2019. aug. 21. szerdaSámuel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kettős állampolgárság: kinek az érdeke?

Császár Melinda 2004. szeptember 14. 14:31, utolsó frissítés: 14:31

Nem kizárt: #b#akkor is#/b# változatlanul hagyhatja az állampolgársági törvényt a magyar parlament, ha a népszavazáson kigyűl az érvényességhez szükséges kétmillió igen. De valószínűbb az érvénytelenség – minden marad a régiben?





"Aki a határon túliak magyar vagy kettős állampolgárságáról beszél, olyasmit ígér, ami teljesíthetetlen, mivel az elképzelés jogi és politikai akadályokba ütközik" – nyilatkozta Kovács László a Krónika c. napilapban – igaz, 2000. április 25-én, ellenzéki pozícióból. 2004. szeptember 13-án az országgyűlés egyhangúan ügydöntő népszavazás kiírásáról döntött a kettős állampolgárság ügyében. Az elmúlt években elsősorban


a határon túli magyar közösségek irányából


fogalmazódott meg az igény jogállásuk világos rendezésére. Az ügy leglelkesebb zászlóvivője többnyire az a határon túli magyar közösség volt, amelyet a "schengeni határok leereszkedésének perspektívája" – ahogy azt az erdélyi magyarok budapesti találkozóján 2000-ben megfogalmazták – a legfájdalmasabban érintett.

Számos európai ország csak úgy ad állampolgárságot, ha az érintett
<br />
előbb bevándorol és/vagy letelepszik (Danny Snell illusztrációja)Számos európai ország csak úgy ad állampolgárságot, ha az érintett
előbb bevándorol és/vagy letelepszik (Danny Snell illusztrációja)


A mindenkori magyar kormányzatokat pedig az alkotmány 6. paragrafusának (3) bekezdésén túl a határon túliak által folyamatosan napirenden tartott "Schengen-frász" – vagyis az attól való félelem, hogy az 1989 után lassan terebélyesedő személyes kapcsolatok visszaesnek a vasfüggöny idejének színvonalára – is a probléma megoldására ösztökélte.

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) ugyanis már 1998-ban felveti annak lehetőségét, hogy a határon túl élő magyarok alanyi jogon juthassanak magyar állampolgársághoz, Magyarországra való bevándorlás és szavazati jog nélkül, de magyar útlevél biztosításával. 1999-ben az RMDSZ marosvásárhelyi SZKT ülésén pedig a kettős állampolgárság kérdéséről vitáznak. Az 1998-2002 között kormányon levő Fidesz


a státustörvény néven elhíresült

jogszabályt dolgozta ki a probléma kezelésére. A státustörvény megalkotásának felvetésével egyidejűleg a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Tanácsában felmerül egy más elképzelés kidolgozása is.

2000. augusztus 19.-én Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke bejelenti, hogy a szövetség kidolgozta a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének létrehozásáról szóló tervezetet.



A külhoni magyar állampolgárság a határon túli magyarok alkotmányba foglalt különleges státusát hivatott biztosítani, elsődlegesen a szabad utazás és tartózkodás jogára fektetve a hangsúlyt, nem biztosítva politikai jogokat, valamint a Magyarországra való bevándorlás lehetőségét. A 2000-es romániai parlamenti választásokat megelőzően az RMDSZ is aláírásgyűjtést folytatott a külhoni állampolgárság érdekében.


A kedvezménytörvény elfogadásán túl

egyéb körülmények is közrejátszottak abban, hogy a kettős állampolgárság ügye átmenetileg lekerüljön a napirendről: Szlovákia és Szlovénia Magyarországgal egyidejűleg csatlakozott az Európai Unióhoz, 2002. január elsejétől a román állampolgárok vízummentesen utazhatnak Magyarországra.

Ezen közösségek vezetői a kettős állampolgárság tömeges igénybevétele kapcsán már inkább az elvándorlástól való félelmeiket hangsúlyozták. Az RMDSZ által nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások adatai ugyanis azt mutatják, az erdélyi magyarság elsöprő többsége jó dolognak tartja a kettős állampolgárságot, ám a megkérdezettek 14-15%-a nyilatkozta azt, hogy ennek birtokában áttelepedne Magyarországra.


Az ügy fő támogatói a vajdasági

és kárpátaljai magyarok lettek, akik jelenleg csak vízum birtokában utazhatnak Magyarországra. A kárpátaljaiak helyzete kényes, hiszen esetükben az ukrán jogszabályok nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot, amit esetleges kétoldalú megállapodások útján lehetne rendezni.

A vajdasági magyarok számára valósággal olaj volt a tűzre, amikor a szerb miniszterelnök tavaly nyáron felvetette az ottani magyarok kettős állampolgárságának lehetőségét. A magyar kormányt igencsak váratlanul érte a javaslat, majd ellentmondásos nyilatkozatok sorozatát követően Mádl Ferenc köztársasági elnök – a felkérésére készült jelentés alapján – a kettős állampolgárság jogszerűsége mellett foglalt állást.


Mádl értelmezése szerint

a jog szempontjából nem kizárt az állampolgárság kérelemre történő megadása magyarországi letelepedési engedély és áttelepülés nélkül azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiknek a felmenője viszont magyar állampolgár volt, és alkotmányos alapismeretekből magyar nyelvű vizsgát tesznek.

Ezután az MVSZ aláírásgyűjtést kezdeményezett a kettős állampolgárság megadásáról szóló népszavazás kiírásáért. Az Országos Választási Bizottság hitelesítette az összegyűjtött több mint 200 ezer aláírást, és 2004. szeptember 13-án a parlament egyhangúan a kettős állampolgárság törvényi rendezéséről szóló ügydöntő népszavazás kiírásáról döntött.


2003. októberében ugyan megóvták

az MVSZ népszavazási kezdeményezését, de az Alkotmánybíróság 2004. március 1-jén jóváhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amely elfogadta az MVSZ által kezdeményezett népszavazáson felteendő kérdést (ez pedig értelmezésem szerint igen kétségessé teszi az esetlegesen benyújtandó óvások eredményességét, ami legfeljebb időhúzást szolgálna).

Eszerint arra kell válaszolni, hogy:

"Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII tv. 19. paragrafusa szerinti "Magyar igazolvánnyal” vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?"


A magyar parlamenti pártok

eltérően viszonyulnak a kettős állampolgárság ügyéhez. Az MDF és a Fidesz a népszavazás kiírása mellett azt is támogatja, hogy azon a többség igennel szavazzon. Az SZDSZ álláspontja szerint az országgyűlésnek kötelessége a népszavazás kiírása, azonban a szabad demokraták nem értenek egyet a határon túliaknak adandó kettős állampolgársággal. Az MSZP álláspontja nem egyértelmű, szerintük ez politikai jellegű kérdés, amelyet nem az Országgyűlésben kell megvitatni (jó kérdés, hogy hol máshol…).


A referendum kimenetelét illetően több forgatókönyv lehetséges.

Alacsony részvétel mellett a népszavazás érvénytelen lesz, de vélhetően a kérdés nagyarányú támogatottságot élvez majd. Leginkább ez az alternatíva bekövetkezte valószínűsíthető, hiszen megfelelő mozgósítás hiányában a választópolgárok igen alacsony hajlandóságot mutatnak közügyekben való részvételre.

Magasabb részvételi arány mellett, eredményes népszavazás esetén két lehetőség van.
Amennyiben a választópolgárok támogatják a kezdeményezést, a parlamentnek még mindig igen tág mozgástere van a szabályozás mikéntjének eldöntésére, elsősorban a kérdés megfogalmazásából fakadóan.


Itt a "kedvezményes honosítással"

szóösszetételre hívnám fel a figyelmet. Az országgyűlés ugyanis élhet azzal az értelmezéssel, hogy a kedvezményes honosítás intézménye már létezik (a határon túliak egyébként is kedvezőbb elbírálásban részesülnek más külföldi állampolgárokhoz képest), és változatlanul hagyja az állampolgársági törvényt.

Vagy a "törvényben megalkotandó módon szabályozza a kérdést" – az állampolgársági törvény módosításához viszont kétharmados többség szükségeltetik. Ez vélhetően könnyebbítést jelentene az állampolgárság megadásánál – de ebben az esetben Magyarország munkaerő-piaci érdekeit össze kell majd hangolni a határon túli magyarok érdekével, hiszen ezek ellentétes érdekek.


Magyarországon az öregedő népesség,

az inaktívak számának növekedése egyre komolyabb problémákat okoz. Hablicsek László, a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese szerint a válság enyhítéséhez Magyarország "demográfiai tartalékát" főleg a határon túli magyarok jelenthetik. A népesedési kormánybizottság szerint a betelepülőknek évi tizenkétezerrel kellene felülmúlniuk a kitelepülők számát.

Ehhez viszonyítva az évi ötezer körüli honosítási-visszahonosítási kérelem kevés. (forrás: Magyar Hírlap) Ezzel viszont szöges ellentétben áll a határon túli magyarok érdeke, akik a szülőföldön való boldogulást tartják elsőrendű fontosságúnak. A másik lehetőség – amit kizárni távolról sem lehet – hogy eredményes népszavazáson a magyarországi szavazópolgárok elutasítják a határon túliak kedvezményes eljárás útján kettős állampolgárságát.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS