2017. december 17. vasárnapLázár, Olimpia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mit gondolnak ma a románok rólunk?

szerk. 2017. október 20. 16:15, utolsó frissítés: 2017. október 24. 10:13

Egyre kevesebb jót, az biztos. És különösen a bukarestiek.


Nyilvánosságra hozta idei tolerancia-barométerét az Elie Wiesel Kutatóközpont, és hát nem állunk jól. Az 1014 személy megkérdezésével, szeptember végén és október elején végzett, 3%-os hibahatárú Kantar-TNS felmérés szerint Románia lakossága ma elutasítóbb a magyarokkal szemben, mint két éve. A társadalmi távolságot vizsgáló, Bogardus-skála szerinti mérésen (amelyben arra kérdeznek rá, hogy a felmérés alanya elfogadna-e egy más nemzetiségűt családtagjának - 1, barátjának - 2, szomszédjának - 3, munkatársának - 4, hogy Romániában lakjon - 5, az országba látogasson -6, vagy – az elutasítás legmagasabb fokaként – ne is jöjjön az országba – 7), a magyarok 4,1-es mutatót értek el, amely rosszabb, mint a 2015-ös 4,0.

A más nemzetiségűekkel szembeni társadalmi elutasítás növekedése nem általános jelenség: a zsidók esetében nem történt változás a 2015-ös 3,8-as mutatóhoz képest, a romák esetében nőtt az elfogadottság (most 4,8-as a mutató a korábbi 5,0-hoz képest), míg az arabokkal szembeni elutasítás nőtt (4,8-ról 5,0-ra).

A magyarokhoz való viszonyulás tekintetben azok aránya csökkent jelentősen (16-ról 12%-ra), akik elfogadnának a baráti körük tagjaként egy magyar nemzetiségű személyt, de azok is kevesebben vannak, akik családtagként elfogadnának egy magyart. A romák esetében azért csökkent a társadalmi távolság, mert megnőtt azok aránya (7%-ról 10-re), akik elfogadnának barátként egy roma nemzetiségűt. Az arabok esetében viszont azok aránya nőtt 18-ról 24!-ra, akik szerint nem kellene az országba jönniük.

Elfogadottság aránya a következő kategóriákban: Családtag, rokon/ barát / szomszéd / munkatárs / Romániában lakjon / meglátogassa Romániát / ne jöjjön Romániába! Elfogadottság aránya a következő kategóriákban: Családtag, rokon/ barát / szomszéd / munkatárs / Romániában lakjon / meglátogassa Romániát / ne jöjjön Romániába!

Érdekesség, hogy a magyarok elutasítottsága a fővárosban a legnagyobb: Bukarestben 5,4-es ez a mutató, amely jóval nagyobb, mint a többi kisebbség mutatója. Az arabok esetében a vidéken élők a legelutasítóbbak.




Az ország lakosságának többsége továbbra is úgy gondolja, hogy a különböző kisebbségeknek ugyanolyan jogai vannak Romániában, mint a többségnek, de minden kisebbség esetében csökkenőben van ez az arány:

Nem válaszol / Nem tudom megítélni / Sokkal kevesebb / Ugyanolyan jogok / Több jog / Sokkal több joga Nem válaszol / Nem tudom megítélni / Sokkal kevesebb / Ugyanolyan jogok / Több jog / Sokkal több joga


Az okok azonban nagyon különbözőek: 1%-ról 4%-ra nőtt azok aránya, akik úgy gondolják, a magyaroknak sokkal kevesebb joguk van, mint a többségnek. A németek esetében is hasonló a helyzet, viszont a zsidók és a romák esetében azok aránya nőtt, akik szerint ezeknek a kisebbségeknek többletjogai vannak a többséghez képest.

Arra is rákérdeztek, hogy egy adott kisebbség mennyire számít hasznos erőforrásnak az ország számára, itt a skála túlsó végén az áll, hogy az adott kisebbség veszélyforrás az ország számára. Egyre kevesebben gondolják azt (a 2015-ös 10%-hoz képest most csupán 5%), hogy a magyarok hasznosak az ország számára, eközben szintén 5%-kal nőtt azok aránya, akik szerint ugyan nem okoz problémát, de előnyt sem jelent a jelenlétük.

Ezen a skálán a romáknak sikerült a legnagyobbat előre lépniük, ugyanis 21%-ról 16-ra csökkent két év alatt azok aránya, akik veszélyforrásként tekintenek a romákra, ugyanakkor azok aránya is csökkent, akik szerint a romák problémákat okoznak, de nem jelentenek veszélyt. Az ellenkező oldalon a németek állnak, akiknek nagyon megromlott a megítélése – de ezzel együtt továbbra is ők állnak a legjobban. 21-ről 9 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint a német közösség hasznos erőforrás Románia számára, és 30-ról 24%-ra azoké, akik szerint a németek hozzájárulása hasznos bizonyos régiókban és munkaterületeken.

Nem tudja, nem válaszol / Értékes erőforrás / Bizonyos régiókban és szakmákban hasznos a hozzájárulásuk / Nem jelentenek problémát, de nem is hasznosak / Problémát jelentenek, de nem fenyegetést / Fenyegetést jelentenekNem tudja, nem válaszol / Értékes erőforrás / Bizonyos régiókban és szakmákban hasznos a hozzájárulásuk / Nem jelentenek problémát, de nem is hasznosak / Problémát jelentenek, de nem fenyegetést / Fenyegetést jelentenek

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS