kapcsolatban, majd részletezte is: 2002-2010 között a házasságkötések száma 27 százalékkal csökkent, ami megfelelt az Európai trendnek, ezzel szemben 2010-2017 között 46 százalékkal nőtt, ami szerinte egyértelműen a magyar kormány családpolitikájának a sikere. A miniszter szerint most a gyerekvállalási kedv növelése a cél.

A felmérés szerint a gyerekvállalási kedv a Kárpát-medencében 2,1 (ennyi gyereket vállalnának átlagosan). A Felvidéken 1,9, Kárpátalján 2,4, Erdélyben pedig 2,3 gyereket szeretnének átlagosan. A miniszter ezzel kapcsolatban elmondta, hogy 2018-ban újabb milliárdokat fognak áldozni a családtámogatási programjuk sikeressé tételére, és kiadásaik elérik a GDP 5 százalékát. Felidézte egyben azt a korábbi hírt is, hogy 2018 januárjától az anyasági támogatást minden magyar gyerek után megkapja az édesanya, éljen a világ bármely táján.

Szalai Zoltán, Dávid László, Balog Zoltán, Novák Katalin moderátor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára, Zsigmond Barna Pál és Bauer Béla (MTI Fotó: Veres Nándor)Szalai Zoltán, Dávid László, Balog Zoltán, Novák Katalin moderátor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára, Zsigmond Barna Pál és Bauer Béla (MTI Fotó: Veres Nándor)


Zsigmond Barna Pál korábbi csíkszeredai főkonzul, a Fidesz szakpolitikusa Erdéllyel kapcsolatban azt emelte ki, hogy egy ügyes családtámogatási programmal, amiben arra világítanak rá, hogy érdemes gyereket vállalni, még jelentős eredményeket lehet itt elérni. 1990 előtt kétszer annyi gyerek született, mint utána, és véleménye szerint ez azt jelenti, hogy a 25 évnél idősebb nők, akik még ugye az elkövetkezendő 10-15 évben gyereket vállalhatnak, dupla annyian vannak, mint amennyien 10-15 év múlva lesznek. Zsigmond szerint ezeket a nőket kell rávezetni arra, hogy érdemes gyereket vállalni. Szerinte épp ezért jó, hogy 2018 januárjától minden romániai magyar nő is támogatást kaphat, ha gyereket vállal.

Bauer Béla kutató szerint demográfia szempontból az a kutatás eredményei közül a legfontosabb, hogy 2008-hoz képest csökkent azoknak a száma, akik nem szeretnének gyereket.


Van igazság abban, amikor Johannis azt mondja, hogy a székely fiatalok nem tudnak románul

- jelentette ki az oktatási kérdésekre áttérve Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy egészen másak a tendenciák a szórványban, illetve egészen másak a tömbmagyarságban. Utóbbi esetben óvodától egyetemig van lehetőség magyarul tanulni. Példának a Sapientia EMTE végzőseit hozta fel, akiknek a többsége nem akarja más nyelven írni és megvédeni a dolgozatát, mint magyarul. Ezzel szemben a szórványban a magyar irodalom óráról kijövő gyerekek a szünetben már románul beszélnek. Dávid szerint olyan oktatási stratégiát kell kidolgozni, aminek a prioritásai között az az első, hogy színvonalas, jó minőség magyar oktatást biztosítson, hogy megváltoztassák azt a közvélekedést, hogy a többségi oktatás minőségibb.

Anyanyelvű oktatáshoz való hozzáférés témában Veres Valér elmondta, hogy a határon túli régiók közül a magyar nyelvű oktatás lehetőségei Erdélyben a legjobbak, de még a Felvidéken is viszonylag jók. Veres szerint fontos, hogy Erdélyben odafigyelnek arra, hogy már az óvodában magyarul tanulhassanak a gyerekek, ami véleménye szerint azért nehéz feladat, mert a vegyes házasságok aránya igen magas. Kolozs megyében 17-20 százalék azoknak az aránya, akik többségi párt választanak maguknak, míg az erőteljes szórványban ez az arány akár 30-40 százalékos is lehet. A kutató szerint a vegyes házasságok tekintetében nem olyan nagyon rossz a helyzet Erdélyben, de bármilyen segítség elkel, szerinte főleg a bölcsőde-rendszert kell megerősíteni.

Balog ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy a magyar kormány végre el kell döntse, hogy a Magyarország határain kívül élő, magyarul beszélő roma nemzetiségük tehertételt vagy erőforrást jelent a magyar kormány számára. Balog azt emelte ki, hogy Felvidéken nagyon sok magyar család azért nem íratja magyar iskolába a gyerekeit, mert ott többségében romák vannak. Szlovákia esetében ez azért érzékeny téma, mert a kutatás eredményei szerint ott a legnagyobb az átjárás a többségiek és a kisebbségi magyarok között. Itt kevesebb mint 50 százalékuk válaszolta igennel arra a kérdésre, hogy használja-e barátai körében a magyar nyelvet. Romániában ez az arány 70 százalék fölött van.

Kárpátaljáról igényelték legnagyobb arányban magyar állampolgárságot,

ami azért is érdekes, hogy itt a legnyitottabbak Magyarországra, és a magyar állam által felkínált lehetőségekre. Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál inkább igényelte a magyar állampolgárságot. Szalai Zoltán, a Matthias Corvinus Collegium igazgatója azt a tapasztalatukat osztotta meg, hogy az iskolai végzettség lehet a magyarság megőrzésének az egyik kulcsa, mert minél magasabb az iskolai végzettsége a szülőnek, a gyerekekben annál erősebb a magyar identitás érzése, a magyar kultúrához való ragaszkodás. A szakember szerint, ha azt szeretnék, hogy az alsóbb szintről jövő magyar fiatalok is közel kerüljenek a magyar kultúrához, akkor segítenünk kell nekik, hogy minél magasabb legyen az iskolai végzettségük. A társadalmi mobilitás elindításához a MCC tapasztalatai és kutatásai szerint 9-10 éves korig lehet igazán beleszólni a fiatalok életébe. Ezért is lenne fontos szegmentált oktatási programok kialakítása.



A kettős állampolgárság megszerzésével kapcsolatban Szalai kifejtette, hogy az leggyakoribb válaszok érzelmi kötődésük voltak, tehát valaki leginkább azért szeretett volna magyar állampolgárságot kapni, mert a szülei is magyarok voltak, vagy magyarnak érzi magam. A magyarországi szociális szolgáltatások igénybe vétele ezzel szemben nem prioritás, az 1-től 4-ig terjedő skálán, az utolsó előtti helyre sorolták, 1,7 ponttal. Az érintett korosztályban 50 százalék alatt van azoknak a száma, akik igényelték a magyar állampolgárságot, ezen a Felvidéki számok rontanak: Erdélyben 56,3 százalék, a Vajdaságban 82 százalék, Kárpátalján 28,4 százalék, Felvidéken pedig 3,5 százalék.


A Nagy-Britanniában vagy Németországban magyar útlevéllel dolgozók jelentős része nem Magyarországon született

- jelentette ki Bauer, majd azt is elmondta, hogy míg a korábbi kutatások azt mutatták, egyértelműen Magyarország a célország a határain kívül élő magyaroknak, addig ez mostanra megváltozott, és inkább tranzitországként tekintenek rá. Ez alól a kárpátaljai tömbmagyarság jelent kivételt, mivel nagyon közel vannak az anyaországhoz, egyértelműen Magyarország a munkavállalási célország, míg Felvidék a magyarországiak esetében tűnik már célországnak, főleg az ottani multiknál vállalnak állást.

Zsigmond szerint az jelent komoly problémát, hogy a mezőgazdaságból élő székelyföldiek gyakran választják, hogy külföldre mennek, és akik már 5-6 évet eltöltenek Nyugat-Európában, gyereket vállalnak, már ritkán jönnek vissza. Szalai az elvándorlás és a digitalizáció közötti összefüggésről beszélt: véleménye szerint a közösségi médiával - amit Kárpátalja kivételével, már mindenhol nagyobb arányban fogyasztanak a fiatalok, mint tévét - , kinyílt számukra egy új világ, amit szívesen választanak.


Az egyik legmarkánsabb eltérés a magyarországi és külhoni magyarok között a vallásosságban volt,

de ez nem annyira új jelenség, mert a korábbi kutatások is ezt mutatták. Különösen a magukat ateistának vallók aránya alacsony szemben a magyarországi eredményekkel, ahol 30-40 százalékos ez az arány. Bauer szerint Magyarországon kívül mindenképpen fontos figyelembe venni, hogy a vallásosságnak identifikációs szerepe is van. De például Erdélyben a szórvány és a tömbmagyarság valláshoz való viszonya is nagyon más, mert a szórványban sokkal jelentősebb az identifikációs szerepe.

Zsigmond a hagyományok tiszteletét emelte ki ebben a kérdésben, szerinte az erdélyi falvakban szokás részt venni az egyházi ünnepeken, egész osztályok iratkoznak be konfirmálni, és az nem is kérdés számukra, hogy ezen részt kell-e venni.

De Tusványosra utalva azt is elmondták, hogy a kutatásból kiderült, az erdélyi magyar fiatalok sokkal szívesebben járnak fesztiválokra, mint a magyarországiak, van erre kereslet Erdélyben, és Balog pedig bízik benne, hogy a kínálat sokáig fennmarad.

A kutatás erdélyi eredményeit a későbbiekben még bemutatjuk.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS