2017. november 24. péntekEmma
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A korrupció nagyobb problémánk, mint a szegénység?

szerk. 2017. október 12. 12:41, utolsó frissítés: 12:41

Bár 2013-ban csak a lakosság 9%-a tartotta az ország legnagyobb problémájának a korrupciót, ma már 95% gondolja úgy, hogy ez bizony probléma.


Igaz, az adatokat nehéz összehasonlítani, 2013-ban ugyanis egyetlen problémát kellett megnevezniük az IMAS akkori közvélemény-kutatására válaszolóknak. Akkor – akárcsak világszinten és Európában mindenhol – a munkahelyhiány számított Romániában is a legnagyobb problémának, 39% ezt nevezte meg a legégetőbb problémaként. Ezt – ma érthetetlen módon – az eurozóna válsága, illetve – teljesen érthető módon – a szegénység követte. A korrupció a maga 9%-ával lecsúszott a dobogóról.

2015-ben még mindig a munkahelyek hiánya számított a legégetőbb problémának az IMAS-os adatok szerint, de már jóval kevesebb említéssel: 26% tartotta ezt a legfőbb problémának – nyilván, a gazdasági válság utóhatásait ekkor már kevésbé lehetett érezni, ezzel magyarázható az is, hogy az eurozóna válsága már meg sem jelenik ebben a felmérésben. A korrupció viszont egyre többek számára kezd égető problémává válni, 18%-kal már a második legnagyobb problémája az országnak, megelőzve a szegénységet (15%).


2017-re az IMAS változtatott a módszertanán, a korábbi nyílt kérdés helyett most egy listával kapcsolatban kérdezték az embereket, akiknek azt kellett megmondaniuk, számukra egy adott probléma nagyon fontos, fontos, kevésbé fontos vagy egyáltalán nem fontos. Így nehéz a mostani adatokat összehasonlítani a korábbiakkal, viszont azt egyértelműen mutatják, melyek a súlyos problémáink.

Az IMAS szeptemberi közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 95%-a gondolta a korrupciót nagyon fontos vagy fontos problémának, míg a szegénységről, az alacsony élet színvonalról 90%, a munkahelyhiányról pedig 82% gondolta ugyanezt.


Nyilván nem arról van szó, hogy a korrupció 2017-ben súlyosabban érintené Romániát, mint 2013-ban. A percepció változása valószínűleg inkább a vizibilitással magyarázható. A média jóval többet foglalkozik a témával, mint négy éve, az azóta eltelt periódusnak pedig számos olyan történése volt, amelynek központi eleme volt a korrupció – a Colectiv-tűzeset és az azt követő tüntetések, a fertőtlenítőszer-botrány, a 13-as sürgősségi kormányrendelet stb.

A DNA tevékenysége is látványosabb, és a bizalom is töretlennek tűnik irányába: 2017 szeptemberében a megkérdezettek 60%-a mondta azt, hogy bízik az intézményben – ezzel még mindig messze áll a tűzoltóságba és a SMURD-ba vetett bizalmi szinttől, de az 50% körüli bizalmi index-szel rendelkező egyházat már leelőzi, és hát a politikusok közt sincs olyan, aki legalább az 50%-ot megközelítené (közülük a 41,7%-os bizalmi indexű Klaus Johannis áll a legjobban).

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS