2018. december 13. csütörtökLuca, Ottilia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az oktatás helyzetét boncolgatja a MIÉRT Akadémia Püspökfürdőn

Gergely Ágnes 2017. szeptember 29. 12:27, utolsó frissítés: 2017. október 02. 09:50


Az idei akadémia az Aktuális kihívások a romániai magyar oktatásban címet viselte. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke megnyitóbeszédében kitért az éppen készülő oktatási reforma. „Azt látjuk, hogy az államelnöki hivatalban van egy elindított közvita, amely az oktatás célját járja körül, ezért nagyol jól jön ez a MIÉRT-es szakmai találkozás, így a fiataloknak lehetőségük nyílik találkozni azokkal, akik meghatározzák az oktatás irányát.”

A megnyitón felszólalt Cseke Attila szenátor is, beszédében kifejtette, hogy a romániai tanügyi rendszer olyan szinten van, ahol a kihívás aktuális és a megoldásra váró problémák felgyűltek. „Láthatjuk az oktatási különbségeket, a legnagyobb probléma az, hogy az oktatás nagyon központosított. Amikor a bukaresti minisztérium akarja eldönteni, hogy különböző városokban hogyan oktassanak és mit, az nonszensz.”

Továbbá azt is hangsúlyozta, hogy más, fejlettebb országoktól kellene példát venni, olyan értelemben, hogy szabadabb kezet adni az oktatóknak, hogy maguk szabják meg azt, hogy milyen módszerrel akarnak dolgozni. Beszéde végén hozzátette, hogy amilyen a tanügyi rendszer, olyan lesz a jövő nemzetéke is. „Ha a rendszer nem termel „minőségi árut” akkor a jövő nemzedéke és az ország dolgai is ezt fogják tükrözni” - mondta.

Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelőhelyettes szerint az oktatási rendszer nagyon sok kihívásnak kell megfeleljen, de elsősorban a diákok fejlődését kellene szolgálja, a jelen azonban azt mutatja, hogy a szembejövő akadályokat nem sikerült megugrani, így sem a fejlődés, sem pedig az előrejutás nem jelentős. „Meg kell találni azt a módot, ahogyan át tudjuk alakítani iskolahálózatunkat, megtalálni a jó szakokat, melyek fejlődést biztosítanak a diákok számára” - mondta el.


Oltean Csongor, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnökének elmondása szerint az újonnan megválasztott vezetőtanács különböző kabineteket hozott létre, melyek az oktatásra több figyelmet fordítanak, ezért ez az akadémia most egy olyan lehetőség, amely biztosítja, hogy kellőképpen foglalkozzanak a témával. „Az oktatás kérdése befolyásolja a saját és a gyerekeink életét. Szexibbé kell tenni a szakoktatást, beszélgetni kell arról, hogy hogyan segíthetünk a fiataloknak abban, hogy eldöntsék, hogy mihez kezdjenek a továbbiakban. ”


Kelemen Hunor: ma már az nem megy egyetemre, aki nem ér rá

Az ünnepi megnyitót Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke zárta. Beszédében elmondta, hogy politikusként nap mint nap találkozik azon oktatási problémákkal, amelyek megoldásra várnak.

”Ezen kérdésben nekem is döntéseket kell hoznom, akkor, amikor a parlamentben szavazok, amikor közvitákon felszólalok”. Hozzáfűzte, hogy az oktatás kérdése az elmúlt 28 évben is prioritást élvezett és az elkövetkezendőkben sem fog ez változni. Visszaemlékezett a 90-es évek elejére, amikor nem volt lehetőség a magyar oktatásra.

„A földről kellett felállni. Akkor az volt a cél hogy az óvodától a felsőoktatásig magyarul lehessen tanulni. Ha nincs magyar nyelvű oktatás, szakképzés, értelmiségi képzés, akkor a kisebbségi közösség asszimilálódik, ezért ragaszkodunk az anyanyelvi oktatáshoz ”. Elmondása szerint a legutóbbi oktatási törvénnyel lehetőség nyílt arra, hogy néhány tantárgyat magyarul oktathassanak és arra, is hogy a román nyelvet második idegen nyelvként taníthassák a pedagógusok. Habár ezen kérdésben törvények születtek, a megvalósulásig még nagyon hosszú az út, de reménykedve néz a jövő fele. „Ilyen tekintetben, amit lehetett, mi megtettük az elmúlt évben és idén is voltak kezdeményezéseink, ahol a magyar nyelvű oktatás bővítését vettük célba" - szögezte le.

A Szövetség elnöke ugyanakkor aggodalmát és szomorúságát fejezte ki a szakoktatás tekintetében. „A szakoktatást elsorvasztották az újabb reformok, amit én hibának tartok, a felsőoktatásban megengedett az a burjánzás, hogy bárki elmehet egyetemre. Ez azt a látszatot kelti, hogy aki nem megy egyetemre, az nem is teljes ember. Ez elfogadhatatlan.” Kelemen Hunor szerint, az eddigi oktatási reformok többsége azért is nem jutott sikerre, mert egyiket sem sikerült véghezvinni, mindig újabb és újabb tervezetek váltották egymást, ami az oktatás megújításának a rovására ment, valamint hozzátette, hogy ilyen hamar változó oktatási reformok mellett egy koherens oktatási politikát lehetetlen elképzelni és megvalósítani.

További problémaként nevezte meg az oktatás alulfinanszírozottságát, elmondása szerint az állami támogatások nélkül még nagyobb bajok is lehetnének ezen téren. Az újabb rakétavásárlási állami projektre reflektálva elmondta, hogy „Addig védjük a hazát, hogy a végén nem lesz aki mozgassa a rakétarendszert, nem lesz akiért védeni a hazát.”

Egy másik igen fontos probléma Kelemen szerint, hogy a pedagógus szakma becsülete leromlott, ebből következik, hogy példa kedvéért Székelyföldön nemcsak román tanárt, hanem ugyanúgy magyar tanárt is nehéz találni.

A jelenlegi tanügyi törvény alapján az önkormányzatok döntenek az egyes iskolák alapításáról, illetve bezárásáról. Ez nagy előrelépés, de egy olyan településen, ahol a magyarság kisebbségként él, ez akár hátránnyá is fajulhat. Az elnök példaként a marosvásárhelyi teológiai líceum ügyét hozta fel, ahol, habár megadatott az úgymond helyi autonómia az oktatásban, a helyi többségi magyarellenes városvezetés az iskola bezáratását szorgalmazta. „Az esetből tanulva abban a helyzetben, ha az önkormányzat nem képes eleget tenni feladatának az iskolaalapítás ügyében, akkor az központi kormányzási rendszerekkel megoldhatóvá kell váljon. Nem a helyi önkormányzatól kell várni a megoldást, hanem a parlamenttől. Ha egy önkormányzat megszünteti valamelyik iskolánkat, akkor lehetőségnek kell lennie arra, hogy azt törvénnyel lehessen létrehozni.”-fejtette ki a Szövetség elnöke.

A téma kapcsán kitért egy másik aktuális oktatási problémára, mégpedig a tankönyvek helyzetére. Elmondása szerint ez is egy kihívás, mert ezek mögött is gazdasági érdekek húzódnak, a kiadók érdekei, akikkel nehéz kiegyezni és túllátni az anyagiakon. „Elfogadhatatlan, hogy úgy kezdődjön a tanév, hogy nincsenek tankönyvek, ezért egy radikális lépésre kell elszánnia magát a kormánynak. A tankönyv biztosítása az állam feladata, ezt kitenni a piac kénye kedvének, felháborító.”

Jelenleg két oktatási reformelképzelés is készülőben van, az ígéretek szerint az év végéig mindkettő meglesz, a gond az, hogy semmit nem tudni róluk, ami aggodalomra ad okot - fejtette ki Kelemen Hunor. Ezen kérdéssel kapcsolatban nagy figyelemre van szükség, hiszen nagyon hamar el lehet rontani egy-egy kezdeményezést, visszafordítani viszont sokkal több munkába kerül, vélekedett az elnök.

A jövőre nézve úgy vélekedett, hogy fontos a versenyképes tudás kialakítása, a szakoktatás minőségének visszahozása, el kell hinni, hogy egy tisztességes szakma épp annyira szükséges, mint egy akadémiai pálya és a gyerekek szükségleteihez kell alakítani a továbbtanulást. „Szülőként és politikusként azt szeretném, hogy olyan oktatási rendszer legyen, ami gyerekközpontú, nem alulfinanszírozott, rugalmas és a pedagógus szakma becsületét is visszaadja.”

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS