2019. szeptember 16. hétfőEdit
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A Black Friday olyan mint a lottó, csak sokkal demokratikusabb

Ambrus István Ambrus István 2017. november 17. 12:26, utolsó frissítés: 2017. november 19. 13:04

Miért vált ilyen sikeressé a Fekete Péntek Romániában, és hogyan magyarázható a vásárlási őrület társadalmi és pszichológiai háttere?


A Fekete Pénteket az Amerikában népszerű hálaadást követő napon tartják, az óceánon túl ekkor kezdődött a nagy karácsonyi bevásárlás. Lincoln elnök a karácsonyt megelőző hálaadás napi szabadság kezdetét november utolsó csütörtökére időzítette. Nálunk a december elseje miatt rendszerint két héttel hamarabb tartják a Black Friday-t, és egy nap helyett inkább egy egész hétig tart.

A Black Friday neve két eseményhez köthető, egyrészt az 1869-es gazdasági válsághoz, amely az amerikai polgárháború miatt sújtotta az észak-amerikai kontinenst, másrészt a Fekete Péntek neve philadelphiai rendőrséghez is kapcsolható, akik az 1960-as évek végén így nevezték el a csütörtöki hálaadás után következő pénteket, amelyet a vásárlási láz miatt leginkább a forgalmi dugók, a túlzsúfolt üzletek és a mindent elárasztó tömeg jellemezett.

Romániában a Fekete Péntek 6-7 éve vált népszerűvé, elsősorban az internetes boltok elterjedésével. Itthon a Black Friday kritikusai leginkább azt hangoztatják, hogy ez vásárlási nap kizárólag az önös vásárlást szolgálja, ellentétben például a karácsonnyal.

Ami mellette szól, hogy demokratizálja a bizonyos termékekhez való hozzáférésnek a lehetőségét. A kis jövedelmű személyek egyes tartós fogyasztási cikkeket csak ilyen alkalmakkor tudnak megvásárolni. Valójában ezzel magyarázható az, hogy Amerikában óriási tömegek rohamozzák meg a boltokat. Romániában nem kíséri ilyen jelenség a Balck Friday-t, elsősorban azért, mert itthon az internetes felületeken bontakozik ki a boltok megrohamozása.


Péter László szociológus szerint a Black Friday–on keresztül a kapitalizmus globális ethosza nyilvánul meg, hiszen ez egy kizárólag vásárlási ünnep. "Az igazi kapitalizmus a tőke felhalmozása és a tőke beruházásra épül, manapság a gazdasági rendszer pedig a fogyasztásra. Ahhoz, hogy a fogyasztást minél jobban pörgetni lehessen, szükség van olyan ciklikusan megjelenő ünnepekre, amelyek ezt elősegítik, ilyen a Fekete Péntek".


Demokratizálja a vásárlást

A szociológus szerint a Black Friday alkalmával leginkább a közép és felső kategóriás termékekhez lehet olcsóbban hozzájutni, a luxustermékek piacán nincsenek leárazások, amiből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a Black Friday célközönsége a társadalom alsó és középosztálya. A vásárlás úgynevezett demokratizálódását az jelenti, hogy ilyen árleszállítások alkalmával a társadalom gazdasági szempontból alsó rétegeit képező személyek is olyan termékekhez juthatnak hozzá, amelyhez másképp nem lenne lehetőségük.

A vásárlás ilyen értelemben vett demokratizálódását az online vásárlás tette lehetővé. Az eMag volt az a hazai piaci szereplő, amely elsőként a nyugatihoz hasonló üzleti modell alapján bevezette ezt az akciót. Ugyanakkor ez sajátosan román modell szerint alakult. Ameddig Amerikában az egész Black Friday pontos szabályok szerint zajlik, addig Romániában gyakran előfordul, hogy például a konkurens cégek ellopják egymás elől a startot, egyik vagy másik online bolt hamarabb indítja az akciót mint a másik. "Nálunk ez a helyi partikularitásokkal, a helyi kultúrába beágyazottan történik, ami abban is megnyilvánul, hogy az árleszállítás előtti időszakban gyakran felemelik a termékek árait"- mondta el Péter László.

Miért vásárolunk olyan termékeket, amelyekre semmi szükségünk?

Egy másik érdekes jelenség a Black Friday kapcsán, hogy van egy sajátos, a kommunizmus idejéről átruházott társadalmi örökség, ami magyarázatot ad arra, hogy miért vásárolunk számunkra haszontalan termékeket.

A nyolcvanas évek traumatikus tapasztalatára alapszik mindez, amikor jelentős akut áruhiány volt, a boltokban szinte semmit nem lehetett vásárolni. Ez összekötődik jelenleg a szabadság megélésével is. Ennek az a logikája, hogy “megvásárolunk egy terméket csak azért mert megtehetjük, ugyanis volt idő amikor ezt nem tudtuk megtenni”- véli a szakember.

A romániai vásárlási szokásokban jól tükröződik, hogy a román társadalmat kifele forduló és kívülről vezérelt személyiségek többsége adja, amelyben nagyon fontos az, hogy az emberek felmutassák a társadalmi státusukat. Kissé lesarkítva, ez a szegény ember hivalkodó viselkedése és fogyasztása. Tulajdonképpen nagyon sok ember a sikerességét, a társadalmi státusát, vagy éppen azt, hogy mit ért el az életben, a megvásárolt termékeken keresztül igyekszik bizonyítani.

A vásárlás, és ezen keresztül a fogyasztás, identitásteremtő tényezőt jelent.“Ha megnézzük, hogy a legnagyobb összegeket milyen jövedelmű emberek költik el, akkor azt látjuk, hogy nagyrészt a középosztály tagjai, nem a legszegényebbek, és nem is a leggazdagabbak. Aspirációs márkákat alkalmaznak, amellyel kifele üzennek valamit magukról. Ha megnézzük a lakás-autó árarányát, akkor azt látjuk, hogy sokkal többet áldoznak az emberek a jövedelmükhöz képest nehezen fenntartható autókra, mint amilyen lakhatási körülmények között élnek. A lakással ellentétben az autó bárhol, bármikor felmutatható az idegen emberek számára is"- mondta ennek kapcsán Péter László.


Miért vásárolnak a legtöbben online?

Az online üzletek egyrészt azért is nyerőbbek, mert csökken a vásárlásra fordított idő és energia, gyorsabb a rendelés. A Black Friday esetében a vásárlási akciót megelőzi egy felfokozott hangulat, amely egyben a felfokozott versenyhelyzet érzetét is kelti, lévén, hogy hetekkel az akció kezdete előtt az online boltokat működtető vállalkozások nagy reklámkampányt folytatnak. Ez azt az érzést kelti a vásárlókban, hogy a legjobb áron megvásárolt termékért versengeniük kell egymással, hiszen az árukészlet véges.

“A vásárlók azt érzik, hogy számukra ismeretlen versenytársakkal állnak harcban, így pedig sokkal nagyobb motivációt éreznek a vásárlásra. A cégek egyik stratégiája, hogy egyes drága árucikkek kapcsán azt tüntetik fel, hogy a készlet kiürült, jelezve, hogy sokkal drágább termékek is elfogytak már. Így fokozzák fel még jobban a vásárlók közötti versengést. A vevő, ha valamihez kedvező áron jutott hozzá, azt érzi - mivel a készlet véges -, hogy ő nyert, egy konkurens vásárló pedig veszített. Ez az online térben működik, a bevásárlóközpontok esetében viszont kevésbé. Ott ugyanis jól látható, hogy egy termék iránt éppen hány vásárló érdeklődik"- mondta el a szociológus.

A Black Friday pozitív hozadéka, hogy bizonyos társadalmi rétegek olyan termékekhez tudnak hozzájutni, amelyhez jelentős árleszállítás nélkül nem tudnának. “Ez olyan, mint a lottó. Az emberekben azt az érzetet kelti, hogy ők is bármikor nyerhetnek"- fejtette ki a szociológus.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS