2017. október 24. keddSalamon
10°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Szijjártó-Meleșcanu találkozó Kolozsváron: konfliktusok helyett közös sikertörténeteket akarnak

B. P. E. 2017. október 02. 14:03, utolsó frissítés: 14:52

A BBTE tanévnyitóján vett részt a két külügyminiszter, és akkor már egyeztettek erről-arról.


Románia is jelen lesz a Visegrádi négyek jövő heti budapesti találkozóján – jelentette be Teodor Meleșcanu román külügyminiszter és Szijjártó Péter magyar külügyi és külgazdasági miniszter Kolozsváron. A két ország diplomáciai vezetői a Babes-Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karának tanévnyitóján vettek részt, illetve munkamegbeszélést folytattak hétfőn. A találkozó fő témái a gazdasági együttműködési lehetőségek, a regionális kapcsolatok és az ukrajnai oktatási törvény voltak – számolt be Teodor Meleșcanu, aki jövő héten Budapestre látogat. Kiemelte, az év eleje óta gyakoriakká váltak a román-magyar külügyminiszteri találkozók, a mostani megbeszélést pedig nagyon barátságosnak, nyitottnak és őszintének nevezte.


Szijjártó szerint furcsának tűnhet, de normális, hogy ilyen gyakorivá váltak a találkozóik, hiszen szomszédos országokról van szó, amelyek ezer szállal, sőt, a kisebbségeket tekintve millió szállal kapcsolódnak egymáshoz, ráadásul egymás fontos gazdasági partnerei. „Az elmúlt hónapok megmutatták, hogy vannak közös érdekek, amelyek érdekében közösen tudunk fellépni. Magyarország abban érdekelt, hogy stratégiai kapcsolat jöjjön létre és maradjon fenn a két ország között” – fogalmazott.

Sokkal jobb közös sikertörténeteket kezelni, mint konfliktushelyzeteket megoldani - fogalmazott a magyar külügyminiszter.


A román külügyminiszter elmondta: a Visegrádi négyek elnökletét Magyarország vette át, és a budapesti találkozó témája az EU nyugat-balkáni bővítése lesz, amelyet Románia is támogat. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Románia nem kíván csatlakozni a Visegrádi négyek csoportjához, de érdeke a velük való együttműködés, és minden alkalommal eleget tesz a meghívásnak. Ennek kapcsán Szijjártó Péter kiemelte, hogy a visegrádi országok gazdasági fejlődési üteme meghaladja az uniós szintet, akárcsak Romániáé, és az együttműködés szorosabbra fűzésének komoly gazdasági haszna lehet.


Gazdaságfejlesztés

„Nekünk az az érdekünk, hogy Románia gazdaságának jól menjen. A magyar export 5%-a Romániába jön. Minél jobban megy nekik, annál többet tudunk exportálni Romániába” – mondta a magyar külügyminiszter.

„2020-ra megduplázzuk autópálya-összeköttetéseink számát – egyről kettőre nő” – jelentette be Szijjártó, aki ugyanakkor szégyenteljesnek nevezte ezt a helyzetet. Hozzátette: reméli, hogy a 10, egyelőre csak hétvégén nyitva lévő határátkelő folyamatosan fog üzemelni.

Kifejezetten támogatandó tervnek nevezte a Budapestet Kolozsvárral összekötő gyorsvasútét, amely első lépése lenne a két főváros gyorsvasúti összekötésének.
Az energiabiztonsági kérdésekre áttérve elmondta, 2019-ben már jelentős mennyiségű földgáz szállítására nyílik lehetőség Romániából Magyarország irányába, 2022-re pedig már évi 4,2 milliárd köbméternyi földgáz érkezhet.
A gazdasági együttműködési lehetőségek kapcsán beszámolt róla: a magyar Eximbanknál 510 millió eurós hitelvonalat nyitottak a magyar és román cégek közti partnerségek finanszírozására.

Az erdélyi gazdaságfejlesztési programjukkal kapcsolatban, amelyre idén 3 millió eurót szánnak, a magyar külgazdasági miniszter elmondta: a német Saxonia – Transilvania kezdeményezést másolták le, és „nem diszkriminatórikus módon” fogják lebonyolítani a programot, ugyanűgy fogják lebonyolítani, ahogyan Szerbiában is teszik. „Minden román és európai szabályozást tiszteletben fogunk tartani, és azt követően döntöttünk ennek beindításáról, hogy személyesen egyeztettem erről Meleșcanu miniszter úrral, illetve Tăriceanu és Dragnea pártelnökökkel” – nyugtatta meg Szijjártó az erről kérdező újságírót.


Ukrajnai oktatási törvény

Melescanu aggasztónak nevezte, hogy a román és a magyar, illetve más államok erőfeszítései ellenére Ukrajnában kihirdették az oktatási törvényt, amely korlátozza a nemzeti kisebbségek anyanyelven tanulásának jogát. Úgy fogalmazott: semmilyen reformnak sem szabad elvennie a kisebbségek jogaiból. Ugyanakkor üdvözölte Ukrajna bejelentését, hogy a Velencei Bizottság ellenjegyzését kérik az oktatási törvény kapcsán, és elmondta: bátorítják a kijevi vezetést, hogy együttműködve a nemzetközi szervezetekkel megoldást találjanak a kisebbségi jogok betartására. Románia különös figyelemmel fogja követni a törvény életbe léptetésének gyakorlati megvalósítását – fűzte hozzá.

Több mint félmillió román és magyar ember él Ukrajnában, így normális, hogy a két ország közösen lép fel ebben a kérdésben, és ez a közös fellépés fenn fog maradni a jövőben is – ígérte Szijjártó.

Emlékeztetett: a törvény ellentétes az uniós társulási megállapodással, mert az kimondja, hogy nem lehet visszalépés a kisebbségi jogok tekintetében. Románia és Magyarország is erőteljesen támogatta a társulást, ezért hátba szúrásnak tekintjük a törvény elfogadását – mondta a magyar külügyminiszter. Szerinte a törvény ugyanakkor Ukrajna alkotmányával is ellentétes, ugyanis diszkriminál a kisebbségek között, több jogot ad a krími tatároknak, mint a románoknak vagy a magyaroknak.

Szjjártó annak a veszélyére is figyelmeztetett, hogy az ukrajnai parlament napirendjén olyan nyelvtörvény és állampolgársági törvény szerepel, amely szintén csorbítaná a kisebbségi jogokat. Ha a parlament abban a formában fogadja el a nyelvtörvényt, ahogy a kulturális bizottság már elfogadta azt, az súlyosan sértené a kisebbségeket, például 20%-ra csökkentené a kisebbségi médiában a kisebbségi nyelven való adásidőt – emelte ki. Azért is fontos a mostani közös fellépésünk, hogy jelezzük, milyen a hozzáállásunk ezekhez a kérdésekhez – tette hozzá.



Kisebbségek


Meleșcanu szerint a kétoldalú találkozón egyetértettek abban, hogy mindkét ország részéről nagy szerepet játszik a kisebbségek jelenléte, és a kölcsönösség elvének kell érvényesülnie minden területen a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség esetében.

Szijjártó szerint a kisebbségekre erőforrásként kell tekinteniük, ilyen szempontból is üdvözölte azt, hogy a PSD elnöke arról biztosította a magyar miniszterelnököt, hogy a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyét megfelelően rendezni fogják. „Reméljük, hogy az RMDSZ, a római katolikus egyház és a kormánykoalíció együttműködése záros határidőn belül meg tudja oldani ezt a problémát” – fogalmazott.



A katalán helyzet


Ez elég távol esik a mai találkozó témájától – válaszolta a spanyolországi helyzettel kapcsolatos külügyi álláspontot firtató újságírói kérdésre válaszolva Teodor Meleșcanu. Hozzátette: Románia még nem fogadott el hivatalos álláspontot az ügyben, de elvileg a párbeszédet támogatják. Szerinte „mindenkinek tiszteletben kell tartania az ország alkotmányát, és az érintett közösségek és államok közti párbeszéd útján kell megoldást találni a kialakult helyzetre. Spanyolország Románia stratégiai partnere, és reméljük, hogy a helyzet párbeszéd útján megoldható lesz – tette hozzá.

Szijjártó Péter nagyon rövid válaszában úgy fogalmazott: ezt Spanyolország belügyének tekintik.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS