2019. október 14. hétfőHelén
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Megtorpant rendszerváltás: Markó Béla és Lengyel László közös kötetét mutatták be Kolozsváron

Ambrus István Ambrus István 2017. szeptember 15. 17:11, utolsó frissítés: 17:25

A rendhagyó interjúkötetből megismerhetjük az elmúlt 25 év romániai eseményeit, amely a szerzőpáros eszmecseréjén keresztül láttatja az 1989 utáni időszakot.


Bemutatták Kolozsváron Lengyel László közgazdász-politológus és Markó Béla politikus, Engedd hazámat értenem című könyvét, melyben az elmúlt 25 év romániai eseményeit taglalják. A könyvbemutatót Tibori Szabó Zoltán újságíró moderálta, a beszélgetésben részt vett Kelemen Hunor RMDSZ elnök is. Nem egy szabályos interjúkötetről van szó, hanem egy olyan könyvről, amely a kölcsönös reflexiókra épül. A két szerző esetében közös pont, hogy egy generációhoz tartoznak. Lengyel László közgazdász-politológusként negyedszázada elemzi a politikát, Markó Béla pedig 18 éven át vezette a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget.

A könyvben Markó Béla és Lengyel László egymást kérdezve bontják ki a témát az elmúlt harminc évet illetően, hogy milyen volt akkor az erdélyi magyarság helyzete és viszonya a magyarországi magyarokkal, illetve, hogy miként látták az itteni magyar közösséget a határon túlról. Tibori Szabó Zoltán újságíró szerint ez a könyv egyfajta eszmecsere, dialógus arról ami volt és egyben “továbbmutató” lehet a jövőre nézve. “Nem feltétlenül derűlátó a könyvben előrevetített jövőkép, de valamilyen módon a tények realitásán nyugszik, még akkor is ha azok kegyetlenek”- mondta az újságíró.

Markó Béla szerint, bár ő Romániában élt, Lengyel László pedig Magyarországon, “a rendszerváltás mindkét esetben illúziónak bizonyult”. Ezért a könyv egyik célja, hogy valamilyen módon megpróbáljon rávilágítani a megtorpant rendszerváltás okaira.



Lengyel László az elmúlt 25 évből azt hiányolja a legjobban, hogy a vezető értelmiség nem folytatott párbeszédet Erdélyről, ami egyfajta “alászállás és komoly hiány”. Trump megválasztása és a Brexitet követően, az illiberális demokráciák kialakulásának lehetősége óta Magyarország nem találja a helyét. Ezek az események azt is mutatják, hogy a világ amiben éltünk bezárult- véli Lengyel.

Mennyire volt szellemileg hasznos vagy elpazarolt időszak az elmúlt harminc év?

A könyvbemutatón a szerzők elmondták, az 1989 decemberében bekövetkezett fordulatkor a közösség szétesni látszott, majd a kilencvenes években ideális világképet festett Fukuyama elmélete a világrend átalakulásáról, a kormányzás végső formájáról, a liberalizmus betetőzéséről, amely szerint a történelem véget ért. „Mi elhittük, jónak tartottuk, hogy a történelem így véget érjen. A kiteljesedett emberi jogok, a tolerancia végre győzedelmeskedett”- mondta Markó Béla, folytatva a gondolatmenetet Huntington elméletével a civilizációk összecsapásáról, a vallási, nemzeti nacionalista vonalon. Ezek tükrében a politikus az elmúlt 25 évről elmondta: „Következetes és eredményes építkezés volt, és továbbra sem látok más utat”. Az RMDSZ volt elnöke úgy látja, az erdélyi szemlélet különbözik a magyarországitól. A fő kérdés ennek kapcsán az, hogy tudunk-e az erdélyiségnek közigazgatási formát is szerezni, és akik velünk együtt élnek akarják-e mindezt?

Markó Béla szerint megtorpantak a régen elképzelt állam, az erős önkormányzati rendszerre, regionalizmusra építhető sajátos jogok. „ A kilencvenes évek elején azt hangoztatták, előbb a demokratikus rendszert kell kiépíteni és az után a kisebbségi jogokat, ami téves. Abban hibáztunk, hogy nem vettük észre, hogy miközben építjük ezeket a jogokat, épül az a mély állam is, ami most egyre inkább leépíti a demokráciát. A vezető politikusok nem merik megoldani a marosvásárhelyi katolikus iskola helyzetét, holott erre van törvényes keret”- tette hozzá a politikus.

Kelemen Hunor a beszélgetés során kiemelte, hogy a könyv szerzője két transzilvanista. Lengyel László családi szálakon kötődik Erdélyhez, így a két szerző könyve értelmezési keretet ad arra amit a Szövetség és Markó Béla politikusként tett.
„A morgás, az elégedetlenség a Markó-érával kapcsolatban ezért is adódik, mert az embereknek meg kell érteniük ezeket a döntéseket. Egyik legnagyobb tévedésünk lenne, ha ezt nem tennénk lehetővé”- mondta az RMDSZ elnöke.

Megszűnőben van-e az erdélyiség?

Markó Béla szerint az Erdélyben születő kultúrtermékek magukon viselik az együttélés jegyeit, a kettős állampolgárság pedig relativizálja az erdélyiségünket. Több generáció után azt hihetik majd az Erdélyben születettek, hogy véletlenül kerültünk ide. Az ilyen kérdések megoldására a válasz az volt, hogy önálló közösséget kellett építeni, ami viszont folyamatos konfliktusforrás volt Magyarországon és Romániában is.

Kelemen Hunor szerint a kérdésre az a válasz, hogy az alapelveket és értékeket feladja-e a társadalom, vagy kitart mellette? Románia erősnek látszik a régióban az USA-val való együttműködés miatt. A jogállamiságot nézve katasztrofális állapotok uralkodnak, ami az USA-t nem zavarja.

A könyvbemutatón a szerzők kifejtették, az itthon maradás és az erdélyiség kérdéskörébe az is beletartozik, hogy ki mennyire tud minőséget hozzáadni az itteni közösség életéhez.



Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS