2019. október 16. szerdaGál
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mi a baj az álhírekkel? Ha politikus vagy, akkor semmi

Balázsi-Pál Előd Balázsi-Pál Előd 2017. augusztus 29. 10:05, utolsó frissítés: 2017. augusztus 30. 11:53

A Rogán Antal szomszédjaként ismert Csetényi Csaba szerint ez is csak egy eszköz, meg kell tanulni használni.


Hallgatóságához igazított mondanivalóval érkezett az RMDSZ és a Miért által szervezett zeteváraljai Edzőtáborba Csetényi Csaba, aki a fake news-ről tartott előadást. Ezzel magyarázható az az alapkijelentése, hogy a fake news-zel az égvilágon semmi baj nincs, csak egy eszköz, amit meg kell tanulni használni. Politikusok és politikuspalánták számára lehet ezt ugyan jótanácsnak venni, de egy médiatulajdonostól akkor is meglepően hangzik. Persze Csetényi azért több, mint médiatulajdonos, az Affiliate Network és a Network 360 cégek vezetője, hiszen cégei évekig sorra nyerték a médiavásárlásokra kiírt állami tendereket, így nagy szerepe volt például a kormány kvótakampányának célba juttatásában – ezekkel az állami megrendelésekkel magyarázható az is, hogy a huszonéve a szakmában dolgozó üzletember egyszer csak a sajtó érdeklődésének középpontjába került, mint Rogán Antal szomszédja.

Visszatérve az előadásra: szerinte ha politikában dolgozunk, akkor számunkra a fake news csak egy felület, egy hordozó. “A politika kicsit olyan, mint a tízpróba: mindig az nyer, aki a legjobban akarja, és mindenhez a legjobban ért. Meg egy kicsit olyan is, mint a viccből jött gladiátor, akinek nem az oroszlánnál kell gyorsabban futnia, csak a másik gladiátornál kell gyorsabbnak lennie. A politika is pont erről szól, nekünk csak a másik jelöltnél kell jobban és erősebben csinálnunk” – érvelt. Minden amerikai elnökválasztás után van valami új dolog, amire rásütik, hogy ez a hibás, és ez a vesztünket fogja okozni, most épp a fake news a soros – mondta.

A másik sokat kárhoztatott dolog az utóbbi periódusban a lerövidült kommunikáció, a 140 karakteres üzenetek, az emojik és emoticonok – például Donald Trump is szinte kizárólag Twitteren kommunikál. Azt szokták mondani, hogy egy politikustól gonoszság így kommunikálni, mert ezzel lenézi, gyerekként kezeli választóit, primitíven befolyásolni akarja a véleményüket. De Csetényi ezt nem így látja, ugyanis szerinte sem a márkák, sem a politikusok nem akarják befolyásolni, hogy ki hogyan olvas, mit olvas, ők egyszerűen csak mennek az olvasottság után. Ahogy ti, mi ma fogyasztjuk a médiát, ők pont úgy fognak kommunikálni. Egyszerűen megmérik, hogy mennyi felület a jó, és azzal mennek.

A kommunikációs szakember szerint egyébként ebben semmi új nincs. Julius Caesar, amikor a galliai hadjáratát vezette, érzékeny helyzetben volt, mert közben otthagyta a szenátust, akik dönthettek róla, ahogy akartak. Ezért azt csinálta, hogy saját kezűleg leveleket írt a szenátusnak, és azokat nem felolvastatta valakivel, hanem kiszögeltette a szenátus ajtajára, hogy biztos legyen benne, hogy mindenki saját szemével olvassa el. Leghíresebb levele úgy kezdődött, hogy Veni, vidi, vici. Mi ez, ha nem a kor Twittere? Ennél rövidebb üzenet nincs, és pont oda juttatta el, ahova akarta, a szenátus tagjainak – mondta az előadó.


Csetényi egy másik markáns kijelentése az volt, hogy Donald Trump elnökválasztási győzelmével véget ért a tömegmédia kora, ami körülbelül 200 éve kezdődött – szerinte nem a fake news térnyerése, hanem ez az igazi nagy változás.

Annak idején a márkáknak és a politikusoknak szükségük volt egy felületre, amin el tudnak jutni a vásárlókhoz meg a szavazóikhoz, és valahogyan meg kellett győzni ezeknek a felületeknek a gazdáit, újságíróit, gatekeepereit, hogy ez az üzenet átjusson rajtuk, és valamilyen rezgést létrehozzon majd a vásárlókban. Ma már a közösségi médián keresztül bármely márka és bármely politikus közvetlenül el tud jutni célközönségéhez – indokolta meg állítását, de aztán árnyalt: mindent arra kell használni, amire való, a social media előnye pedig a gyorsaság és a személyesség.

Amikor új ötleted, gondolatod van, érdemesebb a közösségi médiában közzétenni, mert ha a klasszikus médiát használod, ott mindig meg kell győzni valakit – egy újságírót, egy kiadót – arról, hogy lehozza a gondolataidat, és ő mindig másképp interpretálja, képtelen úgy átadni, ahogy te szeretnéd. A saját felületeden pontosan, szóról szóra úgy és akkor közlöd, ahogy és amikor akarod.

Személyessé is kell tenni a kommunikációt, ezt a nagyon profik úgy csinálják, hogy a posztba nem tesznek bele minden fontos infót, hanem várják, hogy kérdezzenek, reagáljanak az olvasók, és akkor arra megint tudnak írni valami okosat, értelmeset; ezzel azt próbálják elérni, hogy minél több időt töltsenek az olvasók azzal a gondolattal, hogy minél jobban berögzüljön.

Emellett a politikusnak ugyanúgy kell használni a tradicionális médiafelületeket, mint eddig, “meg kell próbálni minden térfigyelő kamerának interjút adni”, ahogy ő fogalmazott.


Azért Csetényi adott tippet arra is, hogy ha átlaghalandók vagyunk, hogyan szűrhetjük ki a fake news-t. Szerinte a legjobb módszer, ha több helyről olvasol, és ebben a nyelvtudás is sokat segít. Ugyanakkor mindenkire jellemző, hogy szereti visszalátni a saját gondolatait, véleményét, ezért erőltetni kell, hogy kiolvassunk a buborékunkból, ne csak a nekünk tetsző hangokat halljuk.

Bónusznak a végére hagytuk Csetényi Csaba három pontját arról, hogy mit csinált Trump jól:

1. A haját

2. Ahogy beszélt. A választási kampány előtt az elitellenesség jellemezte az amerikai közhangulatot, és az elitet semmivel sem lehet jobban azonosítani, mint a beszédstílusával. Az emberek gyűlölték azt a sikamlós, választékos, hosszú összetett mondatos, se eleje, se vége módot, ahogy az elit beszélt. Ennek pedig a kocsmai beszéd az ellentéte, egy szinte primitív beszédstílus, amit viszont mindenki megért.


3. Meghackelte a rendszert.
Trumpnak nem volt médiatámogatottsága, tisztában volt vele, hogy csak úgy tud bekerülni a mainstream médiába, ha meghackeli a rendszert. Ezért olyan állításokat tett, amelyek első olvasatra felháborítóak, másrészt viszont az átlagpolgárok közül szinte mindenki egyetért velük. Sorban olyan állításokat dobott be a médiába, amiket az felkapott, és hosszú hetekig csámcsogott rajta, és újra és újra felböfögték ugyanazt. Neki ez nagyon jó volt, mert ő határozta meg a témát, róla beszéltek, ráadásul olyan dolgokat mondott, amiket az emberek hallani akartak, és tetszett nekik.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS