Kelemen Hunor állampolgárságának a megvonását kérik, mert nem ünnepel a centenáriumon
kérdezett: B. P. E. 2017. augusztus 07. 16:42, utolsó frissítés: 21:25Abszurd és a felháborító, hogy egyesek szerint lehetnek olyan témák, amelyekben egy román állampolgár nem foglalhat állást – mondja ezzel kapcsolatban Porcsalmi Bálint.
Kelemen Hunor román állampolgárságának a megvonását kezdeményezi egy múlt heti nyilatkozata miatt a Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció (CNMR). A román akadémiai, üzleti szférát, szakszervezeteket és szakmai szervezeteket tömörítő társaság uszító jellegűnek találta az RMDSZ elnökének a Nagy-Románia megalakulása jövő évi centenáriumára vonatkozó nézeteit.
Kelemen Hunor a Szabadság kolozsvári napilapban pénteken közölt interjúban kijelentette: “a románságnak pedig el kell fogadnia, hogy mi (az erdélyi magyarság) nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at”. Az RMDSZ elnöke kifejtette, a centenáriumon a románság nem ünnepelheti meg azt, hogy autópályákkal kötötte össze Erdélyt az ország többi régióival, és a vonatok is lassabban járnak ma az átvett infrastruktúrán, mint száz évvel ezelőtt. "Számomra nagy kérdés, mit tud felmutatni a román állam azon kívül, hogy száz éve létezik az ország" - vélte az elnök, hozzátéve, hogy a megvalósítások hiányában félő, hogy Romániában nacionalista retorikával fogják megünnepelni a centenáriumot.
A Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció (CNMR) közleményben tudatta: az államfő által vezetett Legfelsőbb Védelmi Tanácsnál és a parlamentnél tesz panaszt a kijelentés miatt, mely – értelmezése szerint – kétségbe vonja a román állam létét, a törvényeket, a történelmet, a kultúrát és a nemzeti identitást. A társaság felszólította Kelemen Hunort, hogy mondjon le a parlamenti képviselői mandátumáról, és tisztázza az RMDSZ viszonyát a román állammal. Kilátásba helyezte, hogy – ha ez nem történik meg – kezdeményezi Kelemen Hunor román állampolgárságának a megvonását. A CNMR úgy vélte: az RMDSZ elnöke az idegen állampolgár szemszögéből belülről támadja a román államot, és elvitatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a román nép tett az elmúlt 27 évben azért, hogy a magyar nyelv, kultúra és identitás védelmében minden feltételt teljesítsen.
Kelemen Hunornak a centenáriummal kapcsolatos kijelentéseit többen is bírálták a román médiában, miután az interjú megfelelő részét román nyelven is közölte a Hotnews.ro portál. A reakciókkal kapcsolatban az RMDSZ ügyvezető elnökét, Porcsalmi Bálintot kérdeztük.
Kelemen Hunor nem mondott semmi újat azzal, hogy a romániai magyarok nem tudnak ünnepelni december elsején. A román média mégis újdonságként kapta fel ezt. Mivel magyarázható ez?
Porcsalmi Bálint: – Valóban, már többször is elmondtuk, elég egyértelműen, hogy nem tudjuk ünnepelni 1918-at. De ez a felháborodás nem új jelenség. Ha visszagondolunk, az elmúlt pár évben ahányszor elmondtuk, hogy alkotmánymódosításra vagy új alkotmányra van szükség, és az új alkotmányból ki kell venni a nemzetállam fogalmat, minden egyes alkalommal újdonságként és cirkusszal fogadták. Szerintem most az is közrejátszik, hogy hírszempontból nyári uborkaszezon van, de ettől még nyilván nem jó ez a viszonyulás.
Konkrétan mi üthette ki a biztosítékot? Volt valami összehangoltság is abban, hogy a román sajtó ennyire intenzíven foglalkozott a témával?
– Egyrészt ismét oda térnék vissza, hogy nincs témája a sajtónak, másrészt 2018, a centenárium kapcsán Romániának nincs egy olyan projektje, ami kitöltené ezt a kommunikációs teret, és ezt az űrt meg fogják tölteni egyesek nacionalista, magyarellenes retorikával, és ezt már most látjuk.
Hogy miért ekkora a felháborodás? Talán azt is mondhatnám, hogy ez álszent felháborodás, és túlzott reakciókról beszélhetünk például az idézőjeles civil szervezet, a Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció részéről. Nem az én dolgom megítélni, miért csinálják, viszont az is látszik, hogy amikor ilyen témák vannak, van egyfajta összehangoltsága ezeknek az üzeneteknek. A szolgálatos felháborodók ilyenkor mindig felháborodnak, Rares Bogdantól a különböző médiaszereplőkig. Itt elsősorban média-véleményvezérekről van szó, mert politikus reakcióját még nem láttam. Ezeknek a véleményvezéreknek az eléggé összehangolt üzenete most az, hogy milyen dolog egyáltalán, hogy valaki elmondja, nem örvend, és nem tekinti ünnepnek a centenáriumot.
Ez a szervezet azt mondta, egyrészt a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) fog fordulni, másrészt kérni fogja Kelemen Hunor román állampolgárságának a visszavonását. Mi az RMDSZ álláspontja erről?
– Hatalmas ökörség. Egy román állampolgárnak a szólásszabadságát nem egy idézőjeles civil szervezet fogja meghatározni. Tudomásom szerint Romániában egy román állampolgár bármiről bármikor elmondhatja a véleményét. Ja, hogy ez esetleg egyeseknek nem tetszik, nem fogadják el, ez egy teljesen más kérdés. De azt elvitatni egy állampolgártól 2017-ben, hogy valamilyen témában kifejtse a véleményét, szerintem elfogadhatatlan.
Másrészt pedig ennek a civil szervezetnek, amelyet hosszú éveken keresztül a belügyminisztérium pénzelt, azt azért kellene tudnia, hogy egy román állampolgártól, aki román állampolgárnak született, nem lehet elvenni az állampolgárságot. Az állampolgársági törvény ezt írja. Ezért mondom, hogy ez egy bődületes ökörség. Ezt nem tudja elvenni sem a CSAT, sem civil szervezetek, senki.
Ebben az az abszurd és a felháborító, hogy egyesek szerint lehetnek olyan témák, amelyekben egy román állampolgár nem foglalhat állást. Hallottunk már ilyen jellegű kijelentéseket akkor is, amikor azt mondtuk, hogy új alkotmányra van szükség. Akkor is azt mondták, hogy ez hallatlan, ez az alkotmányos rend felborítására tett kísérlet. Holott azt gondolom, Romániában mindenkinek joga van elmondani, hogy egyetért-e az alkotmánnyal, tetszik neki vagy sem. Ez a szólásszabadság.
Azt gondolom, hogy a magyarok többsége elfogadja, tiszteletben tartja 1918-at. Nem ért vele egyet, nem tud neki örülni, de elfogadja, mint a modern Románia alapításának a pillanatát. De ne várja el senki egy olyan közösségtől, hogy örvendjen ennek a lépésnek, amely akarata ellenére egyik napról a másikra felébredt, hogy megváltozott az ország fölötte. 1918-nak azért nem tudunk örvendeni, mert a mi közösségünk, az erdélyi magyar közösség akkor lett többségiből kisebbségi. Ezt egyértelműen el kell mondani.
Ami még zavaróbb ennél, az nem feltétlenül az egyesülés pillanata, hanem ami azután következett. Az, hogy az elmúlt száz évben azokat az ígéreteket, amelyeket Gyulafehérváron megfogalmaztak, nem tartotta be a román állam. Beszélhetünk itt a kisebbségi közösségek államalkotó tényezőként való elismeréséről, a szabad anyanyelvhasználatról, az önigazgatásról, az autonómiáról. Ezek a dolgok még mindig váratnak magukra, és ezért is mondta a szövetségi elnök, hogy elsősorban ezek azok a tények, amelyek miatt mi nem tudunk örvendeni ennek a centenáriumnak.
Hogyan készül az RMDSZ a centenáriumra?
– Szerintünk fontos az, hogy 2018-ban az RMDSZ-nek és a magyar közösségnek egy pozitív kommunikációja legyen. Meg fogjuk mutatni az értékeinket, azokat az embereket, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ma Románia ott legyen, ahol van. Röviden, hogy száz év alatt mit adott az erdélyi magyarság Romániának.
Másrészt ez egy alkalom arra is, hogy többet beszéljünk saját magunkról, arról, hogy kik vagyunk, és mit akarunk. És ez kimondottan egy román nyelvű kommunikációt jelent. Mi sem bizonyítja jobban, hogy szükség van a román kommunikációra és arra, hogy mondjuk el nyíltan, mi zavar minket a centenáriumban, mint ez a mostani felháborodás. Talán akkor kevesebb embert fog meglepetés érni, bár nem vagyok naiv ezt illetően.