2019. október 19. szombatNándor
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Most légy okos, polgártárs!

Ivácson András Áron Ivácson András Áron 2017. augusztus 23. 17:40, utolsó frissítés: 2017. október 04. 11:01

Ha örökös panaszforrás az, hogy nem lehet egyszerű polgárként beleszólni a városvezetésbe, akkor most volt itt az alkalom ennek érdekében cselekedni.


Kolozsvár polgármesteri hivatala indítja be Románia első online résztvevői finanszírozási folyamatát. Július 17 és augusztus 20 között tudtak kolozsvári polgárok különféle projektterveket benyújtani az online felületre, amelyek közül a legtöbb szavazatot nyert tervezetet a városháza 2018-ban kivitelezi. A program célja, hogy a városháza valóban a lakósok igényeit és terveit vegye figyelembe az elkövetkezendő évben. Bárki részt vehet a programban, aki Kolozsváron él, dolgozik vagy tanul és betöltötte már a tizennyolcadik életévét.

A tervezeteket a következő témákban lehetett benyújtani: 1. útszakaszok, járdák és gyalogos zónák, 2. mobilitás, hozzáférhetőség és közlekedésbiztonság, 3. zöldövezetek és játszóterek, 4. közterek rendben tartása (városrendezés, közvilágítás stb.), 5. oktatási és kulturális infrastruktúra és végül 6. digitális város. A program lefolyása a következő: július 17 és augusztus 20 között lehetett beadni a tervezeteket, augusztus 21 és október 1 között történik meg a beadott tervezetek elemzése. Október 2 és 22 között zajlik le a szavazás első fordulója, valamint 23 és 29 között az első forduló eredményeinek vizsgálata. Október 30 és november 19 között történik a szavazás második fordulója, valamint 20 és 26 között a második forduló eredményeinek vizsgálata. November 27-én kifüggesztik a szavazások végleges eredményét.

A program weboldalán számos felettébb érdekes tervezetet nyújtottak be a lehetőségek egészen széles skáláján a telefonos alkalmazástól egészen a városrendezésig terjedően. Ezekből szemlézem a számomra legérdekesebbnek tűnőket, amelyek számomra a közlekedés, az alternatív oktatás/önképzés, a kultúra különböző területei, a szociális projektek, a tudomány/technológia területéről kerültek ki.

Az első már megnevezése okán is feltűnt: Prima Stație de Transport Comun Digital din Romănia, amely az utóbbi években már modernizált autóbusz állomások további fejlesztését tűzi ki célul. Először csak a központi zónában tennének kísérletet egy digitális információs központ létrehozásával, amelyet azonban széles körben el lehetne terjeszteni, ha beválik a projekt. A digitális buszmegálló a következő szolgáltatásokat biztosítaná az utazók számára: információ a város jelenidejű rendezvényeiről és újdonságairól, a város hírei között való böngészés, a város más termináljaival és telefonos alkalmazásaival való kommunikációs lehetőség, digitális kijelzőn lehetne megtekinteni az összes útvonalat buszjáratokra lebontva, turisztikai információval szolgálna, adatokat gyűjtene a levegő minőségét, a zajszennyezést, hőmérsékletet illetően, USB bemenetel segítségével telefontöltőként is működne, beépített elemek segítségével napenergiát gyűjtene, kávé és különféle ételanyagok kibocsátására volna képes.




A második projekt, a Camere Detecție de traversare pe Roșu azt helyezi kilátásba, hogy felelősségre vonhatóak legyenek azok a sofőrök, akik akár túl hamar, akár túl későn, de átmennek a piroson az útkereszteződésben. A készülék egy fotó/videó kamerából állna, amelyhez vaku is tartozik fényhiány esetére, az utcára szerelt wireless helyzetszenzorból, valamint egy irányító felületből. A szerkezet szinkronizálva volna a lámpák váltakozásával és amennyiben az autó nem megfelelő időben hagyja el a helyzetszenzort, a készülék videó- és fotóanyagot is készítene az adott autóról, vakuval, jól kivehető számtáblával.



A kultúra területén az első érdekes projekt, a Muzeul Național al Mass-Mediei egy nemzeti tömegmédia múzeumot képzel el, amely intézmény Románia első sajtómúzeumaként tekintene önmagára. Ebbe beletartozik az írott sajtó, a rádió, a televízió és az internet történeti helyi dokumentációja is. A projekt három nagy célt fogalmaz meg: a tömegmédia megjelenésének bizonyítékait összegyűjteni, a helyi sajtó megjelenésétől a kortárs internetes tömegmédiáig. Dokumentum archívumot felállítani: magazinok és újságok gyűjteménye, a sajtóintézmények archívumainak központosítása. Végül pedig a sajtó dokumentálásának és kutatásának egy központjává válna és ezáltal egy aktív szerepet vállalna a közösség életében.



Két egymással szembenálló célú, de eszközeiben hasonló kezdeményezés következik: egyik a graffiti mellett áll ki, a másik ellene, de hasonlóan orvosolnák. A Cluj Street Art Festival azt veti fel, hogy mivel a legtöbb városi negyed poros, üres, monoton tömbházakból áll, ezek felületein lehetne rendezni a street art különböző műfajait felvonultató fesztivált, amely - a leírás szerint - némi színt vinne az elég szürke negyedekbe. Ezzel szemben Diminuarea Profanăriilor cu Graffiti projekt 3 m x 2 m, illetve 4 m x 2,20 m dimenziójú fehér vásznak kihelyezését szorgalmazza annak érdekében, hogy a rendfenntartó szervek „szemmel tudják tartani” a „graffiti jelenségét”. Erre elmondásuk szerint azért van szükség, mert „bizonyos emberek”, akik a „polgári nevelés híján vannak” és „nem szeretik városunkat”, nem tartják tiszteletben sem a köz-, sem a magántulajdont, de még az esztétikát sem, „összemázolnak mindent, ami az útjukba kerül.” Az első projekt által hivatkozott szebeni Street Art fesztivál ismertető videója:


Számomra a szociális jellegű tervezetek voltak a legérdekesebbek. Az első ilyen azt veti fel, hogy mivel a középületek terei a város köztulajdona, ezért az iskolák udvarai legyenek nyitva a környéken lakó gyerekek számára is, játék és szórakozás biztosításának céljával. A tervezetet benyújtó azt is hozzáteszi, hogy ezek a terek manapság játszótér helyett inkább katonai zónákhoz hasonlóan működnek. Ennél jóval kidolgozottabb az a projekt, amely a ClujCares névre hallgat. Lényege, hogy egy digitális adatbázis segítségével nyilvántartásba venné az összes szociális segítségre szoruló kolozsvári lakost és összekötné őket szintén digitálisan különböző a segítségükre hivatott állami és civil szervezettel. A különböző szervezetek tevékenységét értékelni lehetne és ezáltal visszajelzést küldeni a rászorulók részéről az adott értékelt szervezet fele. Hasonlóan kiváló projekt, amely egyszerre képzel el hajléktalanszállót és állatmenhelyet az A doua șansă pentru un viitor mai bun. A menhely szállást és napi 1-2 meleg étkezést biztosítana hajléktalanok számára, miközben a hajléktalanok gondoznák az ott lévő állatokat. A projekt nem csak állatorvosi és szociális munkás diákok számára adna lehetőséget a szakmai gyakorlat megszerzésében, hanem kölcsönös terápiás lehetőség volna úgy a hajléktalanok, mint a gazdátlan állatok számára az egymás társasága.



Némileg meredekebb az 1 la 365 elnevezésű projekt, amely minden 365-ik nap után plusz egy munkanapot szabnak ki minden állampolgár részére, amelyet valamilyen közmunkavégzéssel kellene eltölteniük. A kolozsvári közösséghez való tartozást a személyi igazolvány illetve a tartózkodási engedély bizonyítaná, amely alapján kötelezővé tennék a helység területén végzett egynapos közmunkát akár valamilyen közintézmény, akár a köztisztaság területén.

A tudomány és technológia világában a FabLab nevű projekt a legkiemelkedőbb. Ez egy olyan intézmény volna, amely 3D nyomtatók és egy forradalmi technológiák segítségével prototípusok szinte azonnal legyártását tenné lehetővé, ami így nagymértékben felgyorsítaná a tudományos védjegyek létrehozását és így általában a technológia/tudomány fejlődését. Annál is inkább, hogy egy prototípus legyártásához olyan mértékű intézményi és anyagi tőke szükségeltetik, amellyel egy átlagember, de talán még sok esetben egy kutatóprofesszor sem rendelkezik. Ezáltal pedig megnövekedne a városi innováció, ha visszafogott áron ilyen nagymértékű lehetőségekhez lehetne juttatni akár átlagembereket is.



A másik tervezet, Spitale Interconectate și banda de urgență pentru str. Clinicilor, egy komoly technológiai innováció lehetne, mivel összeköttetett kórházakat és egy a klinikák utcájába vezető sürgősségi különsáv felállítását szorgalmazza. A tervezet szerint, annak érdekében, hogy a páciensek ne kelljen várjanak vagy ne kelljen őket hordágyon esetleg tolószékben udvarról udvarra szállítani, egy a klinikákat összekötő földalatti járatrendszer felállítását helyezi kilátásba. Kolozsvárnak, mint írják, még a SMURD-dal együtt sincs elég mentőautója még arra sem, hogy a várost lefedjék, nem hogy még a határos községeket, falvakat, arról nem is beszélve, hogy sok esetben még városon belül is sürgősségi kiküldetés közben percekre elakadnak a forgalomban. A sürgősségi különsáv, illetve a klinikákat összekötő földalatti járat roppantmód felgyorsítaná a beteg ellátását.


Az alternatív oktatás és önképzés területén általában a különleges iskolaprogramok és az iskolaépületek alternatív felhasználása a domináns irányelv. A Pavilionul din curtea școlli projekt célja, hogy minden iskola udvarára fedett pavilont alakítsanak ki annak érdekében, hogy jó idő esetén friss levegőn lehessen megtartani az órákat. Hármas funkciót szánnak mindezen túl a pavilonoknak: informális óratartás, rossz idő esetén is szocializációs és étkezési lehetőség a diákok számára, végül pedig nyilvános találkozási hely a diákok hazamenetele után.



Az Învățare Participativă nevű projekt olyan közintézményekben lévő helyek létrehozását szorgalmazza, amelyeket fel lehetne használni a közösség bármely tagjai által közös műhelytevékenységek és más tanulási lehetőségek szervezésére. Mint írják: szinte bármelyik egyén rendelkezik egy bizonyos fajta tudásanyaggal, így minél többen jönnek össze és minél többen dolgoznak együtt ilyen programokban, annál inkább növelhető az átlaglakosság tudástára is.



Az Ateliere de dezvoltare personală prin comunicare și filosofie egy elsősorban 7-12 éves gyerekek, de voltaképp korhatár nélkül szeretne műhelytevékenységeket létrehozni, amelyek segítenek a racionális filozófiai és kommunikatív készségek, az önképzés, a személyközi interakciók ki- és továbbfejlesztésében, illetve fenntartásában. Alapvetően háromféle tevékenységet kívánnak szervezni. Először 7-12 éves gyerekek számára műhelyevékenységek a gyermekfilozófia irányelvei szerint. A gyermekfilozófia olyan 7-16 éves diákoknak készült oktatási-nevelési program, melynek célja, hogy filozófiai témájú beszélgetések segítségével alakítsa ki a tanulókban a kritikai gondolkodás képességét. A programot Matthew Lipman indította el az 1960-as évek végén. A gyermekfilozófia a szókratészi bábáskodó módszert felhasználva ismerteti meg a gyerekeket a különböző filozófiai diszciplínák legfontosabb kérdéseivel anélkül, hogy számon kérné rajtuk a szakterminológia vagy az adott téma filozófiatörténeti hátterének ismeretét. 15-19 év közötti líceumi diákok számára karrierválasztási műhelyek és az iskolai tevékenység fejlesztését célzó programok. Karrierválasztási műhelyek és munkafejlesztési programok felnőttek számára. Mindenik műhelytevékenység 2018-ban folyna le, három havonta rendszerességgel és műhelyenként 15-20 résztvevővel.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS