2019. október 21. hétfőOrsolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Oláh Emesével teszteltük a reggeli kolozsvári csúcsforgalmat

Balázsi-Pál Előd utazott: Balázsi-Pál Előd 2017. október 26. 12:21, utolsó frissítés: 12:21

Lemértük, mennyi idő bejutni Szászfenesről a központba, és közben parkolásról, dugókról, tömegközlekedésről, biciklizésről, körgyűrűről és metróról beszélgettünk az alpolgármesterrel.


Fél nyolc előtt találkozunk Oláh Emesével a szászfenesi Lidl parkolójában. Amikor azzal kerestük meg Kolozsvár alpolgármesterét, hogy szeretnénk, ha együtt tesztelnénk le a reggeli csúcsforgalmat, azonnal igent mondott, pedig a kolozsvári forgalom sokkal több bosszúságra adhat okot, mint büszkeségre. Gyakorlatilag félhomályban indulunk útnak, és közben beszélgetni kezdünk.

Rossz előjelek: így néz ki a Google Maps-en Kolozsvár metropoliszi övezete reggel 8 óra előtt.Rossz előjelek: így néz ki a Google Maps-en Kolozsvár metropoliszi övezete reggel 8 óra előtt.

(A fényképek a reggeli kedvezőtlen fényviszonyok miatt egy későbbi órában készültek)(A fényképek a reggeli kedvezőtlen fényviszonyok miatt egy későbbi órában készültek)

Az utóbbi időben mintha normálisabban lehetne közlekedni a reggeli órákban Szászfenesről.

– Ez egyértelműen a Dónát negyedi kerülőútnak köszönhető. És úgy gondolom, hogy a lakosság szokásai is megváltoztak, az eddig 17-18 órás délutáni csúcs átkerült 20 órára, és ezzel párhuzamosan valószínűleg a reggeli forgalom egy része is délelőtti forgalommá alakult. De bízom abban, hogy a tömegközlekedési eszközöket is egyre többen használják.

Amit még megemlítenék, hogy sugalltuk az iskoláknak, próbálják úgy megszervezni az oktatást, hogy ne 8 órakor kezdődjön mindenhol a tanítás. Két központi iskola csatlakozott ehhez a tervhez, és gondolom, hogy ez is nagy mértékben befolyásolja a reggeli forgalmat, mert ezekben az iskolákban fél 9-kor kezdődik a tanítás. De a reggel 7 és 9 közti időszak így is eléggé zsúfolt a forgalom szempontjából.

Kolozsvárról nagyon sokan költöztek ki a környező településekre, Szászfenesre, Kisbácsba, Felekre, Apahidára. Továbbra is Kolozsváron dolgoznak, gyerekeik a városba járnak iskolába, és a reggeli és délutáni dugók nagy része amiatt van, hogy ők reggel be akarnak jutni a városba, illetve délután haza szeretnének menni. Hosszú távon mi lehet a megoldás a csúcsidős forgalomra?

– A körgyűrű lenne az ideális megoldás. Természetesen uniós, illetve kormányalapokból fogják a befektetést kifizetni, így ez nem feltétlenül az önkormányzattól függ. A polgármester úr nemrég jelentette be, hogy a kolozsvári önkormányzat önerőből próbálja finanszírozni a körgyűrű megépítésének megvalósíthatósági tervét, de ez a kormány jóváhagyásától függ. Reméljük, hogy Szászfenes, Kisbács és Apahida is csatlakozik majd ehhez a kezdeményezésünkhöz abban az esetben, ha a kormány jóváhagyja ezt.


Egy másik nagy terv, amivel nemrég hozakodott elő Emil Boc, a kolozsvári metró ötlete. Mennyire realisztikus ez az elképzelés?

– Hosszú távon megoldható, ami a negyedek összekötését illeti. Természetesen nem hagyományos metróban kell gondolkodni, hiszen nem minden helyszínen lenne földalatti, hanem inkább vonatszerű lenne. Kolozsvár központját egy metró nem tudná átszelni, mert rengeteg felbecsülhetetlen, illetve még föl nem tárt műemlék illetve egyéb régészeti lelet található Kolozsváron a föld alatt, ezért én nem látom megvalósíthatónak, hogy a föld alatt közlekedjen. Remélem, hogy hosszú távon megvalósíthatóvá válik, de csak negyedek összekötésére látom lehetségesnek.

Azt már nem, hogy mondjuk Szászfenestől Apahidáig tartson?

– Ez ismét csak a metropoliszi övezettől függ, és hogy ott milyen döntések születnek, illetve az érintett községek költségvetésétől is. Szászfenes esetében tudomásom szerint elég nagy költségvetés áll rendelkezésre, nem tudom, mi a helyzet Apahida esetében.

A metró csak ötlet szintjén van egyelőre, vagy készült már valamilyen tanulmány is?

– Most fogják megrendelni a tanulmányt, semmilyen megvalósíthatósági terv vagy tanulmány nem készült még ezzel kapcsolatban. Most keresik a megfelelő megoldást, hogy hogyan lehetne kivitelezni.


Az önkormányzatnak elég sok befektetése volt a közszállításba, sok villamost, buszt, trolit lecseréltek, illetve sokan élveznek ingyenességet a járatokon. Ilyen körülmények közt mennyire tud önfenntartó lenni ez a vállalat?


– Az önkormányzat finanszírozására természetesen szükség van, főleg azért, mert fölvállaltuk, hogy nagyon sok bérletet finanszírozunk – a nyugdíjasok, az egyetemisták és az iskolások esetében is – ezért elég nagy költség hárul az önkormányzatra. Így alapjában véve önfenntartóvá tud válni a vállalat. Tény és való, hogy nagyon sokat foglalkozott az elmúlt időszakban a vállalat azzal, hogy próbáljon meg minél több külföldi finanszírozást, illetve bankkölcsönt igényelni annak érdekében, hogy az járműkészletét modernizálja.

Mennyire tudja követni a kolozsvári önkormányzat a forgalmat? Vannak-e olyan rendszereik, amelyek követik azt, hogy éppen melyik utca van bedugulva, vagy amelyek hosszú távon követik, hogy hány autó halad át egy adott útszakaszon?

– A fő utcák és útvonalak természetesen be vannak kamerázva, és ebben az esetben tudjuk követni. A negyedi utcákban ezt még nem tudjuk alkalmazni, de szeretnénk minél átláthatóbbá változtatni a rendszert, hogy tudjuk követni, hány autó halad át egy bizonyos útvonalon. De például a szászfenesi úttól a reptérig elég jól tudjuk követni, hogy mennyire forgalmas az útszakasz.

Előzetes számítások alapján szakemberek azt mondták, hogy október elsejétől legalább húszezer kocsival nőtt meg a napi forgalom. Ezt érezzük mindannyian attól a pillanattól, hogy megkezdődött az iskola, bedugultak az utcák, illetve ahogy megkezdődött az egyetemi tanév is, még zsúfoltabbá vált a város.


Egyébként hány lakosa van Kolozsvárnak? Mert a statisztikai hivatal, a népszámlálási adatok és az önkormányzat mást-mást mondanak. Szászfenes esetében – én itt lakom – tudom, hogy nagyon sok személy van, aki itt él, itt van lakása, de máshová, leggyakrabban Kolozsvárra szól a lakcíme. Plusz Kolozsváron az egyetemisták nagyon nagy részének nincs tartózkodásija.

– Éppen ezért, mert nem kérnek ideiglenes tartózkodási engedélyt, nem tudjuk mi sem pontosan bemérni, hogy hány lakos fordul meg Kolozsváron. A mi értékeléseink szerint 260 ezer lakosa van a városnak, és erre még százezer egyetemistát számolunk mi.

És ehhez még hozzájönnek a metropoliszi övezetben lakók, akiknek jelentős része szintén Kolozsváron dolgozik vagy tanul, és akiknek a számát megint csak nehéz felbecsülni.

– Így van, bár tapasztalataim szerint azok, akik Kisbács, Szászfenes, Apahida, Felek községekbe költöztek, továbbra is kolozsvári személyivel rendelkeznek, mert a napi életvitelük Kolozsváron történik, még akkor is, ha kiköltöztek ezekbe a községekbe. A gyerekek iskolába, óvodába való beiratkoztatása szempontjából, illetve gondolom, a munka szempontjából is úgy döntöttek, megtartják kolozsvári lakcímüket. A fiatal családok, akik úgy döntöttek, hogy behozzák gyermekeiket iskolába, óvodába, bölcsődébe, egyértelműen próbálnak kolozsvári személyit, vagy legalábbis ideiglenes tartózkodási engedélyt igényelni, mert ez feltétel a beiratkozáshoz.

Egyébként az ezeken a településeken lakóknak többnyire nincs helyi identitásuk, továbbra is kolozsvárinak tekintik magukat.


– Egyértelműen, ezért is kell metropoliszi övezetről beszélnünk, és nem feltétlenül Kolozsvárról. Természetesen ezt az infrastruktúra szempontjából mondom, mert a szociális juttatások, egyéb segélyek szempontjából csak Kolozsvár területén élő, itteni lakcímmel rendelkező személyekről van kimutatásunk, és csak őket tudjuk segíteni.


A másik nagy probléma Kolozsváron, hogy nagyon nehéz parkolóhelyeket találni. Nyilván, a város adottságai sem megfelelőek ehhez, hiszen nem úgy volt annak idején megtervezve a város, hogy ekkora autós forgalmat elbírjon. Mi lehet erre a megoldás? Tudom, hogy most például a Cipariu téren tervezik egy földalatti parkoló kialakítását.


– Igen, a Cipariu téren szeretnénk parkolóházat építeni, a Monostoron több helyszínen, a Györgyfalvi negyedben a Liviu Rebreanu utcában. Ezekre a tervek elkészültek, reméljük, hogy a közeljövőben sor is kerül ezekre a munkálatokra. A Cipariu téri parkoló elég kezdetleges engedélyeztetési stádiumban van, alapvetően csak elkülönítettük azt a területet, ahova a mélygarázs meg fog épülni. De ez az egyedüli megoldás, hogy minél több helyszínen tudjunk parkolóházakat építeni, mivel sem a negyedeket, sem a központot nem tudjuk újjáépíteni.

Ezzel párhuzamosan pedig egy olyan parkolóbérleti rendszert próbáltunk bevezetni, amely lehetővé teszi Kolozsvár központja esetében az ideiglenes parkolást, a negyedekben pedig azt, hogy átláthatóvá váljon a rendszer. De elég kevés parkolóhelyünk van, a negyedekben továbbra sem tudunk minden lakosnak parkolót biztosítani , főleg olyan körülmények között, hogy háztartásonként legalább két autóval kell most már számolnunk, és nem eggyel, mint régebb.

Mit lehet tudni arról, hogy hány személygépkocsi van Kolozsváron?

– Pontos adatokat nem tudunk mondani, éppen azért, mert a legtöbb nem Kolozsváron volt regisztrálva. A nyilvántartás szerint 101 157 személygépkocsi, 32 911 darab 12 tonna alatti egyéb gépkocsi, 4119 motorbicikli, illetve 4568 darab 12 tonnánál nagyobb autó van bejegyezve Kolozsváron.

Van a polgármesteri hivatalnak egy applikációja, amellyel meg lehet nézni, melyik parkolóban vannak éppen üres helyek. Ezt hányan használják?

– Napról napra nő a felhasználók száma, eddig mintegy tízezren töltötték le a ClujParking appot – fele-fele arányban Androidos telefonra, illetve iPhone-ra – de ezt még mindig kevésnek tartom a parkolóhelyek számához viszonyítva. Éppen ezért alakulnak ki iszonyatos sorok. Főleg a polgármesteri hivatal melletti parkolóházba nagyon nehéz bejutni, pedig egy egyszerű alkalmazás letöltésével és használatával le tudnák ellenőrizni, hogy mennyire telített a parkoló. Kígyózó sorok vannak itt, ami megnehezíti a Mikó utcából való kitérést is, illetve a hivatal területére való belépést is.

Meg hát ott van a főtéri parkoló is, amit szinte lehetetlen használni, annak ellenére is, hogy ott bevezettek egy különleges díjszabási rendszert, és 3 óra után már óránként 12 lejbe kerül a parkolás.

– Ahhoz képest, hogy milyen volt a tanácshatározat módosítása előtt, sokkal több szabad parkolóhely van most. De így is zsúfolt, pedig sokkal kényelmetlenebb a be- és kihajtás a főtéri parkolóból, mivel megváltozott a főtér arculata, és nagyon oda kell figyelniük a sofőröknek, amikor jönnek ki abból a parkolóból. De remélem, hogy ez egy ideiglenes megoldás, és a szakemberek megtalálják a teljesen biztonságos megoldást a parkolóból való kihajtásra.


Ha már a főtérről kezdtünk beszélni, a nyugati oldalt nem olyan rég zárták le az autós forgalom előtt. Mi a tapasztalat ezzel kapcsolatban? Sokan attól féltek, hogy teljesen fel fogja borítani a város közlekedését, mennyire volt nekik igazuk?

– Szerencsés helyzet alakult ki ezzel kapcsolatosan. Én úgy érzem, egyáltalán nem borította fel a forgalmat. Az első napokban, amíg az emberek megszokták, hogy a nyugati rész le van zárva, kisebb-nagyobb torlódások voltak, de ez teljesen megoldódott, és úgy gondolom, akadálymentesen lehet most közlekedni a főtér déli oldalán. Nagy meglepetésemre a különleges autóbuszsáv sem nehezítette meg a forgalmat, hiszen mindannyian attól féltünk, hogy két sáv nem lesz elég az autós forgalomnak. De az adatok azt mutatják, hogy nem volt igazunk ezzel kapcsolatosan.

Mennyire hasznos a buszoknak ez a sáv, mennyi időt tudnak spórolni vele? Azért nem egy hosszú szakaszról van szó.


– Nem túl hosszú, de csúcsforgalomban nagyon sokat segít. A vállalat jelentése szerint csúcsforgalomban 5-8 perccel rövidült az idő. Nem tudjuk végig biztosítani az elkülönített buszsávot, de reméljük, hogy hosszú távon megoldódik, mert akkor egyértelműen kényelmesebbé válik a közszállítási eszközök használata, mint a személygépkocsik használata – mint a mi példánk is mutatja, tíz perc alatt másfél kilométert sem haladtunk.

A kedvező tapasztalatból kiindulva tervezik a város más pontjain is elkülönített buszsávok létrehozását?

– Ez egy hosszú távú terv, de ez függ az úttesteken tervezett munkálatoktól is. A legtöbb esetben bővíteni kell ezeket az utcákat, és csak akkor tudjuk bevezetni az elkülönített sávokat.

Ha jól tudom, motorbiciklizel is. Mennyire érzed biztonságosnak motorral közlekedni a városban?

– Egyáltalán nem az. Egyrészt túlzsúfolt a város, ezt mindannyian tudjuk, másrészt a sofőrök egyáltalán nem figyelnek oda sem a biciklisekre, sem a motorbiciklisekre. Úgy gondolom, ez mentalitásváltást követel, én ezért örülök, hogy egyre több olyan rendezvény, flash mob van, amellyel arra akarják felhívni a figyelmet, hogy ők is jelen vannak a forgalomban. Most már nagyjából lejárt a motoros szezon, de gondolom, jövő tavasszal ismét számíthatunk motoros, illetve biciklis felvonulásokra, és én ezt támogatom, mert figyelembe kell vennünk, hogy nem csak kisautók vannak ebben a nagy kolozsvári forgalomban, hanem igen, vannak két keréken utazók is.


Egyébként milyennek tartod a kolozsvári bicikliút-hálózatot?

– Úgy gondolom, hogy még mindig nagyon kevés bicikliutunk van, és reméljük, hogy a járdák és úttestek modernizálásával a hálózat bővülni fog. Nagy segítség a biciklisek számára, hogy az autóbuszok számára fenntartott sávot használhatják, sokkal biztonságosabb ebből a szempontból a közlekedésük, de ez még mindig nem elegendő. Továbbra is nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy biztonságos legyen a közlekedésük, és ne csak egy járdán elkerített sávot biztosítsunk számukra.

Gyakran látni azt is, hogy bár van egy elkülönített biciklisáv a járdán, de a gyalogosok használják azt a járdaszakaszt, másrészt meg annak ellenére, hogy van elkülönített biciklisáv, sok biciklis még mindig az úton közlekedik. Ezt hogy lehet megváltoztatni?

– Ezt én sem értem, hogy miért nem használják ki a biciklisek a biciklisávot. Ami a gyalogosok viselkedését illeti, ez egyértelműen időbe telik, hogy megváltozzon, és azért is próbáltuk láthatóan pirosra festeni ezeket a sávokat, hogy a gyalogosok könnyebben észleljék, és ne ezen közlekedjenek.

Arról nem is beszélve, hogy sajnos az is elő szokott fordulni, hogy autók parkolnak a biciklisávon.

– Igen, de erre azért a helyi rendőrésg odafigyel, és azonnal büntetik, illetve elszállítják a kocsikat. Ez azért egyre ritkábban látható, főleg a központi részeken.

Van a városnak egy biciklikölcsönző rendszere is. Ezt mennyien használják?

– Elég sokan használják a ClujBike-ot, főleg a tavaszi és nyári hónapokban, de be kell vallanom, hogy az eddigi tapasztalatok szerint inkább külföldiek és turisták vették igénybe, a kolozsváriak annyira nem, habár nagyon egyszerű a rendszer, és jó minőségű bicikliket kölcsönzünk ki. Amin változtatnunk kellene, az maga a kártya kiváltása, mivel jelenleg be kell menni az önkormányzathoz ahhoz, hogy a kártyát ki tudd váltani, nem áll a felhasználók rendelkezésére egy automata rendszer. Azon gondolkodunk, hogy hogy tudnánk ezt bevezetni.

Most mentünk el egy biciklis mellett. Én is szívesen járnék biciklivel Fenesről Kolozsvárra, viszont egyszerűen nem merek, mert nincsenek bicikliutak itt, és életveszélyesnek tartom.

– Ezzel maximálisan egyetértek, ellenben nem értem, miért nem használják a biciklisek ezt a gyalogossávot. A reggeli órákban, amikor nincs gyalogos forgalom, nyugodtan használhatnák.

Rettenetesen veszélyes biciklivel közlekedni itt. Személyes tapasztalatom, a szászfenesi úton engem kétszer is elütöttek, amikor biciklivel közlekedtem. Itt, a Cora letérőjénél próbáltam Szászfenes irányába közlekedni, egy figyelmetlen sofőr behajtott elém, nem vette figyelembe, hogy ez egy biciklis, sokkal inkább veszélyeztetett, és nem tud olyan időben fékezni, mint az autó.

Tényleg nagyon veszélyes ezen az útvonalon közlekedni, sajnos a jelenlegi helyzet, ami a kolozsvári önkormányzat tulajdonában lévő területet illeti, nem engedi meg egy gyalogosútvonal, illetve bicikliútvonal megépítését, de hosszú távon ez kell legyen a megoldás. Addig is én azt javaslom minden biciklizőnek, hogy használják ki a Kolozsvár önkormányzata területén most már megépült járdaútvonalakat is arra, hogy kerüljék az E60-ason való közlekedést, mert veszélyes.

"Nem értem, miért nem használják ezen az útszakaszon a biciklisek a járdát a reggeli órákban, amikor nincs gyalogos forgalom."


Az előbb már érintettük a helyi rendőrség tevékenységét. Hányan dolgoznak ott olyanok, akik a közlekedéssel foglalkoznak?

– Hálistennek nőtt az utóbbi időben a közlekedéssel foglalkozó rendőrök száma. A helyi rendőrségnek mintegy 210 alkalmazottja van, de ők nemcsak a forgalommal és a parkolással foglalkoznak, hanem urbanisztikai ellenőrzésekkel, kereskedelmi tevékenységek engedélyeztetésének az ellenőrzésével is, de természetesen ez a szám most sem elegendő. Habár egyre nagyobb figyelmet fordítunk a központban történő kihágások büntetésére, a negyedekben még nincs megoldva ez a probléma.

Hogyan működik ennek a stratégiája? Az a tapasztalatom, hogy egy-egy utcát huzamosabb ideig figyelnek, figyelmeztető cetliket tesznek ki az autókra, és egy idő után elkezdik a büntetéseket is osztogatni. Mi alapján döntik el, hogy éppen melyik utcákat figyelik, és mennyire működik ez a módszer, mennyire lehet rászoktatni az autósokat, hogy ott ne parkoljanak?

– Ami a pontszerű ellenőrzéseket illeti, ez mindig a beérkezett panaszok számától függ. Azt a területet, negyedet vagy utcát próbáljuk ellenőrizni, ahonnan a legtöbb panasz érkezik be. A tapasztalatom az, hogy főleg, hogy a negyedekben előbb felszólítják a kihágókat, és csak azután büntetik őket, úgy gondolom, hogy ez eléggé jól működő rendszer. De ez nem jelenti azt, hogy hat hónap vagy egy év múlva nem ismétlődik meg ez a jelenség. Sajnos nem hosszú távra szól, de ez egyértelműen a lakosság mentalitásáról szól, ezt kellene megváltoztatni, és ezért kellene megismételnünk az ilyen eljárásokat, és ezért van szükség minél több rendőrre, hogy tudjunk egyszerre minél több helyen jelen lenni.

Hogyan történik a büntetések megállapítása? Az önkormányzat vagy a helyi rendőrség dönti el, vagy van egy országos rendelkezés?

– Van egy országos rendelkezés, és ezen belül bizonyos kihágás esetén van mozgástér, de ez minimális. A nemzeti törvénykezés szabja meg, hogy milyen kihágásért nagyjából mekkora büntetést lehet kiróni. Több ízben felmerült az a kérdés is, hogy az önkormányzatok elszállíthatják-e a tilosban parkoló autókat, és a jelenlegi joggyakorlat és a törvény értelmében egyértelműen van hatásköre az önkormányzat keretében működő helyi rendőrségnek arra, hogy elszállítsa a törvénytelenül parkoló autókat.

Mennyire gyakoriak a forgalommal kapcsolatos lakossági panaszok?


– Nagyon sok betelefonálás illetve írásos panasz érkezik, ugyanakkor meg kell említenem, hogy az önkormányzat jelenleg is folyamatban levő Részvételi Költségvetés programjára rengeteg pályázat érkezett a forgalom biztonságossá tételével, vagy bizonyos utcákból a forgalom kiszorításával kapcsolatosan. Ez bizonyítja, hogy a kolozsváriak legsürgősebb és legégetőbb problémája a forgalom.

Most mentünk el Kolozsvár egyik legújabb körforgalma mellett. Hogyan méri az önkormányzat, hogy egy ilyen változtatás megoldást jelent-e, vagy sem egy adott problémára?

Az új monostori körforgalomAz új monostori körforgalom

– Az önkormányzat keretében működik egy forgalom biztonságát ellenőrző bizottság, ennek tagjai a rendőrség képviselői, illetve szakemberek, ők tudják leginkább megmondani, hogy milyen esetben lehet körforgalmat, lámpát létesíteni, illetve elhelyezni. Ők jöttek ezzel az ötlettel, hogy ezt a monostori körforgalmat alakítsuk ki a lámpás rendszer helyett. Habár mindannyian nagyon szkeptikusak voltunk ezzel kapcsolatosan, ez egy nagyon szerencsés megoldásnak bizonyult, egyértelműen könnyíti a forgalmat.

Nagyon sok panasz is érkezett a rögtön a körforgalmat követő lámpákkal kapcsolatosan, mert úgy érzik, hogy ezek a gyalogosátjárót jelző lámpák megnehezítik a körforgalomból való kijövetelt, de a szakértők véleménye az, hogy épp azért van szükség ezekre a lámpákra, mert ezek biztosítják, hogy minden oldalról be lehessen hajtani a körforgalomba. Most azon dolgozunk, hogy egy végleges formát adjunk ennek a körforgalomnak, és zárjuk le itt a munkálatokat. Ez a körforgalom egy szerencsés megoldás volt.


Visszatérve a lakossági panaszokra, hogy működik ezeknek a rendszere? Vegyünk egy konkrét példát, az egyik ismerősöm a Kalandos (Mecanicilor) utcába költözött, ahol a reggeli és délutáni órákban kibírhatatlanul nagy a forgalom, ez nagyon hangos, lehetetlenné teszi a parkolást, hosszú távon pedig az épületek épsége is veszélybe kerül. Ő például mit tehet?

– Több úton is megteheti panaszát: telefonon, írásos formában, vagy a myCluj platformon keresztül. Sajnos ebben a konkrét helyzetben már született egy bizottsági döntés, amely az egyirányúsítást nem tartotta helyesnek, úgyhogy nem tudom, mi lehetne az, amivel csökkenteni lehetne az ottani forgalmat. De alapvetően ezek a lehetőségek, ehhez a bizottsághoz bátran lehet fordulni, de a szakemberek véleményét nagyon ritkán szoktuk megvétózni. Azért ők a szakemberek, hogy ők mondják meg, mi a legmegfelelőbb megoldás.

Az új épületek esetében bevezettünk egy olyan rendszert, amely értelmében a forgalmasabb negyedekben csak és kizárólag forgalomtanulmány alapján bocsátunk ki építkezési engedélyt, éppen azért, hogy kerüljük el, hogy az utcák – gondolok itt a Buna Ziua negyedre vagy a Borháncsi utcára – teljesen befulladjanak a forgalom miatt.

Pont ezen az útszakaszon épült nemrég egy bevásárlóközpont, illetve egy tízemeletes, vagy még nagyobb lakóház. Egy hasonló építkezésnél mit kell tenniük, ők készítenek egy tervet arra, hogy hogyan oldanák meg a forgalmat?


– Igen, forgalomtanulmányt kellett bemutatniuk az engedélykérés alkalmával. Ugyanakkor az ilyen nagyobb épületek esetében mélygarázzsal kell biztosítani a parkolóhelyeket, és itt konkrétan a mellette levő utcák aszfaltozásáról és bővítéséről is szó volt. Legtöbb esetben kérjük az ingatlanfejlesztőket, hogy adjanak át egy részt az önkormányzatnak a telekből, ami kifejezetten az út bővítését szolgálja. A törvényes keretek nem teszik lehetővé, hogy lemondjanak a tulajdonukról az önkormányzat javára, így továbbra is az ő tulajdonukban marad, és akkor, amikor az önkormányzat elindítja a kisajátítási eljárást, átvesszük ezeket a területeket. De nem építhetik be ezeket semmiképp, fenn kell tartani az útépítésre. Ez megnehezíti a mellettük lévő régi épületek sorsát, mint a jelen esetben is. Az az útkereszteződés egyébként is egy nagyon sajátos helyzet, mert habár a városrendezési terv azt mutatja, hogy itt szükség van útbővítésre, azt már nem mutatja meg, hogy pontosan milyen jellegű útbővítésre van szükség.

Egy zonális, tehát helyi városrendezési, urbanisztikai tervet kell a befektetőknek benyújtaniuk, illetve azoknak, akik fel szeretnék újítani régi épületeiket. Ez megnehezíti az építkezéseket, de sajnos másképp nem tudjuk megoldani azt, hogy élhető Kolozsvár legyen, és megfelelő szélességű utakat biztosítsunk a hatalmas forgalomnak.


Mennyire gyakran használod a tömegközlekedést?

– Bevallom, hogy elég ritkán, mert a központban inkább gyalogosan járok, haza pedig autóval megyek. De abban az esetben, ha nagyon sietek, használom. Így egyrészt gyorsabban elérek, másrészt nincs gondom a parkolással. De ha tehetem, gyalogosan közlekedek, egészségesebb, és mivel eléggé szedentáris életmódom van, legalább ennyi mozgás legyen az életemben.

És megérkeztünk. Az út a szászfenesi Lidl-től a kolozsvári polgármesteri hivatal parkolójáig 39 percet tartott. A beszélgetésünk szintén.És megérkeztünk. Az út a szászfenesi Lidl-től a kolozsvári polgármesteri hivatal parkolójáig 39 percet tartott. A beszélgetésünk szintén.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS