2019. október 21. hétfőOrsolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Még a SRI sem cáfolja, hogy beépített emberei lennének a sajtóban

Balázsi-Pál Előd Balázsi-Pál Előd 2017. szeptember 21. 13:30, utolsó frissítés: 2017. szeptember 22. 16:01

Jogilag nem kifogásolható, hogy ügynökök dolgoznak a médiában, és a kiszivárogtatásokkal sincs mit kezdeni. Márton Árpádot kérdeztük a SRI és a sajtó összefonódásáról.


A SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság is beidézte kedden Daniel Dragomir volt SRI-ezredest, aki súlyos állításokat fogalmazott meg a titkosszolgálat működésével kapcsolatban vasárnap este, az Antena 3 műsorában. A volt tiszt, akinek jócskán meg van gyűlve a baja az igazságszolgáltatással, nem először fogalmaz meg kemény állításokat volt munkaadójával szemben, a SRI volt második embere, Florin Coldea ellen pedig valóságos vendettát folytat. Hétfőn este két sarkalatos állítása volt: az egyik, hogy a belföldi hírszerzés dossziékat gyárt a DNA számára, és nyomást gyakorol a korrupcióellenes ügyészségre bizonyos személyek lejáratása érdekében, a másik, hogy a sajtóban több beépített emberük is dolgozik.

Dragomir felemlegette, hogy 2012-ben személyesen látta, hogy három újságíró – Dan Turturică, Dan Tăpălagă és Sorina Matei – is járt Coldea tábornok irodájában. Szerinte a Hotnews.ro, a România Liberă és a Digi24 gyakorlatilag a SRI érdekeit szolgálja, az említett újságírók szerepe a közvélemény manipulálása volt. A SRI rajtuk keresztül érte el, hogy egy-egy bűnvádi eljárás beindításakor a média is össztűz alá vegye a vádlottat.

Egyébként azt maga a SRI sem cáfolja, hogy lennének beépített ügynökei a sajtóban: a hírszerzés “minden a nemzetbiztonság számára fontos területen alkalmaznak ügynököket, kivéve az igazságszolgáltatást, a törvények szigorú tiszteletben tartásával.” Ezt a hivatalos SRI-s álláspontot ismételte meg Florin Coldea is Dragomir vádjaira reagálva, bár azt tagadta, hogy az említett újságírók jártak volna az irodájában. Szerinte egyébként a médiában tevékenységet kifejtő titkosszolgák nem veszélyeztetik a sajtószabadságot, és annak a veszélye sem áll fenn, hogy manipulálnák a közvéleményt.

A parlament két házának összevont állandó bizottsága, amely a SRI-t felügyeli, tegnap hallgatta meg Daniel Dragomirt. A bizottság titkára Verestóy Attila, aki nem tudott nyilatkozni a Transindexnek, a parlamentben zajló plenáris ülés miatt.


Márton Árpád, a képviselőház jogi bizottságának tagja szerint jogi szempontból nem kifogásolható, hogy fedett ügynökök dolgozzanak a sajtóban. “A világ minden titkosszolgálatának legalább három fajta tevékenysége van. Az egyik az információgyűjtés, a másik az illető állam érdekeinek a valamilyen úton-módon való keresztülvitele, támogatása, és a harmadik az a fajta tevékenység, amit a múlt rendszerben a diverziós osztagnak hívtak. Vagyis az, hogy a sajtón keresztül bizonyos hangulatokat keltsenek az ország érdekeinek védelmében vagy azért, hogy az ország biztonságának az érdekeit támogassák.”

A romániai törvényekben a titkosszolgálati tevékenység sajnos túlságosan is széles támogatásban részesül – vélekedik a háromszéki képviselő, mivel egyetlenegy tevékenységi területen tilos fedett ügynököknek illetve besúgóknak léteznie, ez az igazságszolgáltatás – ennek mind a bírói, mind az ügyészi része.

“A sajtóval kapcsolatosan nincs jogi norma, ami ezt tiltaná. Ugyanúgy, mint a múlt rendszerben, jelenleg is többen tudni vélik, hogy bizonyos sajtóorgánumok eléggé a titkosszolgálatok – vagy a titkosszolgálatok egy részének – befolyása alatt állnak. Nyilván, ez egy olyan dolog, hogy ha magához tér végre a román társadalom, és valamit ezek közül tiltani akar, akkor ehhez törvényszövegek kellenek” – mondta el Márton Árpád a Transindexnek.

A kiszivárogtatások kérdésével kapcsolatban a képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a legnagyobb kormánypárt vezető személyisége benyújtott egy törvénytervezet, amely szigorúan büntetné az ilyen kiszivárogtatásokat, de a saját párttársai sem akarják elfogadtatni ezt a törvényt: a jogi bizottság elutasításra javasolta, úgy, ahogy van, tárgyalás nélkül.

„Ez számomra azt sugallja, hogy sajnos a pártokon belül is lehetnek emberek, akár vezető tisztségben, akik, mondjuk így, a titkosszolgálatok kezében vannak, és ezért úgy cselekszenek, ahogy a titkosszolgálatok egy bizonyos része elvárja – mert úgy néz ki, hogy állítólag a titkosszolgálatokon belül is több érdekcsoport van” – mondta a politikus.

Szerinte a Dragomir-féle szövegekből alátámasztást nyer az, hogy a titkosszolgálatok túl könnyen lehallgathatnak embereket, és vissza is élnek ezzel. “Amit mindenféleképpen sürgősen szabályozni kell, az a büntetőtörvénykönyv és a büntetéseljárási törvénykönyv összhangba hozatala az Alkotmánnyal és a nemzetközi szerződésekkel. Ott pedig az egész lehallgatásos rendszert, ugyanakkor a titkosszolgálatokról szóló törvényeket is egy normális kerékvágásba kell terelgetni, és megtiltani ezt a fajta összefonódást az igazságszolgáltatás bizonyos részei és a titkosszolgálatok bizonyos elemei között” – nyilatkozta Márton Árpád.

Az RMDSZ-nek vannak törvénykezdeményezései ezzel kapcsolatban, és a törvénykönyvek módosítására létrehozott bizottságban is az egyik alapvető elv, amit mindenáron keresztül szeretnének vinni, az az, hogy ne lehessen olyan könnyen lehallgatni az embereket korlátlanul nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, hogy aztán, amikor valaki éppen kényelmetlen, lehessen ellene valamilyen bűnvádi eljárást indítani akármilyen más okból, felhasználva kiragadott részeket ezekből a lehallgatásokból.

“Például ha magyar nyelvű egy telefonbeszélgetés két személy között, akkor annak a román nyelvű átültetése az, ami megjelenik a vádiratban, és ebben az esetben nem lehet kérni az eredeti szöveg meghallgatását vagy a teljes szöveg meghallgatását, arra való hivatkozással, hogy az nemzetbiztonsági érdekeket sért. Így bárkit el lehet ítélni” – hívta fel a figyelmet a rendszer visszásságára a képviselő.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS