2017. december 17. vasárnapLázár, Olimpia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Romániai oktatáspolitikák: a kiszámíthatóság lenne a legfontosabb

Gergely Ágnes 2017. október 02. 12:03, utolsó frissítés: 12:03

Hiába vannak jó törvények, hiába van erős értelmiségünk, pedagógus társadalom, hiába próbálunk létrehozni intézményeket, ha egy országban nem működik a demokrácia - véli Markó.


Milyen volt az országos és RMDSZ-es oktatáspolitika a kilencvenes évektől kezdődően? Milyen célokat tűzött ki, és ezekből mit tudott, illetve nem tudott megvalósítani? - ezen kérdések megválaszolásával tartotta meg előadását Markó Béla, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke a XVI. MIÉRT Akadémián.

A két világháború között az állami oktatásból kiszorították a magyar nyelvet és diszkriminatív törvényeket hoztak, amelynek következtében az egyházak irányába tolódott el a magyar oktatás. 1945 után lehet egy rövid fellendülésről beszélni, amikor kiteljesedni látszott az addig elnyomott kisebbségi iskolarendszer. A fellendülés 1959-ig tartott, amikor is a Bolyait egyesítették a Babeş egyetemmel, majd fokozatosan visszaszorították a magyar nyelvű oktatást. Úgy értük meg 1989-et, hogy magyar felsőoktatási intézményünk a Babeş-Bolyain kívül nem volt - emlékezett vissza Markó Béla.

1989 után az esélyek megnőttek arra, hogy rövid időn belül megoldódjon a magyar nyelvű oktatás problémája. Felvetődik viszont a kérdés, hogy miért elsődleges cél a kisebbségben élők számára az anyanyelvi oktatás lehetőségének megteremtése? Markó szerint a válasz egyszerű, csak így lehet a nyelvi és kulturális identitást megőrizni és továbbvinni.

Az RMDSZ prioritást élvező céljai közé a teljes körű magyar nyelvű oktatás visszaállítása, az önálló intézmények rendszerének a kiteljesedése és a döntési jogok kiharcolása tartozott. Markó elmondta, hogy a'90-es évek elején Kolozsváron három magyar nyelvű iskolát is sikerült visszaállítani, ezzel ellentétben Marosvásárhelyen nem ment ilyen könnyen a magyar intézmények visszaállítása.



Szükség volt politikai részvételre és nemzetközi befolyásra

A '90 utáni oktatást három tanügyi reform alakította. Elsőként az 1995-ös oktatási törvény abban az időszakban, amelyben az RMDSZ a második legnagyobb ellenzéki erőnek számított. Ekkor sikerült lépéseket tenni a magyar nyelvű oktatás megvalósítása felé, viszont a döntéshozatal lehetősége nem adatott meg a tanintézményekben. A törvényből kimaradt a magyar nyelvű szakoktatás jogi lehetősége, viszont bekerült a tanrendbe a kisebbségi történelem oktatása. Az egyetemi oktatásban a törvény lehetővé tette a didaktikai és művészeti magyar nyelvű oktatást, és bár a felvételik románul zajlottak, magyar tagozat esetén a magyar képviselet is jelen volt a bizottságban.

A '99-es oktatási törvény előírta, hogy minden magyar kisebbségek lakta településen létesíteni kell magyar tannyelvű iskolát, és ahol ez a kis létszám miatt nem lehetséges, ott a szállítást vagy bentlakásokat kell biztosítani. További előrelépést jelentett, hogy egyetemi intézményekben megjelentek a magyar nyelvű formulák, dokumentumok. A legnagyobb változást a magyar nyelvű szakoktatás lehetővé tétele hozta.

A 2011-es törvény kiteljesítette a fenti rendelkezéseket, gyakorlatilag a törvényből diszkriminatív elemek kerültek ki: magyar nyelven oktathatóvá vált az addig csak román nyelven oktatott történelem és földrajz.

Markó Béla <i>(fotók: MIÉRT Facebook-oldala)</i>Markó Béla (fotók: MIÉRT Facebook-oldala)


A '90-es oktatási reform megteremtette a törvényes kereteket, a 2011-es referendummal pedig végre sikerült gyakorlatba is ültetni az elképzelteket - mondta Markó. A három oktatási törvénnyel sikerült elérni azt, hogy magyar nyelvű alap, mesteri és doktori képzések is létrejöhessenek. A 2012-es kormánybukás jelentette a változások és a fejlődések leállását ezen a téren, akkor kezdődött el az a korszak, ami napjainkra is jellemző: a törvényeket vagy alkalmazzák, vagy nem.

„Kialakítottunk egy jó törvényes keretet, amelyet, ha alkalmaznának, akkor lassan tényleg arról beszélhetnénk, hogy az oktatás szempontjából van intézményrendszerünk, és van mindenünk, hogy minőségi oktatást folytassunk. Hiába vannak jó törvények, hiába van erős értelmiségünk, pedagógus társadalom, hiába próbálunk létrehozni intézményeket, ha egy országban nem működik a demokrácia” - zárta előadását Markó.


Merre tovább romániai magyar oktatás?

Szabó Ödön, a képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke az anyanyelvű oktatás fontosságára, illetve a jelenlegi oktatási törvény hiányosságaira hívta fel a figyelmet előadása során az Akadémián.

„Az elmúlt 27 én tapasztalatai hozzásegítenek, hogy lássuk, melyek az újabb célok, amelyeket el kell érni. A kiszámíthatóság lenne a legfontosabb”- mutatott rá Szabó Ödön.

Jelenleg két különböző oktatási törvényjavaslat is az asztalon van, eddig nem tudni róluk semmit, de ami a legfontosabb, hogy bárhogyan alakuljon is az oktatás helyzete, a kisebbségi fejezetre vonatkozó jelenlegi előírásokat meg kell tartani és hozzá kell még csatolni egy-két kiegészítést is - fejette ki.

Fontos lenne a meglévő törvények alkalmazása: ilyen például a Kisebbségi Pedagógusképző Központ létrehozása, amelyre van elkülönített alap, de mégsem sikerült mostanáig megalapítani az intézményt. További példaként az Oktatáskutatási Intézeten belüli magyar kabinet létrehozásáról beszélt, ami a PISA-méréseken belüli kisebbségi minta vizsgálatára volna alkalmas.

Szabó elmondta, hogy a jelenlegi törvény szerint a vegyes iskolákban magyar aligazgatót is ki kellene nevezni, de ugyanakkor a 300 alatti diáklétszám alatt nem jogosultak aligazgató kinevezésére. Ilyen és hasonló törvények miatt történik meg az, hogy többnyelvű oktatási intézményekben elmarad a kisebbségi képviselet. A romániai „speciális” demokráciában minisztériumi rendelettel kormányhatározatot lehet felülírni - tette hozzá.



Az elkövetkezendőben fontos lenne a magániskolák és bölcsődék finanszírozása, a magyar nyelvű speciális oktatás elindítása, a felnőttképzés, továbbképzés és átképzés. Ezen igen súlyos és meghatározó problémák megoldására vállalkozunk a jövőben - fejtette ki Szabó Ödön.

A képviselő szerint azon román pedagógusok számára, akik magyar tagozaton vagy magyar iskolában tanítanak, szükséges lenne egy speciális képzéscsomagot és módszertani átképzést biztosítani, hogy kellőképpen taníthassák a magyar diákokat.

Előadása végén az oktatás versenyképességére tért ki. Elmondása szerint a magyar nyelvű oktatás legnagyobb kérdése, hogy vajon minőségi oktatást nyújt-e a diákok számára, hiszen ha ezt nem sikerül megvalósítani, csökkennek az elhelyezkedési esélyek, így gyengülhet az oktatásba vetett bizalom is.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS