Illyés Gergő: a PSD-ben érzik, hogy Dragneával nem lehet hosszú távon tervezni
kérdezett: B. P. E. 2017. október 13. 16:48, utolsó frissítés: 16:48A miniszterelnök és a pártelnök közti konfliktus tovább erodálta Dragneát, akinek vélhetően már az utódját keresik. A kormányválságról beszélgettünk a politológussal.
Nevezhető-e az, ami most történik, kormányválságnak?
– Azt gondolom, hogy igen. Legalábbis addig volt annak nevezhető, amíg felmerült az az eshetőség, hogy Tudose lemond. Ő még a tegnap este is azt mondta, hogy amennyiben a párt tőle ezt kéri, akkor ő lemond a miniszterelnöki tisztségről. Persze azért mondta ezt, mert tudta, hogy ez most egy olyan lehetőség, amit a PSD és Dragnea nem engedhet meg magának, és nem engedhet meg neki.
Azért volt ez egy más helyzet, mint a Grindeanu-féle események, mert ott meglépték azt, hogy először felszólították a lemondásra, végül pedig odáig fajult a helyzet, hogy bizalmatlanságival kellett megbuktatni. Itt viszont már a PSD számára nem volt az egy járható út, hogy Tudose esetleg lemondjon, vagy végigjátsszák vele ugyanazt, amit Grindeanuval.
Ha akkor azt mondtuk, hogy Dragnea meggyengülve jött ki abból a történetből, akkor most megint azt tudjuk mondani, hogy ebből még inkább meggyengülve jött ki a pártelnök. Bár most egy kormányátalakítással megoldódni látszik ez a dolog, és egy ideig-óráig lezárult a válság, de az teljesen egyértelmű, hogy a Tudose-Dragnea kapcsolatban az erőegyensúly most a Tudose oldalára billent át. Tudose alatt nemcsak őt magát értem, hanem azokat, akik őt párton belülről, illetve párton kívülről is támogatják.
Mi lehetett a célja Tudosenak azzal, hogy ennyire ragaszkodott a kormányátalakításhoz?
– Megintcsak visszautalok Grindeanura: akkor volt egy kormányzati teljesítményt felmérő dokumentum, ami azt hozta ki, hogy a Grindeanu-kormány nem teljesít jól. Most pedig volt egy közvélemény-kutatás, amely azt hozta ki, hogy a kormány népszerűsége és Tudose népszerűsége meredeken csökken. Ezt a két dokumentumot körülbelül ugyanannyira érzem megbízhatónak.
Ha közvélemény-kutatásokat nyilvánosságra hoz valaki, akkor ezzel politikai célja van. Hogy ezt pontosan ki rendelte meg, hogyan, milyen célból, bejött-e a számítása, nem tudom, de ürügynek éreztem a közvélemény-kutatást vagy arra, hogy Tudosét gyengítse valaki, vagy arra, hogy előidézze ezt a tulajdonképpeni válságot, a Dragnea-Tudose konfliktust. Ha ez volt a cél, akkor sikerült.
Azt mindenki tudta, hogy nem lehet még egyszer eljátszani azt, mint Grindeanuval, nem lehet még egyszer Johannishoz menni, a PSD párttagság nem bírt volna el még egyszer egy ilyen válságot.
Ha valakinek vagy valakiknek az a célja, hogy ez a PSD-kormányzás kudarcos legyen és botrányok szabdalják szét, akkor ez a törekvés nagyon sikeres, mert azt látjuk, hogy a választások óta másról sem szól a kormányzás, mint kudarcos döntésekről, illetve arról, hogy a PSD-n belül ki gyakorolja alegnagyobb hatalmat, és ennek milyen hatása van a kormányzásra.
Lehet, hogy még maguk a főszereplők sem tudják, hogyan robbant ki pontosan, hogyan történtek az események, de eljutottak oda, hogy amikor Tudose meglebegtette, hogy lemond, akkor a párt legbefolyásosabb emberei, akik Dragnea szövetségesei is, kérlelték, hogy ugyan már, ne tegye ezt meg. Mert ha lemond, akkor megint az államfő kezében van a döntés.
Mennyire volt fontos az államfő szerepe a történésekben? Azt tudjuk, hogy a miniszterelnök egyeztetett vele, illetve tegnap volt egy olyan kijelentése is, hogy a politikában nem létezik az ártatlanság vélelme.
– Nagy szerepe van. Politikai értelemben Klaus Johannis az ellenzék vezére, még akkor is, ha erről az alkotmány mást mond. Neki ideális ez a helyzet, hogy a PSD kormányon maradjon, gazdasági döntésekben kudarcot valljon, politikai cirkuszok kísérjék a kormányzást, ne legyen stabil a parlamenti aritmetika sem, folyamatosan belharcok szabdalják szét a szociáldemokrata pártot. Ebben az értelemben Johannisnak minden a kezére játszik, vagy legalábbis úgy alakulnak a dolgok, ahogyan azt ő szeretné, és ahogyan az ő politikai céljait szolgálja.
Ne menjünk el amellett sem, hogy miközben a sajtóban nyilvánvalóvá vált, hogy miniszterelnök és a kormánypárt elnöke között nincs minden rendben, aközben Sevil Shhaideh miniszterelnök-helyettest a DNA ismét behívta kihallgatásra, és szintén az utóbbi napokban egy éjszakába nyúló házkutatást tartottak a Teleorman megyei tanácsnál. Ezek nem véletlen egybeesések. Ezekből azt olvasom ki, hogy olyan szintű nyomás nehezedett Liviu Dragneára és az ő köreire, ami egyértelműen az államfőhöz kötődő szervezetek és az ő maga céljait szolgálja, azt, hogy a PSD-ben ez a belharc minél erősebb legyen.
De az államfőnek nem érdeke, hogy az ellenzék átvegye a kormányzást, mert nem is veheti át. Egyszerűen csak azt szeretné elérni, hogy ez a PSD-kormány mindenféleképpen sikertelen legyen, illetve a PSD-ben valamilyen formában a Dragnea elleni csoportosulások megerősödjenek, és egyre nyilvánvalóbb legyen a pártban, hogy Dragneával az élen továbbra is ez a tendencia fog folytatódni, hogy továbbra is folyamatos támadások érik különböző irányból a pártot.
A másik szereplő ebben a történetben Calin Popescu Tariceanu, illetve az ALDE lehet. Hogyan látod az ő szerepüket?
– A parlamenti többség még mindig nincs veszélyben. Az nem merült fel komolyan, hogy az ALDE kilépjen a koalícióból. Egyébként megjegyzem, hogy ha ki is lépne az ALDE, a PSD akkor is ki tudná hozni a parlamenti többséget, ha a független képviselők közül néhányat átállítana az oldalára, és a nemzeti kisebbségek csoportja is kitartana mellettük. Még csak nem is lenne akkora bajban.
De szóba sem jött, hogy az ALDE kijöjjön a kormányzásból. Tariceanu egy elvi álláspontot szögezett le, hogy ők már egyszer szavaztak arról, hogy a korrupcióval vádolt miniszterüket támogatják, és most nem fogja ezt a döntést felülbírálni.
Itt két elv ütközik tulajdonképpen: a pártok támogatása és a pártok politikai felhatalmazása a kormányzásra, illetve a miniszterelnök joga, hogy megválogassa, hogy milyen miniszterekkel dolgozik együtt.
Nem látom olyan kulcsfontosságúnak ezekben a napokban az ALDE szerepét, maximum abban a tekintetben, hogy újra lehet értékelni esetleg a koalíciós megállapodást. Egyébként erre a kormányválságra pontosan akkor került sor, amikor Tariceanu egy kétnapos külföldi útra ment.
Mivel magyarázható, hogy ennyire kaotikus a kormány tevékenysége? Rengeteg olyan intézkedés van, amit bejelentenek, aztán visszakoznak.
– Teljes amatörizmus. Úgy tűnik, az államapparátus ennyire képes most. Ilyen szakmai háttérrel és ilyen politikai támogatottsággal ezt lehet elérni. Egyszerűen nem tudnak érvényes közpolitikai javaslatokat átvinni még csak nem is a parlamenten, hanem magán az államapparátuson. Nem tudják végrehajtani a saját döntéseiket. Az az ötletelés, ami van, pedig már szóra sem érdemes, mindenféle vad ötletet bedobnak a sajtóban, megnézik, hogy milyenek a reakciók, és annak függvényében ejtik őket, vagy esetleg továbbviszik.
Változott még valami a napokban, ami kiélesítette a konfliktust?
– Az elmúlt napokban történtek azért még érdekes fejlemények. Az egyik ilyen az, hogy a Számvevőszék élére kinevezték a volt kormányfőtitkárt, Mihai Busuiocot, aki Liviu Dragnea közeli szövetségese. Ezzel úgy értékelik sokan, hogy Dragnea rátette a kezét az Állami Számvevőszékre is, ami egy nagyon fontos intézmény. Akár az állami intézmények vagy az önkormányzatok gazdálkodásáról beszélünk, egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan, melyik önkormányzatok ellen lép fel, és melyikek ellen nem. Nagyon sok esetben korrupcióellenes vizsgálatok is számvevőszéki vizsgálatokra, jelentésekre alapoznak.
Azt lehet mondani, hogy egy fontos várat vett be Liviu Dragnea, és ez is számít a párton belül. Amikor a PSD-n belül azt mérlegelik, hogy ki az erősebb, Tudose vagy Dragnea, hogy merre dől el ez a dolog, akkor az sem mindegy, hogy a számvevőszéket „átvette” Dragnea az elmúlt napokban. Ez az ő szerepét mindenképpen erősíti.
Ami viszont gyengíti, az Sevil Shhaideh, nem azért, mert ő volt a miniszterelnök-helyettes, hanem azért, mert a helyi fejlesztések programját, a PNDL rövidítésű programot Shhaideh ellenőrizte. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fejlesztési alapokat, amelyek a helyi és megyei önkormányzatok felé a kormány irányából érkeztek, Sevil Shhaideh írta alá és döntött róluk. Ezért gondolhatják egyesek, hogy kulcsfontosságú, hogy őt kivegyék a rendszerből, mint a Dragnea szövetségesét.
És ezért volt nagyon érdekes, hogy ki kerül ebbe a pozícióba, mert ezekkel a pénzekkel lehet a helyi „kiskirályok” lojalitását biztosítani. Innen döntenek arról, hogy milyen helyi fejlesztések mehetnek végbe a továbbiakban, ezeket a szerződéseket még az idén alá kellene írni. Óriási pénzekről beszélünk. Ez egy adu ász volt Dragnea kezében idáig, tulajdonképpen az ő jóváhagyásától vagy jóindulatától függött az, hogy milyen helyi fejlesztések indulhatnak be, és kik kapnak finanszírozást.
Paul Stanescu személyében egy erős helyi politikus kerülhet a Shhaideh helyére, aki már nem tekinthető a Dragnea által közvetlenül irányított személynek, tehát ez is alátámasztja, hogy gyengült a pártelnök befolyása a kormányban.
Tudoset mi hajtja? Próbál a PSD új vezetőjévé válni, vagy egyszerűen csak azt akarja, hogy hagyják kormányozni?
– A kettő ugyanazt is jelenti. Dragneának ott vannak a korrupciós ügyei, erről már sokszor beszéltünk. De az elmúlt hetekben történt egy fontos döntés, az ő ügyét tárgyaló bíró ugyanis kérte az előrehozott nyugdíjazását, nem utolsó sorban azok miatt a törvénymódosítások miatt, amelyeket a kormány megejtett. Nagyon sok bíró és ügyész kérte az előrehozott nyugdíjazását azért, hogy még kedvezőbb szabályok szerint mehessen nyugdíjba. Ezt a bíró is kérte, ennek következtében egy új bírót jelöltek ki a Dragnea folyó ügyében, és ebben az esetben újra kell indítani a teljes eljárást, a bizonyítékok felvételétől a tanúk meghallgatásán keresztül mindent újra kell kezdeni. Ez azt jelenti, hogy Liviu Dragnea a folyó ügyében egy egy-másfél éves haladékot kapott, mert addig nem lesz jogerős ítélet ebben az ügyben. Persze addig még indulhat sok más ügy ellene, de ez egy fontos momentum volt abból a szempontból, hogy hogy érzi ő magát a román politikai életben, illetve mikorra várható az, hogy őt kivonják a forgalomból.
Ennek ellenére azért a helyzete nem stabil, ő nem egy olyan vezetője a szociáldemokratáknak, mint amilyen mondjuk Adrian Nastase volt, aki ellen pisszenni sem mertek a helyi emberek. Ez most már a második komoly puccskísérletként vagy legalábbis a hatalma meggyengítésére irányuló kísérletként értékelhető ellene. És ez most sokkal sikeresebb volt, mint a Grindeanu esetében, mert Tudose tulajdonképpen átvitte az akaratát, és kormányátalakítás lett, és lecserélték pontosan azokat a minisztereket, akik ellen vizsgálat van folyamatban, miközben a PSD alapelve az, hogy nem a DNA mondja meg, hogy kik a miniszterek, és hogyan kormányoznak – ezt el is mondta Dragnea az éjjel.
Megjegyzem, hogy ezek a vizsgálatok is Dragnea személyéhez köthetőek, Sevil Shhaideh és Rovana Plumb is ebben az ügyben van benne. Itt minden az ő személyére megy ki, és ezt érzik a párton belül, és tudják, hogy Dragneával azért hosszú távon nem nagyon lehet tervezni ezt a pártot. És akkor kérdés az, hogy mégis ki léphet a helyére.
Mihai Tudoseról én sem gondolom úgy, hogy ő egy olyan ember lenne, aki a párt vezetését átvehetné – lehet, hogy erre nem is vágyik egyébként. Viszont – akárcsak korábban Sorin Grindeanu – ő is egy eszköz lehet azok kezében, akik a PSD-n belüli erőviszonyokat szeretnék megfordítani, és középtávon Dragnea utódját próbálják megkeresni. Természetesen a párton belül is vannak ilyenek, de a párton kívüli intézmények is abban érdekeltek, hogy ez a Liviu Dragnea-féle PSD-s vezetés menjen, változzon meg.